Tudnivalók a szakmai gyakorlatról
A villamosmérnöki és mérnökinformatikus alapszakon (bsc), valamint a villamosmérnöki, a mérnökinformatikus, a gazdaságinformatikus és az egészségügyi mérnöki mesterszakokon (MSc)

 

Miért kell szakmai gyakorlatot végezni?

A felsőoktatási törvény tanulmányi kötelezettségekről szóló fejezete (15. § 3. bekezdés) előírja, hogy a végbizonyítvány megszerzésének egyik feltétele a szakmai gyakorlat elvégzése. Ezt az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei dokumentum (KKK) jelenleg a következőképp pontosítja:

- Villamosmérnöki BSc szakon legalább 6 hét (240 munkaóra),

- Mérnökinformatikus BSc szakon 2014. szeptembere előtt kezdett hallgatók esetén legalább 6 hét (240 munkaóra),

- Mérnökinformatikus BSc szakon 2014. szeptemberétől kezdett hallgatók esetén legalább 8 hét (320 munkaóra),

- Villamosmérnöki MSc szakon legalább 4 hét (160 munkaóra),

- Egészségügyi mérnöki MSc szakon legalább 4 hét (160 munkaóra),

- Mérnökinformatikus MSc szakon 2015. januárja előtt kezdett hallgatók esetén legalább 4 hét (160 munkaóra),

- Mérnökinformatikus MSc szakon 2015. januárjától után kezdett hallgatók esetén legalább 6 hét (240 munkaóra),

- Gazdaságinformatikus MSc szakon 2015. januárja előtt kezdett hallgatók esetén legalább 4 hét (160 munkaóra),

- Gazdaságinformatikus MSc szakon 2014. januárjától kezdett hallgatók esetén legalább 6 hét (240 munkaóra)

szakmai gyakorlat a tanulmányok befejezésének kritérium feltétele.

 

Mi a célja a szakmai gyakorlat elvégzésének?

A szakmai gyakorlat jó alkalom arra, hogy a hallgatók megismerkedjenek egy vállalat szervezeti és szakmai felépítésével, valós körülmények között készüljenek későbbi mérnöki munkájukra, valamint alapvető ismereteket szerezzenek a specializációjuknak megfelelő gyakorlati villamosmérnöki, mérnökinformatikus, gazdaságinformatikus feladatokból.

 

Miért előnyös a vállalatok számára szakmai gyakorlatos hallgatók fogadása?

Az alapképzésen hat illetve nyolc, a mesterképzésen négy illetve hat hetes szakmai gyakorlat alatt a vállalati kollégáknak módjuk nyílik alaposabban megismerni a hallgatók szakmai képességeit, emberi adottságait, felmérni tudásszintjüket, problémamegoldó képességüket. Így a szakmai gyakorlat jó alkalom lehet arra, hogy alapja legyen egy mérnöki utánpótlás bázisnak, a rövid idejű interjúk helyett megalapozott információk alapján dönthetnek a jelöltek alkalmasságáról. Az eddigi ilyen irányú tapasztalatok bíztatóak, több esetben a hallgatók a végzés után ahhoz a vállalathoz mentek dolgozni, ahol szakmai gyakorlatukat végezték.

Ugyanakkor a vállalatok szakmai problémáik megoldásához segítségként használhatják a hallgatókat. Ideális megoldás olyan, a vállalat számára fontos  feladatot kitűzni a hallgatók elé, amelynek előkészítésével a szakmai gyakorlaton, részletes kifejtésével és megoldásával pedig a szakdolgozatban, illetve a diplomatervben foglalkoznak.

 

Mikor lehet a szakmai gyakorlatot teljesíteni?

A hétféléves BSc képzésen részt vevő  hallgatók számára a kar első helyen a mintatanterv szerinti 6. és 7. félév közötti nyári szünetben végzett, egybefüggő szakmai gyakorlatot támogatja, melynek ajánlott kezdési ideje a vizsgaidőszak utáni hét első munkanapja.

A kar lehetővé teszi, hogy a szakmai gyakorlat szabályozott körülmények között, a mintatanterv szerinti 7. félév szorgalmi időszakában, illetve azután is elvégezhető legyen.

A négyféléves MSc képzésen részt vevő hallgatók számára tavaszi kezdés esetén a kar első helyen az 1. és 2. félév közötti, illetve a 3. és 4. félév közötti nyári szünetben, míg őszi kezdés esetén a 2. és 3. félév közti nyári szünetben végzett, egybefüggő szakmai gyakorlatot támogatja, melynek ajánlott kezdési ideje a vizsgaidőszak utáni hét első munkanapja.

 

Milyen feladatokat kell a szakmai gyakorlat során megoldani?

A szakmai gyakorlat során a hallgatók a vállalati konzulens által meghatározott feladatot oldanak meg. A hallgató munkáját opcionális tanszéki konzulens párhuzamosan felügyelheti. A hallgatók feladata kapcsolódhat szakdolgozatukhoz, TDK dolgozatukhoz, önálló laboratóriumi feladatukhoz, de azoktól jól elkülöníthetőnek kell lennie. A szakmai gyakorlat során elvégzendő munkákat az esetleges tanszéki és a vállalati konzulens által közösen összeállított Feladatlap  tartalmazza.

 

Hogyan kell a szakmai gyakorlatot elvégezni?

A hallgatók a szakmai gyakorlat alatt a vállalati konzulens felügyelete és irányítása mellett dolgozzák ki feladatukat. A munkakezdésre, befejezésre a vállalati munkarend előírásai a mértékadók. Munkavégzésük alatt kötelesek a hatályos vállalati baleset- és munkavédelmi szabályokat betartani. A hallgatók munkájuk előrehaladásáról napra lebontott munkanaplót vezetnek. A munkanapló hitelességét a szakmai gyakorlat végén a vállalati konzulens aláírásával igazolja.

 

Melyek a szakmai gyakorlatot végző hallgatók juttatásai?

(Érvényes a 2012 szeptemberében vagy azután kezdett hallgatók esetére)

A 2011. évi CCIV. felsőoktatásról szóló törvény, valamint a Kormány 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete alapján a felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely között együttműködési megállapodást kell kötni, ha a szak, felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei legalább hat hét szakmai gyakorlatot határoznak meg. Emellett a szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató, a szakmai gyakorlóhellyel, illetve iskolaszövetkezettel kötött (hallgatói) munkaszerződés (tagsági szerződés) alapján végezhet munkát és díjazás illeti meg, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka. Az Nftv. 44. § (3a) bekezdése alapján szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet. A hallgatót ez esetben is megilletik mindazon jogok, amelyeket a munka törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére.

Amennyiben a szakmai gyakorlóhely szervezet szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal kívánja teljesíteni, akkor a csökkentő tétel számítását a 280/2011. (XII) Korm. rendelet határozza meg.

Az MSc szakmai gyakorlat esetén, amennyiben az 4 hét időtartamú (villamosmérnöki és egészségügyi mérnöki szak), nincs juttatási kötelezettség és együttműködési megállapodás megkötése sem kötelező, de hallgatót ez esetben is csak munkaszerződéssel lehet foglalkoztatni.