A kreditrendszerű, nappali tagozatos alapképzés tanulmányi és vizsgaszabályzata - 2000.

(A szabályzat más nem aktuális!) 

(Az Egyetemi Szabályzat és a Kari Kiegészítő Szabályzat egybeszerkesztve.)

Az Egyetemi Szabályzatot az Egyetemi Tanács 1998. december 14-én fogadta el.

A Villamosmérnöki és Informatikai Kari Kiegészítést a Kari Tanács eredeti formájában 1999. május 18-án, módosított formájában 2000. május 9-én fogadta el.

 

A Budapesti Műszaki Egyetem (a továbbiakban BME) Egyetemi Tanácsa - a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével és az Egyetemi Hallgatói Képviselet egyetértésével - az alábbi szabályzatot alkotja.

 

[KTVSz]
A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Kari Tanácsa a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével és a Kari Hallgatói Képviselet egyetértésével az alábbi szabácsa

1. § A Tanulmányi és vizsgaszabályzat hatálya

 

1. A TVSZ hatálya kiterjed a BME államilag finanszírozott és költségtérítéses, kreditrendszerű nappali tagozatos alapképzésében résztvevő magyar és - ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik - külföldi állampolgár hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire.

 

[KTVSz]
A Villamosmérnöki és Informatikai Kar (a továbbiakban a Kar) kiegészítő kari szabályzata ?A kreditrendszerű, nappali tagozatos alapképzés tanulmányi és vizsgaszabályzata" c. egyetemi szabályzat (a továbbiakban TVSz) egyes pontjaihoz csatlakozva a kari sajátossságok meghatározása, illetve szabályozása. Azokban a kérdésekben, amelyekre a TVSz nem tartalmaz előírásokat, a kari szabályzat (KTVSz) megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

2. A TVSZ az 1999/2000-es tanév 1. félévétől lép hatályba, egyben az 1997. május 26-án elfogadott szabályzat érvényét veszti.

 

[KTVSz]

A KTVSz az 1999/2000 tanév 1. félévétől lép hatályba, egyben az 1998. április 14-én elfogadott szabályzat érvényét veszti.

 

2. § A kreditrendszer alapfogalmai

 

1. A kreditpont (tanulmányi pont) egy tantárgy teljesítéséhez szükséges átlagos hallgatói összes munka mennyiségének mérőszáma. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges szintű teljesítésével lehetséges. A kreditpont értéke a megszerzett érdemjegytől független.

2. A kreditrendszerben az egyetemi (vagy főiskolai) végzettség és a szakképesítés megszerzéséhez megszabott időkorláton belül különböző tantárgycsoportokból meghatározott számú kreditpontot kell gyűjteni, valamint kritérium követelményeket is teljesíteni kell. Az egyes tantárgyak teljesítése nincs megadott tanulmányi időszakhoz rendelve. Az előtanulmányi rend és egyéb szabályok figyelembevételével, a választási lehetőségek felhasználásával, a hallgató egyéni terv és ütemezés szerint haladhat.

3. A kritérium követelmény a képesítési követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kreditpont. Ilyen lehet a szigorlat, a szakmai gyakorlat, a testnevelésben való részvétel, a nyelvi követelmény. Ezek megjelenési formája is tantárgy.

4. Az előzetes követelmény egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritérium követelmény igazolt teljesítése. Egy tantárgy csak akkor vehető fel, ha a hallgató az annak előzetes követelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritérium követelményeket az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette. Az előtanulmányi rend a szak tantervében szereplő tantárgyak előzetes követelményeinek összessége.

5. A tantárgyfelvétel egy tantárgy meghirdetett előadási és/vagy tantermi és/vagy laboratóriumi óráira (kurzusára) vagy annak vizsgájára való jelentkezés. Feltétele a tantárgy előzetes követelményeinek teljesítése.

 

[KTVSz]

Vizsgázni csak azokból a tárgyakból lehet, amelyeket a hallgató az adott félévben felvett. A kurzusok nélkül meghirdetett tárgyakat is fel kell venni a tárgyfelvételi időszakban.

 

6. Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, az első beiratkozást követő félév, amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz.

 

7. A passzív félév a hallgató bejelentése alapján az a félév, amelyben egyetlen tantárgyat sem vesz fel.

 

3. § A képesítési követelmények

 

1. A BME-n megszerezhető végzettség, illetőleg a szakképesítés szakmai követelményeit a képesítési követelmények határozzák meg.

 

2. A képesítési követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását, az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekben, a képzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiséget kreditpontban meghatározva, aszigorlati tantárgyakat, a szakdolgozat, diplomamunka követelményeit, a záróvizsga típusát, tantárgyait, az oklevél eredményének kiszámítási módját, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését, továbbá a szak szempontjából lényeges más rendelkezéseket.

 

4. § Tantárgyprogram, tantárgy akkreditáció

 

1. Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket a tantárgyprogramok határozzák meg.

 

2. A tantárgy programja tartalmazza a tantárgy kódját, teljes és rövidített címét, a heti (félévi) tanóraszámot (előadás + tantermi gyakorlat + laboratóriumi gyakorlat bontásban), a félév végi számonkérés típusát (aláírás, félévközi jegy vagy vizsgajegy), az elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka mennyiségét kreditpontban, a tantárgy felelős tanszékét és oktatóját, a tantárgy felvételének előzetes követelményét, a tantárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, tananyagának leírását, az osztályzat (aláírás) kialakításának módját, az esetleges vizsgakövetelményeket, az írott tananyagot (tankönyv, jegyzet, példatár, irodalom, esettanulmány stb.), a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát.

 

3. A tantárgy akkreditáció a tantárgy programjának jóváhagyása.

 

4. Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelős karok akkreditálják.

 

5. § A tanterv

 

1. A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a tanterv határozza meg.

 

2. Az adott egyetemi (főiskolai) szintű szak tantervében kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyak szerepelnek. A kötelező tantárgyak teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele, a kötelezően választható tantárgyak közül a tantervben megadott kreditpontnyi tantárgy felvétele és teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele, a szabadon választható tantárgyak a tanterv által konkrétan meg nem határozott olyan bármely egyetemi (főiskolai) képzésben szereplő tantárgyak, amelyeket a képzésért felelős kar a 18. § szerint befogad.

 

[KTVSz]

A Karon a szakok tantervei a következő fogalmakat használják:

• alapképzés szakmai tárgya (elôadás, gyakorlat vagy labor): kötelező tárgy
• közismereti tárgy: a Kar által szabadon (kivételesen kötelezôen) választható tárgyként elfogadott olyan tárgy, amelyet a BME más kara hirdet meg
• nyelvi tárgy: szabadon választható tárgy
• testnevelés: kötelező tárgy
• szakmai választható tárgy: kötelezően választható tárgy szakmai szempontok alapján összeállított listáról
• szakirány tárgy (elôadás, gyakorlat vagy labor): szakirány modul tárgya, kötelezően választható
• önálló laboratórium: kötelezően választható tárgy
• doktorandusz tárgy: kötelezően választható tárgy
• tantárgy aktuális féléve: a tantervminta szerinti őszi vagy tavaszi félév

3. A modul a szak tantervének több tantárgyat tartalmazó, egymásra épülő egysége (pl. természettudományi alapismertek, szakmai törzsanyag modul), vagy egymással egyenértékű, egymást helyettesítő egysége (szakirány modul).

 

[KTVSz]

A Karon a hallgatók egy vagy két szakiránynak nevezett tárgycsoportot vehetnek fel a mindenkori tantervnek megfelelő módon.

A hallgató anyatanszéke a kitüntetett szakirányának gondozó tanszéke.

 

4. A hallgatók joga a párhuzamosan meghirdetett szakiránymodulok közötti választás. Az egy szakiránymodult felvehető hallgatók száma korlátozható, a szakiránymodul tantárgyainak meghirdetéséhez a dékán minimális hallgatói létszám jelentkezését írhatja elő.

 

5. A kreditrendszerben a tanterv formája a tantervminta.

 

6. A tantervminta az adott szakon egy célszerű lehetőséget kínál arra, hogy az egyetemi (főiskolai) végzettséghez szükséges tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet 10 (6 vagy 7) félév alatt elvégezni.

 

7. A tantervminta tartalmazza oktatási időszakonkénti bontásban valamennyi, kötelező és kötelezően választható tantárgyat, ill. a kötelezően választható tantárgyak meghirdetésének szabályait, a tantárgyak heti (vagy félévi) tanóraszámát (előadás + tantermi gyakorlat + laboratóriumi gyakorlat bontásban) és a hozzájuk rendelt kreditpontokat, a számonkérés típusát (aláírás, félévközi jegy vagy vizsgajegy), a tantárgy meghirdetésének féléveit (őszi és/vagy tavaszi), a kritérium követelményeket és azok teljesítésének határidejét, a szakirányválasztás feltételeit és szabályait, az előtanulmányi rendet, a diplomamunka (szakdolgozat) felvételére és teljesítésére vonatkozó előírásokat, a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit, a záróvizsga tantárgyait, ill. azok kiválasztásának szabályait.

 

8. A karok kialakítják az előtanulmányi rendet, amellyel kapcsolatban a Kari Hallgatói Képviseleteknek véleményezési joguk van. Előzetes követelmény csak az első négy szemeszter tantárgyaiból adható meg (legfeljebb 3 tantárgy), de ajánlott előtanulmányként a tantervben szereplő többi tantárgy is megadható. A 6.-10. szemeszter tantárgyainál indokolt esetben, a Kari Hallgatói Képviselet egyetértésével, legfeljebb egy, az 5.-9. szemeszterben szereplő tantárgy is megadható kötelező előzetes követelményként.

 

[KTVSz]

Szakmai választható tárgyat csak min. 100 kreditponttal rendelkező hallgató vehet fel.

Szakirány tárgyat csak az vehet fel (szakirány részeként ill. választható tárgyként is), aki teljesítette a szakirányba jutás kritériumait, amelyeket a jelen szabályzat mellékletét képező és a Kari Tanács által jóváhagyott Szakirányválasztási szabályzat rögzít.

Másik szaknak meghirdetett szakiránytárgy csak külön engedéllyel vehető fel.

Kötelezően választható tárgyként külön engedéllyel doktoranduszoknak meghirdetett tárgyak is felvehetők.

A hallgatott szakon meghirdetett szakiránytárgyak automatikusan felvehetők kötelezően választható tárgyként.

 

9. A BME tantervmintáiban a kreditpontok legalább 30 %-a a választhatósághoz kötődik. A kötelezően választható tantárgyak részben a szakmai képzéshez, részben az általános értelmiségképző funkcióhoz kötődnek. A Diplomamunka készítés (főiskolai szinten a Szakdolgozat készítés) 30 (10 vagy 18) kreditpontos kötelezően választható tantárgy. Valamennyi tanterv a teljes képzéshez rendelt összes kreditpont legalább 5 %-ában lehetőséget biztosít szabadon választható tantárgyak felvételére.

 

10. Az egyetemi szintű végzettséghez 300 kreditpont tartozik, ez a tantervmintában 10 félévnek felel meg. A főiskolai szintű végzettséghez 180 (vagy 210) kreditpontot kell szerezni, ami a tantervmintában 6 (vagy 7) félévvel egyenértékű.

 

11. A tantervmintákban a tanórák ajánlott száma 24?26 tanóra/hét, maximális száma (a nyelvi alapoktatás óráin és a testnevelési órákon kívül) 30 tanóra/hét.

 

[KTVSz]

A Karon a tantervminta szerinti kontaktórák száma egységesen 24 óra/hét.

 

12. A tantervmintákban a szabadon választható tantárgyak vizsgái nélkül a vizsgaidőszakokban leteendő vizsgák átlagos száma 5, maximális száma 6.

 

13. Az egyes szakok tanterveit az országos akkreditációs eljárást megelőzően a képzésért felelős Kari Tanácsok, karközi képzés esetén - a képzésben résztvevő karok Tanácsaival egyetértésben - az Egyetemi Tanács határozzák meg. A 4 § (3) és (4) szerint akkreditált tantárgyak közül a képzésért felelős kar Kari Tanácsa fogadja be a szak kötelező és kötelezően választható tantárgyait.

 

6. § Az oktatás időszakai

 

1. A félév szorgalmi és vizsgaidőszakból áll. Szakmai gyakorlatok a nyári szünetben, esetleg az azt megelőző vizsgaidőszakban szervezhetők.

 

2. A regisztrációs hét a szorgalmi időszak első hete, amelynek során a hallgató a kezdődő félévben felveendő tantárgyait véglegesíti a 12.§ szerint. A regisztrációs héten tanórák nincsenek.

 

3. A szorgalmi időszak további részében a hallgató tanórákon vesz részt és ezzel kapcsolatos feladatokat old meg. Vizsgát csak bizonyos feltételek teljesülése esetén tehet. A szorgalmi időszak hossza 15 hét.

 

4. A vizsgaidőszak szolgál a vizsgák letételére, amely alatt a szorgalmi időszakhoz kötődő követelmények teljesítése csak rendkívüli esetekben, (14.§ (6) és (7)), általában díjfizetési feltételhez kötve lehetséges. A vizsgaidőszak hossza 6 hét, de legalább 28 vizsganap.

 

5. A tanóra a tananyag elsajátításához és szorgalmi időszakon belüli ellenőrzéséhez oktató közreműködését igénylő idő. A tanóra típusai: előadás, tantermi gyakorlat, laboratóriumi gyakorlat. Egy tanóra időtartama 45 perc.

 

[KTVSz]

A hallgatók előrehaladását az oktató az előírt óraszámon felül megtartott konzultációkkal segítheti.

 

6. A tanév időbeosztásáról tanévenként, az Egyetemi Hallgatói Képviselet véleményét kikérve, a rektor javaslatára az Egyetemi Tanács dönt. A rektor és a dékán tanévenként külön-külön legfeljebb 3 nap tanítási szünetet engedélyezhet. A tanítási szünet engedélyezése előtt a dékán a rektorral egyeztetni köteles. A rektor illetve a dékán által elrendelhető tanulmányi szünetek időpontjának meghatározása az Egyetemi illetve a Kari Hallgatói Képviselet egyetértésével történik.

 

7. § A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok és személyek

 

1. A tantárgyak 18.§ szerinti befogadásában a szakmai döntéseket a kar ill. szak Tantárgybefogadó Bizottsága (a továbbiakban Kari Tantárgybefogadó Bizottság) hozza.

 

2. A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben a Kari Tanulmányi Bizottság jár el.

 

3. A Kari Tanulmányi Bizottság döntési jogköre az alábbiakra terjed ki:

• a vizsgaidőpontok jóváhagyása a 16. § szerint,
• a kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése,
• a megkezdett félév utólagos passzív félévvé nyilvánítása,
• párhuzamos és részképzés engedélyezése,
• vizsga engedélyezése a vizsgaidőszakon kívüli időpontban különösen indokolt esetben (16. § (11)),
• méltányossági alapon adható kedvezmény,
• szakok ill. karok, intézmények közötti átvétel.

 

[KTVSz]

A Kari Tanulmányi Bizottságnak (a továbbiakban TB) további döntési jogköre van:

• a hallgatói jogviszonnyal és a beiratkozási kötelezettséggel kapcsolatban a TVSz-ben és a KTVSz-ben meg nem határozott esetekben,
• a szakirányváltoztatási kérelmek elbírálásában,
• a második ismétlô vizsga engedélyezésében,
• a tárgyak kurzus nélkül történô megtartásának engedélyezésében.

A TB-nek véleményezési jogköre van:

• a tantárgyak meghirdetésével, illetve
• a tantárgyi követelmények jóváhagyásával
• párhuzamos kurzusok esetén az egyes kurzusokra jelentkező hallgatók megengedett maximális számának az egyenletes elosztás szerinti számtól való eltérése mértékének meghatározásával kapcsolatban.

 

4. Bármely hallgató és oktató a Hallgatói Képviseleten ill. a tanszékvezetőn keresztül a Kari Tanulmányi Bizottság intézkedését kérheti, ha véleménye szerint valamely tanulmányi ügy intézése nem a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatnak (TVSZ-nek) megfelelően történt.

 

5. A Kari Tantárgybefogadó Bizottságnak a Kari Hallgatói Képviselet döntésétől függően legalább 1 fő, legfeljebb az összes tag 1/3-át kitevő hallgató tagja van. A Kari Tanulmányi Bizottság tagjainak fele hallgató. A bizottságok elnökét és oktató tagjait a BME Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon a Kari Tanács választja, hallgató tagjait a Kari Hallgatói Képviselet delegálja.

 

[KTVSz]

A TB elnöke az oktatási dékánhelyettes, további négy oktató tagját a Kari Tanács választja három éves idôtartamra, öt hallgató tagját pedig a Kari Hallgatói Képviselet delegálja.

 

6. A bizottságok ügyrendjét a Tanulmányi Ügyrend tartalmazza. A Tanulmányi Bizottság átruházhatja hatáskörét az oktatási dékánhelyettesre. Erről a Tanulmányi Ügyrendben kell rendelkezni.

 

7. A Tantárgybefogadó Bizottság döntésével kapcsolatban fellebbezésnek helye nincs. A Kari Tanulmányi Bizottság által első fokon hozott határozat ellen a hallgató annak kézhezvételétől (tudomására hozásától) számított tizenöt napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.

 

8. A másodfokú hatáskört a dékán gyakorolja. A dékáni döntés határideje a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc nap.

 

9. A másodfokú határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.

 

8. § A hallgatói jogviszony, az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés

 

1. A BME állami finanszírozású képzésben résztvevő hallgatójává válni kizárólag a felvételi eljárás keretében felvétellel, vagy más szak, kar, intézmény állami finanszírozású képzéséből, és az azonos szak költségtérítéses képzéséből a 9. § szerinti átvétellel lehet.

 

2. A BME költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatójává válni kizárólag a felvételi eljárás keretében felvétellel, vagy más szak, kar, intézmény költségtérítéses képzéséből a 9. § szerinti átvétellel lehet.

 

3. A hallgató a BME-vel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony az első félévre történő beiratkozással jön létre és az oklevél kiállításának, az elbocsátás, az intézményből való kizárás kimondásának, ill. a hallgatói névsorból való törlésnek a napjáig tart.

 

4. A hallgatói jogviszony tanulmányi okból, elbocsátással szűnik meg, ha a hallgató által a kötelező és a kötelezően választható tantárgyakból megszerzett kreditpontok száma az első beiratkozását követő 4. félév elteltével kisebb, mint 60, vagy ha a záróvizsgát a 21. § (3) bekezdésében megjelölt határidőre nem tudja letenni. A tanulmányi okból elbocsátott hallgató, amennyiben új felvételi eljárással felvételt nyer, korábbi tanulmányainak beszámítását nem kérheti. A hallgatói jogviszony elbocsátással a hallgató kérelmére is megszüntethető.

 

[KTVSz]

A Karon a hallgatói jogviszony tanulmányi okból elbocsátással megszűnik, ha a hallgató adott aktív félévének lezárásakor nem rendelkezik legalább annyiszor 17 megszerzett kreditponttal, amennyi az aktív féléveinek száma az adott képzésben tanulmányainak megkezdése óta. Ennek teljesítését minden lezárt félév végén ellenőrizni kell.

(Az n-edik aktív félév végén megkövetelt kreditpontszám tehát n*17.)

A hallgatói jogviszony tanulmányi okból elbocsátással akkor is megszűnik, ha a hallgató azon aktív félévének lezártakor, amikor az addig megszerzett összes kreditpontjainak száma először maghaladja a 120-at, a 17. § szerint az erre számított tanulmányi átlag nem éri el a 2,50-t.

 

5. Az intézményből való kizárás a Fegyelmi Szabályzatban rögzített fegyelmi büntetésként szabható ki.

 

6. Szünetel a hallgatói jogviszony a passzív félévben, és a tantervben előírt kreditpontok megszerzését követően a záróvizsga idejéig, illetve ha a hallgató a 12.§ szerinti beiratkozást nem végezte el. Két évi mulasztás után a hallgatót törlik a névsorból, hacsak a hallgató kérelmére a dékán nem engedélyezte a törlés mellőzését.

 

7. Kérelme alapján a felvett személy tanulmányai megkezdésére legfeljebb kétévi halasztást kaphat. A halasztási kérelmet a beiratkozás napjáig be kell nyújtani a kar dékánjához. A halasztási engedély lejártát követően a felvett személy felszólítás nélkül köteles a 12. § szerint beiratkozni.

 

9. § Átvétel

 

1. Más egyetem és főiskola hallgatója kérheti átvételét a BME-re, a képzés szakirányának megfelelő szakra, ha a kötelező elbocsátás vagy kizárás feltételei nem állnak fenn.

 

[KTVSz]

A Karra átvételüket kérhetik mindazoknak az egyetemi és fôiskolai karoknak a hallgatói, akik a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar képzéséhez hasonló jellegő tanulmányokat folytatnak, felvételi vizsgát tettek matematikából, vagy felvételüket ? legalább részben ? ennek a tárgynak az eredménye alapján bírálták el.

 

2. Az egyetemi (főiskolai) szintre való átvétel feltétele, hogy a kérelmet benyújtó hallgató utolsó két félévének tanulmányi átlaga - kreditrendszer esetén a 17.§ (6) szerinti ösztöndíjindexe - főiskoláról történő átvételnél legalább 4,00 (3,50), más egyetemről történő átvételnél legalább 3,50 (3,00) legyen.

 

[KTVSz]

A Karra más egyetemről való átvételnél a két utolsó félévre megkívánt tanulmányi átlag (kreditrendszer esetén ösztöndíj-index): 4,00.

 

3. A BME-n a szakok ill. a karok és a szintek között is kérhető átvétel. Ennek minimális feltétele az átjelentkezést megelőzően a tantervminta első négy félévéből összesen megszerzett, legalább 30 kreditpont és az ebből számított legalább 2,50-es súlyozott tanulmányi átlag (17.§ (3)).

 

[KTVSz]

Előfeltétele a legalább 30 megszerzett kreditpont, valamint az átvételt kérô hallgató által addig megszerzett összes kreditpontra a 17. § (3) szerint számított 4,00-s súlyozott tanulmányi átlag.

 

4. Az azonos szakon költségtérítéses képzésben résztvevő hallgató átvételét kérheti az államilag finanszírozott képzésre, ha két egymást követő félévben az ösztöndíjindexe legalább 3,00.

 

[KTVSz]

A Karon a költségtérítéses képzésből az államilag finanszírozott képzésbe való átvételét azon hallgató kérheti, aki rendelkezik legalább 30 megszerzett kreditponttal, és az átvételi kérelem beadását megelőző utolsó aktív félévben a 17. § (6) számított ösztöndíjindexe eléri a 4,00-t.

 

5. Az átvétel feltételeihez a TVSZ kari kiegészítései kiegészítő előírásokat is megfogalmazhatnak. Az átvételről a fogadó kar Tanulmányi Bizottsága dönt.

 

6. A más szakon, karon vagy intézményben teljesített tantárgyak befogadásáról, a megszerzett kreditpontok elismeréséről a fogadó kar Tantárgybefogadó Bizottsága dönt a 18.§ szerint.

 

10. § A párhuzamos képzés

 

1. Kérelme alapján más szak, kar vagy intézmény hallgatója felvehető a BME-re a másik szakon folytatott tanulmányokkal egyidejű, azaz párhuzamos képzésre.

 

2. A felvételről és a tanulmányok folytatásának feltételeiről a Kari Tanulmányi Bizottság dönt.

 

3. A BME-re párhuzamos képzésre a hallgató ? más szabályzatban meghatározott ? díj fizetése ellenében iratkozhat be.

 

4. A BME hallgatója más szakon, karon, intézményben is bekapcsolódhat párhuzamos képzésre. A párhuzamos képzésre történő felvételét köteles a kar dékánjának bejelenteni, megjelölve azt, hogy melyik képzését tekinti az elsőnek, azaz államilag finanszírozottnak. Az ezt elmulasztó hallgató ellen a dékán fegyelmi eljárást indíthat.

 

11. § A részképzés

 

1. Kérelme alapján a hallgató adott időszakra engedélyt kaphat tanulmányai folytatására más, általában külföldi egyetemen.

 

2. Az adott félévben (külföldi) részképzésen résztvevő hallgató is köteles beiratkozni a 12. § szerint.

 

3. A részképzést a Kari Tanulmányi Bizottság engedélyezi.

 

4. A részképzés ideje alatt teljesítendő ill. teljesített tantárgyak a részképzést megelőzően, ill. azt követően a 18.§ szerint fogadtathatók be, teljesítésük kreditponttal ismerhető el.

 

[KTVSz]

(5) A külföldi részképzésben résztvevő hallgató minimálisan 20 kreditpontnak megfelelő tárgyat köteles befogadtatni a teljesített tárgyakból. Ha a Kari Tantárgybefogadó Bizottság véleménye alapján a részképzés tárgyaiból a befogadással 20 kreditpontot nem lehet elérni, akkor a hallgató itthon felvett tárgyak teljesítésével pótolhatja a hiányt, ha a részképzés idejére a kedvezményes tanulmányi rendet engedélyezték számára. Ellenkező esetben a részképzés ideje alatt nem kaphat tanulmányi ösztöndíjat.

 

12. § A hallgató beiratkozási és bejelentési kötelezettsége

 

1. A hallgató köteles minden félév regisztrációs hetének végéig beiratkozni, vagy passzív félévét írásban bejelenteni. Ezt követően beiratkozni semmilyen indokkal nem lehet.

 

2. A beiratkozás a hallgatói információs rendszerben a tantárgyak felvételével, majd a tárgyfelvétellel azonosan kitöltött leckekönyv leadásával történik meg a Tanulmányi Ügyrend szerint.

 

3. Ha a hallgató az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja, a féléve automatikusan passzív félévnek minősül, és a 8. § (6) szerinti következményekkel jár.

 

[KTVSz]

További következmény, hogy a tanulmányok elvégzésére és a záróvizsga teljesítésére rendelkezésre álló, maximálisan 20 féléves időkeret esetenként egy félévvel csökken, amit az indexbe a Dékáni Hivatal jegyez be.

 

4. Különleges méltánylást igénylő esetben, a hallgatónak legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napjáig benyújtott kérelme alapján, a tanulmányok során egy alkalommal, a Tanulmányi Bizottság engedélyezheti az aktív félév passzívvá nyilvánítását.

 

5. A hallgató köteles a hallgatói információs rendszerben szereplő adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul bejelenteni. Az ennek elmulasztásából származó hátrány ellen jogorvoslatnak helye nincs.

 

13. § A tantárgyak meghirdetése és felvétele

 

1. A félévközi jegyre végződő tantárgyak a tanórák megtartásával, azaz kurzusok indításával hirdethetők meg. A vizsgával záruló tantárgyak meghirdethetőek a tanórák megtartásával és anélkül is. Ez utóbbi esetben csak vizsgázni lehet, félévközi követelmények nem teljesíthetők, a tantárgy felvételének előzetes követelménye a tantárgy félév végi aláírásának megléte az indexben és a hallgatói információs rendszerben.

 

2. A karok a tanszékek javaslata alapján a megelőző félév szorgalmi időszakának utolsó napjáig a hallgatói információs rendszerben közzéteszik a következő félévben a kurzusok indításával meghirdetendő tantárgyakat, (azok oktatóit, órarendjét, az indításukhoz szükséges minimális és a fogadható jelentkezők maximális számát, az esetleges túljelentkezés esetén a rangsorolási szempontokat, amennyiben az nem a jelentkezés sorrendje, ill. azok követelményrendszerét), valamint a csak a vizsgával meghirdetendő tantárgyakat.

 

[KTVSz]

A tárgyfelvételnek két szakasza van: az előzetes tárgyfelvétel a vizsgaidőszakban (amely az előzetes tanulmányi rendet alakítja ki) és a végleges tárgyfelvétel a regisztrációs héten (ezzel alakul ki a végleges tanulmányi rend).

A végleges tanrend elkészítéséhez a regisztrációs hét elötti hét első felében:

• a kellő számú jelentkező hiányában nem induló tárgyakról a Dékáni Hivatalnak tájékoztatást kell adnia,
• azoknál a tárgyaknál, amelyekre túljelentkezés miatt nem volt elfogadható valamennyi hallgató jelentkezése, a tárgyat meghirdető tanszék köteles a jelentkezettek egységes szempontok alapján rangsorolt listáját és várakozólistáját közzétenni.

3. Egy adott kurzuson fogadható hallgatók száma korlátozható a foglalkozást vezető oktató észszerű teherbírása, a rendelkezésre álló taneszközök korlátozott száma, és - a Hallgatói Képviselet egyetértése esetén - egyéb objektív okok alapján.

 

4. A hallgatók joga (a tantervi előírások figyelembevételével) a tantárgyak, az oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett tanórák közötti választás.

 

5. Ha egy felvett tantárgy kreditpontjait a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben, egy későbbi félévben a tantárgyat újra felveheti. Ha a félévközi követelmények megfelelő szintű teljesítését a tanszék aláírással igazolta, a hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben. A hallgató kérheti az aláírás megszerzésének újbóli lehetőségét is, ha a tantárgy a tanórákat megtartva kerül meghirdetésre. A tantárgy programjának jelentős változása esetén a tanszéknek a tantárgyi követelményekben jeleznie kell a hallgatóknak, hogy a korábban teljesített félévközi követelmények nem fogadhatók el. Utóbbi két esetben a megszerzett aláírás érvényét veszti, a félévközi követelményeket ismét teljesíteni kell.

 

6. A vizsgával záruló kötelező tantárgyakat minden félévben meg kell hirdetni. A tantervminta szerinti aktuális félévükben elegendő számú kurzusuk meghirdetésével, míg a keresztfélévükben legalább a vizsgázás lehetőségével. A félévközi jegyre végződő kötelező tantárgyakat csak az aktuális félévükben köteles a kar meghirdetni.

 

[KTVSz]

Kötelező tárgyat minden félévben meg kell hirdetni kurzussal vagy vizsgával.

A kurzus nélkül megtartott tárgyak esetében, illetve azoknál a tárgyaknál, amelyekhez nem tartozik gyakorlat vagy laboratórium, rendszeres konzultációt kell biztosítani a hallgatók számára.

 

7. A kötelezően választható tantárgyaknál gondoskodni kell megfelelő, tanévenként legalább 1,5-szeres kreditpontnyi választék meghirdetéséről.

 

8. A tantárgyak meghirdetéséért a képzésért felelős kar dékánja a felelős.

 

9. Az állami finanszírozású képzésben résztvevő hallgató számára a tantárgy ismételt felvételét, ill. meghatározott számúnál több összegzett kreditpont felvételét más szabályzat díjfizetéshez kötheti.

 

14. § Az ismeretek ellenőrzése, jelenlét a tanórákon

 

1. A tananyag ismeretének értékelése ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

 

2. A hallgató munkájának minősítésében nem tehető különbség attól függően, hogy államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzésben vesz-e részt.

 

3. Az értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

 

4. Az ismeretek ellenőrzése történhet

a) a szorgalmi időszakban a tanórán tett írásbeli vagy szóbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, ill. otthoni munkával készített feladat (terv, mérési jegyzőkönyv) értékelésével,

b) a vizsgaidőszakban tett vizsgával,

c) szigorlattal,

d) záróvizsgával (21.§). Félév végi osztályzat adható

5.

a) félévközi jeggyel (jele f), mind elméleti, mind gyakorlati jellegű tantárgyak esetén, a szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján,

b) vizsgajeggyel (jele v), ekkor az érdemjegy megállapítása történhet csak a vizsgán mutatott teljesítmény alapján, vagy a félévközi ellenőrzések és a vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembevételével. Ez utóbbi esetben az érdemjegy megállapítása legalább 50 %-ban a vizsga, és legfeljebb 50 %-ban a szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján történik. Ha a félévközi jegy megállapítása zárthelyik alapján történik, a szorgalmi időszakban kell lehetőséget biztosítani a sikertelen, vagy meg nem írt zárthelyik pótlására (kivételt jelenthet a szorgalmi időszak utolsó hetében megírt zárthelyi pótlása). Ha a hallgató a pótlási lehetőség(ek)kel sem tudja a félévközi jegyet megszerezni, a vizsgaidőszak második hetének végéig a 16.§ (6) bekezdése szerint egy, ill. két alkalommal, ismételt vizsga jelleggel kísérletet tehet a félévközi jegy megszerzésére.

6.

[KTVSz]

Zárthelyi pótlására a szorgalmi időszakban, a szorgalmi időszak utolsó hetében írt zárthelyi pótlására a vizsgaidőszakban kell lehetőséget biztosítani, a hallgatókkal egyeztetett időpontban. Az ily módon a vizsgaidőszakba került pótzárthelyire ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mintha még a szorgalmi időszakban tartották volna.

Azoknál a tárgyaknál, ahol a tantárgyi követelményrendszer lehetőséget ad arra, hogy a szorgalmi időszakra előírt követelményt a vizsgaidőszakban is lehessen teljesíteni, különeljárási díjat kell fizetni.

 

7. A vizsgával záruló tantárgy félévközi követelményeinek teljesítését a (leckekönyvi) aláírás igazolja. A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. Az aláírás feltételeként a félévközi ellenőrzéseken elérhető pontszám legfeljebb 50%?ának (vagy 2,50-es átlagnak) elérését lehet előírni. Ha a hallgató olyan kötelezettségét nem teljesíti, mely a követelményrendszer szerint a vizsgára bocsátás feltétele és a vizsgaidőszakban pótolható, úgy az adott tantárgyból a követelmény teljesítése legkésőbb a vizsgaidőszak második hetének végéig egy alkalommal, más szabályzatban meghatározott különeljárási díj befizetése mellett kísérelhető meg.

 

[KTVSz]

Amennyiben az aláírás megszerzése zárthelyik alapján történik, a szorgalmi időszakban a hallgatókkal egyeztetett időpontban lehetőséget kell biztosítani a sikertelen, vagy meg nem írt zárthelyik pótlására. A szorgalmi időszak utolsó hetében megírt zárthelyi pótlására a vizsgaidőszakban kell lehetőséget biztosítani. Az ily módon a vizsgaidőszakba került pótzárthelyire ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mintha még a szorgalmi időszakban tartották volna.

Ha a hallgató ezekkel a pótlási lehetőségekkel sem tudja az aláírást megszerezni, akkor a vizsgaidőszak második hetének végéig a 16. § (6) bekezdésében leírt lehetőségek terhére tárgyanként egy, illetve egy tárgy esetén legfeljebb két alkalommal, ismételt vizsga jelleggel kísérletet tehet az aláírás megszerzésére.

 

8. A tanórákon való részvétel a félév végi aláírás feltétele. A jelenlét ellenőrzésének módját a Tanulmányi Ügyrend tartalmazza.

 

[KTVSz]

A Karon legfeljebb a tanórák 70%-án való részvétel szabható feltételként, ennek pontos mértékét és ellenőrzésének módját a tantárgyi követelményekben kell rögzíteni. A jelenlét ellenőrzését a félév elején be kell jelenteni, a jelenlétet igazoló iratnak hitelesnek és ellenőrizhetőnek kell lennie.

 

9. A szigorlat több tantárgy szintetizált ismeretanyagának számonkérése, letételére legkorábban a szigorlat anyagát jelentő tantárgyak utolsó vizsgájának teljesítését, illetve félévközi jegyének megszerzését követően kerülhet sor.

 

15. § Tantárgyi követelmények

 

1. A tantárgyi követelményrendszer a hallgatók számára megfogalmazza teendőiket és azok határidejét annak érdekében, hogy a tantárgyat teljesíthessék.

 

2. A tantárgyi követelményrendszer tartalmazza

a) a foglalkozásokon való részvétel követelményeit és a távolmaradás pótlásának lehetőségét,

 

[KTVSz]

valamint a jelenlét ellenőrzésének módját és rendszerességét.

(A foglalkozáson való részvétel követelményei: pl. megjelenési kötelezettség nélküli előadás, az előadás %-ban vagy témakörök szerint meghatározott részén való jelenlét, csak a félévközi ellenőrzéseken való részvétel kötelező stb.)

b) az igazolás módját a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén,

c) a félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyik) számát, témakörét és időpontját, pótlásuk és javításuk lehetőségét,

 

[KTVSz]

annak kijelentését, hogy a félévközi ellenőrzések (házi feladatok, beszámolók, zárthelyik) pótlásása csak a félév közben vagy vizsgaidőszakban is lehetséges.

A félévközi nagyzárthelyik száma 2 órás tárgynál legfeljebb 1, 4 órásnál legfeljebb 2, ezen felüli óraszámnál legfeljebb 3.

A zárthelyi pótlásának lehetőségét nem lehet orvosi igazoláshoz kötni.

d) a félév végi aláírás követelményeit,

 

[KTVSz]

a félévvégi aláírás (vizsgára bocsátás) feltételeinek megfogalmazása, nyilatkozat arról, hogy ez az elôzô félévben kiadott tárgykövetelményhez képest változott-e, és a korábban megszerzett aláírás elfogadható-e,

e) az osztályzat kialakításának módját,

 

[KTVSz]

• félévközi jegy esetén megszerzésének feltételeit és megállapításának módját,
• vizsgajegy esetén azt, hogy a vizsgán, illetve a szorgalmi időszakban teljesített követelmények milyen módon és milyen arányban számítanak bele a végső érdemjegy kialakításába,

f) a vizsga típusát,

 

[KTVSz]

a vizsga milyen részekből áll (belépő, - amely alapvető kérdéseket tartalmazó rövid teszt annak eldöntésére, hogy a vizsgázó tovább mehet-e a vizsgafolyamatban -, írásbeli, szóbeli), és hogy például az írásbelit esetleg követő szóbeli kötelező-e.

g) a tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, segédletek, irodalom listáját.

 

[KTVSz]

Valamint

h) az ismétlő vizsgára való jelentkezés feltételeit, és

i) az előtanulmányoknak az adott tárgyra érvényes tételes megfogalmazását.

3. A tantárgyi követelményeket az oktatási szervezeti egységek készítik el, és jóváhagyásra a dékánhoz terjesztik a Tanulmányi Ügyrend szerint.

 

4. A tantárgyi követelményrendszert a tantárgyfelvételnél megjelenő információban valamint félév elején, az első tanórán és a tanszéki hirdetőtáblán írásban közölni kell a hallgatókkal.

 

[KTVSz]

A tárgy elôadójának gondoskodni kell arról, hogy a tantárgyi követelményrendszer a félév folyamán is bármikor elérhető legyen a hallgatók számára.

 

16. § A vizsgák és szigorlatok rendje, a vizsgaidőszak

 

1. A vizsgahelyek száma a tantárgyat felvett hallgatók létszámának legalább kétszerese és

szóbeli vizsgánál 30 fő hallgatói létszámig és írásbeli vizsgánál

• legalább 3 vizsganap, a vizsgaidőszakban körülbelül egyenletesen elosztva,
  szóbeli és kötelező szóbeli részt tartalmazó vizsgánál 30 fő hallgatói létszám felett
• legalább hetente 1 vizsganap.

2. A vizsgarendet a vizsgaidőszak előtt legalább egy hónappal a Tanulmányi Ügyrend szerint nyilvánosságra kell hozni.

 

[KTVSz]

A vizsgarend tartalmazza a vizsgák tervezett időpontját és helyszínét, valamint a vizsgatematikát.

 

3. Szigorlatot tarthat a tanszék a szorgalmi időszakban, vagy a vizsgaidőszakon kívül is.

 

[KTVSz]

A Karon szigorlatot vizsgaidőszakban is lehet tartani.

Szorgalmi időszakban az oktatási dékánhelyettes (az illető tanszék kérésére) engedélyt adhat szigorlat tartására. Az engedélyezett időpont a szóban forgó szorgalmi időszakot követő vizsgaidőszakhoz tartozik.

 

4. Leckekönyv nélkül a hallgató nem vizsgázhat. A vizsga befejezéséig a leckekönyv csak a személyazonosság igazolására szolgálhat.

 

5. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A nyilvánosságot a dékán korlátozhatja.

 

6. A hallgató egy tantárgyból egy alkalommal kísérelheti meg újra a vizsga (szigorlat) letételét az adott vizsgaidőszakban, de félévenként egy tantárgyból második ismétlő vizsgát (szigorlatot) is tehet.

 

[KTVSz]

A második ismétlő vizsgát - külön kérelem benyújtását követően - a TB-től átruházott jogkörrel az oktatási dékánhelyettes engedélyezi.

 

7. Ismétlő vizsgát (szigorlatot) más szabályzatban előírt vizsgaismétlési díj befizetése után lehet letenni a vizsgaidőszakra kiírt vizsgaidőpontokban. A hallgató tanszékvezetőhöz benyújtott kérésére az ismétlő vizsgát más oktató, vagy bizottság előtt teheti le.

 

8. Egy félévben a hallgató a vizsgaidőszak befejezéséig egy tantárgyból javítóvizsgát (szigorlatot) tehet. A javítóvizsga (szigorlat) előtt közölni kell a hallgatóval, hogy a vizsgán (szigorlaton) rontani is lehet. A sikeres vizsga javításával újabb kreditpont nem szerezhető.

 

[KTVSz]

Ha a javító szigorlat eredménye elégtelen, annak kijavításáig a hallgató nem vehet fel diplomamunkát, illetve nem bocsátható záróvizsgára.

 

9. A második ismétlő és a javítóvizsgára a jelentkezés módját a Tanulmányi Ügyrend szabályozza.

 

10. A vizsgáztató a megszerzett új osztályzatot az indexben az ismétlő vizsgán (szigorlaton) "i.v." ("i.sz."), a javítóvizsgán (szigorlaton) "jav.v." ("jav.sz."), a második ismétlő vizsgán (szigorlaton) "m.i.v." ("m.i.sz.") megjegyzéssel látja el.

 

11. A hallgató különösen indokolt esetben kérelmére, a Tanulmányi Bizottság döntése alapján, a vizsgaidőszakon kívül is - de legkésőbb a következő félév szorgalmi időszakának kezdetéig - tehet vizsgát. Az ilyen vizsgát a vizsgaidőszakban tett vizsgának kell tekinteni.

 

[KTVSz]

A szóbeli vizsgán, szigorlaton és záróvizsgán a vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid felkészülést.

A tantárgy előadója a szorgalmi időszak utolsó hetén kiírhat elővizsgát. Az elővizsga alkalma nem számít bele a 16. § (1) szerint megállapított vizsgaszámba.

 

17. § A tanulmányi eredmény nyilvántartása, mutatószámai

 

1. A hallgató tanulmányi eredményét a leckekönyvbe (indexbe) és a hallgatói információs rendszerbe írják be az arra jogosult oktatók, adminisztrátorok. A leckekönyv közokirat. A hallgatói információs rendszerben lévő adatok az index hiteles másolatai. Az indexbe és a hallgatói információs rendszerbe történő bármilyen illetéktelen bejegyzésnek törvényi következményei vannak.

 

2. A hallgató tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben vagy a tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditpontok száma mutatja.

 

3. A tanulmányi munka minőségét a kreditpontokkal súlyozott tanulmányi átlag adja.

Súlyozott átlag = S (kreditpont x érdemjegy)/összes kreditpont

 

4. A súlyozott átlag megadható a hallgató adott félévében megszerzett, valamint az összes kreditpontjára (kumulált átlag).

 

[KTVSz]

A súlyozott tanulmányi átlag számításánál minden tárgyat figyelembe kell venni, amelynek kreditpontjait a hallgató megszerezte, kivéve azokat a szabadon választható tárgyakat, melyeket a hallgató az engedélyezett kereten felül vett fel (a Karon az engedélyezett keret a diploma megszerzéséhez a tantervminta szerint szükséges összes kreditpontszám 5 %-a).

 

5. A befogadott tantárgy eredménye beszámítandó a súlyozott tanulmányi átlagba, kivéve, ha azt a hallgató a szakmai képzéséhez nem tartozó tantárgyak köréből a szabadon választott tantárgyakra engedélyezett kereten felül veszi fel.

 

6. A tanulmányi munka mennyiségi és minőségi értékelésére szolgál az ösztöndíjindex.

Ösztöndíjindex = S (kreditpont x érdemjegy)/30

Az ösztöndíjindex egy félévre vonatkozik.

 

7. Az ösztöndíjindex számításánál befogadott tantárgyak csak abban az esetben vehetők figyelembe, ha a tantárgy teljesítése abban a félévben történt, amelyre az ösztöndíjindex vonatkozik. Az adott félévi ösztöndíjak megállapításának alapja az előző félévi ösztöndíjindex. A megállapítás módját más szabályzat határozza meg.

 

[KTVSz]

Az adott félévi ösztöndíjindex számításánál minden tárgyat figyelembe kell venni, amelyek kreditpontjait a hallgató az adott félévben megszerezte, kivéve, ha azt a szakmai képzéséhez nem tartozó tantárgyak köréből a szabadon választható tantárgyakra engedélyezett kereten felül veszi fel.

 

18. § A helyettesítő és a szabadon választható tantárgyak befogadtatása

 

1. Egy más karon vagy intézményben meghirdetett tantárgy befogadása a tantárgyhoz tartozó kreditpont megállapítását és a tantárgy más tantárggyal (vagy tantárgyakkal) való helyettesíthetőségének illetve más tantárgyaktól való különbözőségének megállapítását jelenti.

 

2. Valamely tantárgy(ak) egy másikkal helyettesíthető(k), ha a helyettesítő tantárgy(ak) (össz)kreditpontjainak száma nem kisebb a helyettesített tantárgy(ak) (össz)kreditpontjainál, programja legalább 75 %-ban megfelel a helyettesített tantárgy programjának.

 

3. Valamely tantárgy egy másiktól akkor különbözik, ha programjaik legalább 75 %-ban eltérnek egymástól.

 

4. Tantervhez kapcsolódó követelmény teljesítéséhez csak olyan tantárgy vehető figyelembe, amely különbözik a teljesítéshez már figyelembe vett valamennyi tantárgytól.

 

5. A hallgató az adott félévre való beiratkozást megelőzően a Tanulmányi Ügyrendben leírt módon kérheti a más karon, felsőoktatási intézményben teljesítendő felvett, vagy korábban teljesített tantárgy(ak) befogadását a kartól. A befogadásról szóló döntést az (1) - (4) bekezdések figyelembevételével a Kari Tantárgybefogadó Bizottság hozza. A Bizottság a hozzá benyújtott kérelmeket olyan határidővel bírálja el, hogy a befogadást kérelmező hallgató a döntés figyelembevételével állíthassa össze a következő féléves tanrendjét.

 

6. A BME-n a karok kölcsönösen elismerik a meghirdetett tantárgyak kreditpontértékét. Szabadon választható tárgyként bármely, a BME-n meghirdetett tárgy felvehető, figyelembe véve a (4) pontban foglaltakat.

 

7. A korábban teljesített tantárgyak befogadása esetén a tanulmányok befejezéséhez rendelkezésre álló idő (21.§ (3)) minden megkezdett 30 kreditpont elismerésekor egy félévvel csökken.

 

[KTVSz]

A megkezdett 30 kreditpont csak akkor számít egy féléves csökkenésnek, ha legalább 15 kreditpontot elér.

 

8.   Ha a helyettesítő tantárgyhoz a kari tantervnek megfelelő kreditpont hozzárendelhető, akkor a helyettesítő tantárgyhoz kapcsolódóan szerzett érdemjegyet kell elfogadni Ha ahhoz több érdemjegy tartozik, ezek kerekített átlagát kell figyelembe venni.

 

19. § Kedvezményes tanulmányi rend

 

1. Kedvezményes tanulmányi rendet engedélyezhet a tantervminta első négy félévét teljesített hallgatónak kiváló tanulmányi eredménye, részképzésben, párhuzamos képzésben való részvétele, vagy jó tanulmányi eredménye esetén közösségi, szociális és egészségügyi indokai, élsporteredménye alapján - a kari kiegészítő szabályzatban rögzített további feltételek mellett - a Kari Tanulmányi Bizottság.

 

[KTVSz]

Kedvezményes tanulmányi rendet csak annak a hallgatónak engedélyez a TB, aki aktív félévenként átlagosan 24 kreditpontot teljesített, és az utolsó két félévben 4,00 súlyozott tanulmányi átlagot ért el, illetve más igen indokolt esetben (ha elmélyült szakmai kutatómunkát vagy más irányú tevékenységet végez magas színvonalon).

A Kari Hallgatói Képviselet vezetője részére ? kérésére ? a TB akkor is engedélyezhet kedvezményes tanulmányi rendet, ha a fenti feltételek nem teljesülnek.

A külföldi ösztöndíjat elnyert hallgatóknál az utolsó két félévben szükséges, súlyozott tanulmányi átlag legalább 3,50. Ha ez nem teljesül, a részképzés idejére a hallgató passzív félévet kérhet.

Az engedélyezési kérelemhez ? amelyet a szorgalmi időszak második hetének a végéig kell benyújtani ?, csatolni kell a felveendő tárgyak oktatóinak javaslatát a nyújtandó kedvezményekről és a követelmények teljesítésének módjáról.

 

2. Az engedély alapján a hallgató a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részleges felmentésben részesülhet, feladatainak beadási határideje módosulhat, vizsgáit a vizsgaidőszakon kívül is, de legkésőbb a következő szorgalmi időszak kezdetéig leteheti, az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, vagy más kedvezményben részesülhet.

 

[KTVSz]

A kedvezményes tanulmányi rend alapján tanulmányokat folytató hallgatónak is teljesítenie kell a továbbhaladáshoz szükséges kritérium-feltételeket, és be kell tartania az előtanulmányi rendet.

 

3. Az engedély adott időszakra szól.

 

20. § A diplomamunka

 

1. A hallgatónak az oklevél megszerzéséhez az egyetemi szinten diplomamunkát (vagy diplomatervet), a főiskolai szinten szakdolgozatot kell készítenie. Ez összetett, egyéni feladat, amely a megszerzett tudás szintézisét és alkotó alkalmazását követeli meg.

 

2. A Diplomamunka készítés (Szakdolgozat készítés) vizsgajeggyel végződő tantárgy, felvételének előzetes követelménye van, amelyet a tantárgyprogram tartalmaz.

 

3. A diplomamunka (szakdolgozat) készítését témavezető és esetenként konzulens irányítja. Témavezető a kar oktatója és kutatója, illetve dékáni engedéllyel külső szakember lehet. A konzulens a munkát segítő egyetemi oktató, kutató, vagy külső szakember. Külső témavezető csak belső konzulenssel együtt kérhető fel.

 

4. A tantárgy aláírását a kari oktató, kutató témavezető vagy konzulens adja, érdemjegyét a Záróvizsga Bizottság állapítja meg. Az aláírást megszerzi a hallgató, ha a dolgozatot határidőre beadta és azt a témavezető értékelésében legalább elégségesre minősítette, illetve, ha az a témavezető további közreműködése nélkül egy későbbi félév beadási határidejére elkészíthető.

 

5. A tantárgy eredményeként megszülető diplomamunkát (vagy diplomatervet, diplomadolgozatot) (szakdolgozatot) bíráltatni kell. A bíráló csak egyetemi oklevéllel rendelkező külső szakember, illetve egyetemi oktató vagy kutató lehet, akit a tanszékvezető kér fel. A témavezető külön is készít értékelést. A bírálatokat legkésőbb 5 nappal a diplomamunka (szakdolgozat) védése előtt el kell juttatni a jelölthöz. A bíráló és a témavezető javaslatot tesz a diplomamunka (szakdolgozat) minősítésére.

 

6. A Tanulmányi Ügyrend határozza meg a

a) diplomamunka témák meghirdetésének és jóváhagyásának rendjét

b) a témákra való jelentkezés szabályait

c) a diplomamunka formai követelményeit

d) a beadás határidejét

 

[KTVSz]

A diplomamunkával kapcsolatos egyéb előírásokat a Tanulmányi Ügyrend, illetve a jelen szabályzat mellékletét képező Záróvizsga Szabályzat és a Kari Tanulmányi Ügyrend tartalmazza.

 

21. § A záróvizsga

 

1. A záróvizsga az ismereteknek a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges tudás (készség) ellenőrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek a kar Záróvizsga Bizottsága előtt arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket összefüggéseiben érti, és alkalmazni tudja.

 

2. Záróvizsgára az egyetemi (főiskolai) fokozaton az a hallgató bocsátható

a) aki egy élő idegen nyelvből legalább középfokú (alapfokú) "C" típusú állami nyelvvizsgát, vagy azzal egyenértékű, azaz jeles vagy jó minősítésű nyelvi szigorlatot (kollokviumot) tett. A nyelvi követelmény teljesítettnek tekintendő abban az esetben is, ha a hallgató olyan nemzetközileg elfogadott nyelvvizsgát tett, amely a Nyelvi Intézet állásfoglalása szerint a képzési cél szempontjából szükséges nyelvi tudás meglétét igazolja.

b) a tantervben előírt módon (5.§. (7)) legalább 270 (170 vagy 192) kreditpontot, és a kritériumkövetelményeket is teljesítette, valamint a Diplomamunka készítés (Szakdolgozat készítés) aláírását megszerezte,

[KTVSz]

c) megszerezte 4 félévre a testnevelés aláírásait.

3. A záróvizsgát a tantervminta 9. (5. vagy 6.) félévének lezárását követő 3 éven belül, de legkésőbb a tanulmányok megkezdésétől számított 10 (6 vagy 7) éven belül kell letenni. A 3 évet azon vizsgaidőszak utolsó napjától kell számítani, amelyben a hallgató elérte a 270 (170 vagy 192) kreditpontot.

 

4. A dékán tanévenként legalább két záróvizsga-időszakot jelöl ki. A záróvizsgát csak a kijelölt záróvizsga-időszakban lehet letenni.

 

[KTVSz]

A záróvizsgára kijelölt időszak alapesetben a félévenkénti vizsgaidőszakok utolsó négy hete.

 

5. A záróvizsga

a) a diplomamunka (szakdolgozat) megvédéséből és azzal egyidejűleg, vagy elkülönítve

b) a képesítési követelményekben és a tantervben előírt írásbeli illetőleg szóbeli vizsgából

c) egyes szakokon meghatározott gyakorlatok elvégzéséből áll.

 

[KTVSz]

A diplomamunka megvédése és a záróvizsga tantárgyak szóbeli vizsgája egy alkalommal történik.

 

6. A záróvizsgára összesen legalább 15 és legfeljebb 30 kreditpontnak megfelelő ismeretanyagot felölelő tantárgyak (tantárgycsoportok) jelölhetők ki.

 

[KTVSz]

A záróvizsga 3 különböző, egyenként legalább 5 kreditpont értékű tárgy számonkérését jelenti. A záróvizsga tárgyak felsorolását a tantervminta tartalmazza.

 

7. A Záróvizsga Bizottságnak az elnökön kívül legalább két tagja van. Az elnök és a tagok a szakterület elismert külső szakemberei, illetőleg egyetemi tanárai vagy docensei lehetnek. A bizottság legalább egy tagja külső szakember. A Záróvizsga Bizottság elnökét - a Kari Tanács egyetértésével - és a bizottság tagjait a dékán egy-háromévi időtartamra bízza meg.

 

8. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A záróvizsga bizottság a diplomamunka (szakdolgozat) és a vizsgatantárgyak osztályzatát, illetve az oklevél minősítését zárt tanácskozás keretében állapítja meg. A záróvizsga befejezésekor a bizottság elnöke az eredményeket kihirdeti.

 

9. Sikeres a záróvizsga, ha a vizsgatantárgyak és a diplomamunka (szakdolgozat) minősítése is legalább elégséges. Sikeres záróvizsga nem javítható.

 

10. A záróvizsgán az el nem fogadható diplomamunka (szakdolgozat) pótlásáról a Záróvizsga Bizottság határoz. A határozatot az elnök a jegyzőkönyvbe és a leckekönyvbe beírja. A pótlás feltételeit és legkorábbi határidejét a diplomáztató tanszék véleménye alapján a dékán állapítja meg. Elégtelen diplomamunkát (szakdolgozatot) pótolni csak egy alkalommal lehet.

 

11. Amennyiben valamelyik záróvizsgatantárgy volt sikertelen, a jelöltnek csak abból kell ismétlő vizsgát tennie. Ez a záróvizsga kétszer ismételhető. Ismétlő záróvizsga csak a következő záróvizsga-időszak(ok)ban tehető.

 

[KTVSz]

A záróvizsgával kapcsolatos egyéb előírásokat a Tanulmányi Ügyrend illetve a jelen szabályzat mellékletét képező Záróvizsga Szabályzat és a Kari Tanulmányi Ügyrend tartalmazza.

 

22. § Az oklevél

 

1. Sikeres záróvizsga alapján a kar a jelölt számára a szakképesítés megjelölését is tartalmazó oklevelet állít ki. Az oklevél tartalmát a törvényi előírások alapján a Tanulmányi Ügyrend tartalmazza. Az oklevelet a Záróvizsga Bizottság elnöke és a rektor írja alá.

 

2. Az oklevél eredménye kiszámításánál a következő részeredmények mindegyikét 1/4-es súllyal kell figyelembe venni:

• a záróvizsgatantárgy(ak) érdemjegyeinek átlaga,
• a diplomamunka (szakdolgozat) érdemjegye,
• a szigorlatok érdemjegyeinek átlaga,
• a teljes tanulmányi időszak legalább 270 (162 vagy 192) kreditpontjára vonatkozó súlyozott tanulmányi átlag.

3. A (2) bekezdés szerint kiszámított, 0,01-ra kerekített átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni:

kiváló 4,50 - 5,00

jó 3,50 - 4,49

közepes 2,50 - 3,49

elégséges 2,00 - 2,49

 

 

4. Kitüntetéses oklevelet kap az, aki a záróvizsga minden tantárgyából jeles eredményt ért el, diplomamunkájának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlaga legalább 4,00, továbbá osztályzatai között közepesnél alacsonyabb nincs.

 

5. Az oklevelet magyar nyelven kell kiadni. Külföldi felhasználásra, kérelem alapján, idegen nyelvű oklevélmelléklet adható ki, amely a tanulmányi kötelezettség legfontosabb adatairól és a tanulmányi eredményekről ad tájékoztatást. Az idegen nyelvű mellékletért más szabályzat díj fizetését írhatja elő.

 

23. § Méltányosság gyakorlása

 

1. A képzés során méltányossági alapon egy esetben a Kari Tanulmányi Bizottság engedélyt adhat e szabályzat olyan pontja alóli mentességre, amely nem tanulmányi, vagy anyagi kötelezettséget ír elő.

 

2. A méltányosságon alapuló határozatban rendelkezni kell az engedély feltételeiről, és utalni kell arra, hogy a továbbiakban méltányossági alapon kedvezmény nem adható.

 

24. § Az intézmény tájékoztatási, tanácsadási kötelezettsége

 

1. A dékánnak gondoskodnia kell arról, hogy az egyetemi tanulmányait megkezdő hallgató beiratkozása alkalmával hozzájusson a TVSZ-hez, a juttatások és térítések szabályzatához, valamint egy tájékoztató kiadványhoz a kreditrendszerű képzésről, és a tantervről.

 

2. A dékánnak gondoskodnia kell arról, hogy egyénileg megvásárolható, valamint a dékáni hivatalban, a Központi Könyvtárban és a Hallgatói Képviselet irodáiban megtekinthető írásos tájékoztató álljon a hallgatók rendelkezésére, amely részletesen ismerteti a kar, a szak képzési célját, a követelményeket, valamennyi szakirány teljes tantervmintáját, a kar által meghirdetett tantárgyak programját.

 

3. Az egyéni tanrend kialakításának megkönnyítésére és a szabályzatokkal kapcsolatos információadásra a karok oktatókból és hallgatókból álló tanácsadó testületet működtethetnek. A testület összetételéről és működéséről a Tanulmányi Ügyrend rendelkezik.

 

[KTVSz]

A Dékáni Hivatalnak biztosítania kell, hogy a hallgatók bármikor hozzáférhessenek az egyetemi tanulmányaik során mérvadó szabályzatokhoz és előírásokhoz.Ilyenek pl. a tantervminták, tantárgy-tematikák, előtanulmányi rend, tantárgyi követelményrendszerek, képesítési követelmények, tantárgyprogramok, jelen szabályzat és valamennyi melléklete.A Karon a fenti szabályzatok, illetve az aktuális hirdetmények és információk legyenek elérhetők elektronikus formában a Dékáni Hivatal honlapján is.

 

25. § Záró rendelkezések, kapcsolat más szabályzatokkal

 

1. A TVSZ értelmezésével kapcsolatban csak (a Hallgatói Képviselettel egyetértésben) az oktatási rektorhelyettes jogosult állásfoglalás kibocsátására.

 

[KTVSz]

A Kari TVSZ értelmezésével kapcsolatban csak az oktatási dékánhelyettes jogosult állásfoglalás kibo-csátására a Kari Hallgatói Képviselettel egyetértésben.

 

2. Amennyiben a tanulmányait az 1999/2000-es tanévet megelőzően megkezdett hallgatót a 8. § (4) pontja szerint el kellene bocsátani, de a korábban érvényes, 1997. május 26.-án elfogadott TVSZ 4. § (1) pontja szerint nem, úgy a hallgatót nem kell elbocsátani.

 

3. A TVSZ végrehajtási utasítása a Tanulmányi Ügyrend, amelyet a rektor a Hallgatói Képviselettel egyetértésben ad ki, s amely a TVSZ melléklete.

 

[KTVSz]

A KTVSz végrehajtási utasítása a Kari Tanulmányi Ügyrend, melyet a dékán a Kari Hallgatói Képviselettel egyetértésben ad ki a KTVSz mellékleteként.

 

4. A nyelvi alapoktatásról, a nyelvi kritériumok teljesítéséről a BME-re nézve egységes, külön szabályzat rendelkezik.

 

5. A hallgató tanulmányaihoz kapcsolódó juttatásairól és az általa fizetendő díjakról külön szabályzat rendelkezik.

 

6. A TVSZ kari kiegészítéseit 1999. június 1-ig el kell készíteni.

 

[KTVSz]

(7) Jelen szabályzat mellékletét képezik a következő, a Kari Tanács által elfogadandó kiegészítések:

• Kiegészítő KTVSz a német nyelvű képzés részére,
• Kiegészítő KTVSz a francia nyelvű képzés részére,
• Kiegészítő KTVSz a nappali kiegészítô képzés(ek)hez,
• Tanulmányi és vizsgaszabályzat a nyelvoktatási rendhez,
• Tantervminta (ennek részeként a Kötelezően választható tárgyak meghirdetésének menete),
• Szakirányválasztási szabályzat,
• Záróvizsga szabályzat,
• Kari Tanulmányi Ügyrend.

 

Budapest, 1998. december 14. Budapest, 1999. május 18,

 

(módosítás:) 2000. május 9.