A HITELESSÉGET BIZTOSÍTÓ ELJÁRÁSOK
A BME VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KARÁN

Szabályzat

1999. október 12.

 

Bevezetés

 

A Villamosmérnöki és Informatikai Kar vezetése megállapítja, hogy a közmorál romlása sürgős intézkedéseket követel. Változatlan meggyőződése az, hogy a hallgatóság többsége becsületesen dolgozik, és tudást szeretne szerezni az egyetemen. Ugyanakkor a fegyelmi bizottság újabban egyre gyakrabban tárgyal egymás helyetti vizsgázásokat vagy ilyen kísérleteket, hamis zárthelyi- beadásokat, stb. A Kar a korábbi csalási eseteket eddig csak enyhe, figyelmeztetés-szerű büntetésekkel (pl. megrovás) szankcionálta, de ez most már láthatóan nem elegendő. A helyzet különösen sújtja a hallgatóság nagyobbik, tisztességes részének tagjait, akikben valamennyien megbízunk. A csalásokkal megszűnik az esélyegyenlőség, az oktatók kénytelen-kelletlen bevezetett szigorításai mindenkit sújtanak, különösen a becsületeseket. Ezért a Kari Tanács - addig is, amíg erre egyetemi szinten egységes szabályozás nem születik - az ilyen eseteket az alábbiakban szabályozza. Felkéri a Kar oktatóit, hogy a továbbiakban ennek a szabályozásnak a szellemében járjanak el, hogy a csalásokat visszaszorítsák, a hallgatóságot pedig arra, hogy gondosan kerülje el a leírtakkal való összeütközést. A cél nem a gyanakvás légkörének bevezetése, hanem éppen ellenkezőleg: a világos játékszabályok megfogalmazásával a becsületes munka védelme.

A mégis előforduló csalások esetében kiszabandó minimális büntetési tételeket a függelék tartalmazza.

 

1. Általános előírások

 

Adatok kezelésekor a rendelkezésre álló eszközökkel ellenőrizni kell, hogy az adatok illetve a személyek hitelesek-e. Ez az ellenőrzés lehet szúrópróba-szerű (a legtöbb esetben ez a reális), vagy teljes körű. Ahol lehetséges, teljes körű ellenőrzésre kell törekedni, ahol nem, ott szúrópróbás ellenőrzést kell alkalmazni. Ilyen, jellegzetes helyzetek:

  • felvételi jelentkezés
  • zárthelyik
  • vizsgák
  • törzskönyvezés

Az ellenőrzés célja az adatok illetve személyek pontos és egyedi hitelesítése, ill. szúrópróba esetén a hamisító "lebukási esélyének" megteremtése.

 

2. Eljárások felderített hibák ill. csalások esetén

 

2.1. Helytelen adatok
Hamis illetve helytelen adat felderítéséről minden esetben (szükség esetén csoportos) jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza az összes körülményeket (dátumok, események egyéb körülmények) későbbi vizsgálatok céljából, és a Kar dékánjának haladéktalanul be kell nyújtani. A jegyzőkönyvet az esetet felderítő személy írja alá.

 

2.2. Szúrópróba

Szúrópróbás ellenőrzés esetén, ha a felderített hibák száma az oktató megítélése szerint túl nagy, elrendelendő az ellenőrzés kiterjesztése.

 

2.3. Hamisítás

Hamisítás gyanúja esetén vizsgálatot kell elrendelni, (az érintett jegyeket a vizsgálat lezárásáig nem szabad beírni): az oktató az ismert tényeket 3 munkanapon belül röviden összefoglalja egy feljegyzésben, ezt benyújtja az oktatási dékánhelyettesnek, aki megindítja az eljárást.

 

2.4. Csalás

Az elégtelen jegy büntetés esetén a dolgozatot nem kell kiértékelni, akármennyi is készült el belőle a csalás felfedezéséig. Dokumentált ismétlődés esetén (más-más tárgyból is) a fegyelmi büntetés súlyosbodik.

 

3. Ellenőrzési eljárások

 

3.1. Személyek ellenőrzése

Zárthelyik, vizsgák illetve minden személyes jelenlétet igénylő számonkérés alkalmával a részt vevő személyek személyazonosságát vizsgálni kell. A Karon a következő fényképek ill. iratok megfelelő kombinációját kell ellenőrizni:

  • a beiratkozáskor leadott, illetve a Hallgatói Információs és Pénzügyi Rendszerben (HIPR) tárolt arckép - ennek egyszerű hozzáférhetőségét a Dékáni Hivatal biztosítja
  • a diákigazolványbeli arckép
  • az indexbeli arckép (vizsgánál kötelező)
  • a személyi igazolványbeli (útlevélbeli) arckép
  • az index tartalmi szempontból
  • aláíratott vizsgadolgozat vagy a vizsgán aláíratott ív

A valamiért gyanúsnak talált esetekben ill. szúrópróbaszerűen le kell másolni egy-egy bemutatott igazolvány arcképes részét, és a másolatot össze kell vetni a HIPR-ben tárolt fényképpel illetve a Dékáni Hivatalban található adatokkal.

A személyazonosság igazolásához szükséges iratokról a hallgatóságot előre értesíteni kell. Ha ez elmarad, legalább 2 arcképes igazolványt kell felmutatni: a diákigazolványt, továbbá vagy az indexet (ha ez éppen a hallgatóság kezében van), vagy egy más arcképes igazolványt.

Más helyett történő zárthelyi-írási illetve vizsgázási kísérlet esetén az elégtelen osztályzat mellett mind a helyettesített, mind a helyettesítő személy ellen (amennyiben hallgató) fegyelmi eljárást kell indítani.

Hamisított (pl. kicserélt arcképű) igazolvány felmutatása okirat-hamisítás, mellyel kapcsolatban a fegyelmi eljáráson túlmenően rendőrségi eljárást is kell kezdeményezni. A hamisított indexet felfedezés után közvetlenül a kar dékánjának kell eljuttatni, más igazolványokat tanúknak meg kell mutatni, és fénymásolatot kell róluk készíteni.

Zárthelyi-íratáskor lehetőség szerint ellenőrizni kell, hogy minden személy pontosan egy zárthelyit, és a saját nevében ad-e le. A zárthelyi-írást feladók és a termet bármilyen okból elhagyók nevét és az időpontokat rögzíteni kell, és ennek tényét legkésőbb a zárthelyi-írás megkezdése előtt a hallgatóság tudomására is kell hozni.

 

3.2. A követelmények teljesítését igazoló anyagok ellenőrzése

A beadandó anyagoknál (házi feladatok, dolgozatok) lehetőleg el kell kerülni azt, hogy a hallgatók feladatai azonosságuk miatt másolásra csábítók legyenek. Beadás után mind házi feladatoknál, mind ZH ill. vizsgadolgozatoknál ésszerű módon ellenőrizni kell azt, hogy

  • megfelelő módon készült-e (nem volt-e más által vagy meg nem engedett módon előre elkészítve)
  • nincs-e a véletlen lehetőséget jelentősen meghaladó azonosság két dolgozat között

A fenti esetekben általában az oktató dönt; a döntés ellen a hallgató(k) az oktatási dékánhelyetteshez fellebbezhet(nek), aki vizsgálatot, esetleg fegyelmit indít.

Vitás esetek eldöntésére a hallgató a zárthelyi, vizsga vagy házi feladat anyagából 3 héten belül, illetve a fenti vizsgálat keretében szóban beszámoltatható. A hallgató külön kérésére a vizsgáztatásra más oktatót vagy bizottságot kell kijelölni.

Amennyire lehet, törekedni kell arra, hogy a feladatlapok nehezen hamisíthatók legyenek (dolgozat csak előre elkészített, messziről felismerhető lapokon történhet, külön számozott lapok, több csoport, stb). Az oktató által személyenként vagy csoportonként kiosztott feladatlapok egymás közötti cseréje tilos.

A feladatsorokat, vizsgalapokat stb. a kiosztásig bizalmasan kell kezelni. A kiszivárogtatás fegyelmi terhe alá eső cselekmény.

A dolgozat megíratása idején feladatlap semmilyen indokkal sem vihető ki a teremből.

A dolgozatírás alatt bármilyen elektronikus eszköz használata külön engedély és kihirdetés nélkül tilos, ennek megszegése fegyelmi cselekmény. Különösen:

  • szöveg tárolására alkalmas kalkulátor-fajta csak akkor használható, ha az oktató ezt külön kihirdeti
  • a dolgozatírás előtt a mobil telefonokat ki kell kapcsolni
  • a dolgozatírás idején sem mobil telefon, sem más hírközlő eszköz nem vehető elő. Ha a mobil telefon kikapcsolása feledékenységből mégsem történt meg, és csörög, csak az oktató külön engedélyével lehet a kikapcsolás idejére is elővenni.

Amennyiben meg nem engedett tevékenységre utaló jelek merülnek fel (pl. hirdetés házi feladat pénzért való elkészítésére, stb.), az esetet a Kar dékánjának írásban jelenteni kell, aki fegyelmi eljárást kezdeményez, vagy külső személy esetén más módon intézkedik.

 

3.3. Külső iratok ellenőrzése

A külső iratokat a kibocsátó intézmény anyakönyvével szúrópróba-szerűen össze kell vetni. Az esetek egy részében elegendő a telefonos egyeztetés (a BME képviselője bemondja a számot, ők pedig azt, hogy a szám alatt a nyilvántartásukban mi található), egy részét viszont írásban (levélben vagy faxon) kell ellenőriztetni.

 

3.4. A hallgatói rendszerben tárolt adatok ellenőrzése

Törzskönyvezés előtt a HIPR és az index adatait össze kell vetni. Eltérés esetén az érintett tanszékkel egyeztetni kell. Egyeztetés nélkül javítani tilos. Ha csak adathiány van, ez egyeztetés alapján pótolható a számítógépes rendszerben, illetve az indexbe beíratható a tanszékkel. Eltérően megadott adatokat csak jegyzőkönyv felvétele mellett szabad javítani, az egyeztetés után. A jegyzőkönyv lehet csoportosan felvéve.

Szúrópróba-szerűen egyeztetni kell a tanszéken tárolt adatokkal. Ez a Hallgatói Számítógépes rendszer üzemeltetőinek, a dékáni hivatalnak, vagy független egyetemi belső ellenőrző csoportnak a feladata, a Kar Dékánja által meghatározott módon. Eltérés esetén a dékáni hivatal kivizsgálja az okot.

 

4. A hitelesség ellenőrzésére alkalmas adatok gyűjtése

 

4.1. Az utólagos ellenőrzést lehetővé tevő iratok ill. iratmásolatok gyűjtése

A Dékáni Hivatal a beiratkozó hallgatók arcképét gyűjti, és személyazonosítás céljából időről-időre felhasználja, ill. megfelelő formában (például HIPR) a tanszékek rendelkezésére bocsátja.

Manipuláció gyanúja esetén a tanszék a kapcsolódó indexoldalakról dátummal ellátott másolatot készít, hogy később ellenőrizni lehessen, hogy időközben nem törölt-e vagy módosított-e valaki valamilyen adatot, illetve hogy az indexet eredeti-e. Önmagában a másolat elkészítése a hallgatóra nézve semmilyen hátrányos következménnyel nem jár. A másolatokat időről-időre szúrópróba-szerűen össze kell vetni az index-szel.

A tanszékeknek kötelessége a vizsgák illetve félévközi jegyek és aláírások visszakereshető nyilvántartása a HIPR-től függetlenül a beírástól számított 10 évig, a HIPR-ben tárolt illetve az indexbe beírt információk utólagos ellenőrzése céljából.

 

4.2. Adatok bevitele az indexbe a Dékáni Hivatalon kívül

Az indexbe csak kijelölt személyek tehetnek bejegyzéseket. Ezek a tanszékek részéről: az adott tantárgynak a Hallgatói Információs és Pénzügyi Rendszerben megadott előadója, a tanszékvezető, illetve a tanszékvezető által az adott félév elején tantárgyanként megadott további személy(ek). A tanszékeken biztosítani kell, hogy a vizsga után legkésőbb 2 munkanapon belül az aláírás illetve a jegy bekerüljön az indexbe. Az aláírásra jogosult személyekről aláírás-mintát kell tartani a Dékáni Hivatalban. A tanszékek állandó munkatársainak aláírás-mintáit a Dékáni Hivatal gyűjti. A korábbi listához képest újabb, aláírásra jogosult személyeket csak a tanszékvezető által hitelesített aláírás-ív leadásával lehet megadni.

 

5. A hallgatói információs rendszer biztonságos kezelése

Ebben a szakaszban azokat az előírásokat foglaljuk össze, melyek a Hallgatói Információs és Pénzügyi Rendszer felhasználói KEZELÉSÉRE vonatkoznak. A műszaki résszel a Neptun számítógépes tanulmányi rendszer "Adatvédelmi Szabályzata" foglalkozik.

A HIPR minden kezelőjének kötelessége, hogy a rendszert az adatbiztonság maximális figyelembevételével kezelje. Ennek megfelelően:

  • a dékáni hivatali, adminisztrátori stb. kulcsszavakat biztonságosan, illetéktelen hozzáférést megakadályozva kell tárolni
  • ezeket a kulcsszavakat vizsgaidőszakban hetente, egyébként havonta változtatni kell, illetve akkor, ha fennáll annak a veszélye, hogy illetéktelen személy hozzáfért, vagy ha nem jogosult belépési kísérlet történt a login felhasználásával
  • a rendszerbe csak úgy szabad belépni, hogy a login illetve a kulcsszó begépelése illetéktelen szemek elől elrejtve legyen
  • ha - a hivatalvezető által előre definiált eseteket leszámítva - valaki elhagyja a számítógépét, akkor előtte ki kell lépni
  • a rendszer kezelője a rendszerből általa kiolvasható adatokat fegyelmi felelősségre vonás terhe mellett külső személynek ki nem adhatja, belső személynek is csak jogszabály által meghatározott esetben és célokra
  • a felfedezett biztonsági kockázati tényezőket a rendszer kezelője vezetőjével haladéktalanul írásban közli. A hivatalvezető a feljegyzést három munkanapon belül továbbítja a Hallgatói Információs és Pénzügyi Rendszer üzemeltetőinek
  • a rendszerbe történő betörési kísérlet illetve jogosulatlan használat minden esetben fegyelmi eljárást von maga után, függetlenül attól, hogy a betörés sikeres volt-e, illetve hogy a betörő az adatokba beleírt-e

6. Hirdetmények közzététele

Gondoskodni kell arról, hogy minden olyan eseményről, új szabályról, melyre a hallgatónak reagálnia kell, értesítést is kapjon. Ennek fontosabb lehetőségei a következők:

  • szóbeli közlés (például előadáson)
  • hirdetmény hirdetőtáblán
  • ajánlott levél
  • hirdetmény a Hallgatói Információs és Pénzügyi Rendszeren
  • WEB-es hirdetmény
  • elektronikus levél



 

Függelék: Minimális büntetési tételek
 

Cselekmény

Minimális büntetés

Eljáró személy
Egyéni puskázás vagy puskázási kísérlet ZH-n, vizsgán (írott puska, szöveges kalkulátor stb) elégtelen oktató
Egymásnak válasz átadása ZH-n, vizsgán (a csalás utólagos felfedezése esetén is) elégtelen mindkét résztvevőnek oktató
Kiosztott feladatlap cseréje egymás között elégtelen mindkét résztvevőnek oktató
Dolgozat beadása más nevében ZH-n, vizsgán elégtelen minden érintettnek
+ fegyelmi eljárás indítása*
oktató

dékánhelyettes

Házi feladat, diplomaterv elkészíttetése mással elégtelen minden érintettnek
+ fegyelmi eljárás indítása*
oktató
dékánhelyettes
Kapcsolattartás külsőkkel vagy erre irányuló kísérlet ZH-n, vizsgán (mobil telefon, stb) elégtelen

+ fegyelmi eljárás indítása*

oktató

dékánhelyettes

Személycsere a számonkéréseknél (ZH, vizsga, szigorlat, stb) elégtelen + fegyelmi eljárás indítása* dékánhelyettes
Okirat-hamisítás (index, más közokirat) elégtelen + fegyelmi eljárás indítása*
+ rendőrségi feljelentés
dékánhelyettes

dékán

HIPR betörési kísérlet fegyelmi eljárás indítása* dékánhelyettes
Puskázás, vagy más csalás felvételin kizárás a felvételiből, és az esetről jegyzőkönyv felvétele dékán
Feladatsor kiszivárogtatása (egyetemi alkalmazott, doktorandusz) fegyelmi eljárás indítása dékán
Jogosulatlan HIPR hozzáférés lehetővé tétele (egyetemi alkalmazott, doktorandusz) fegyelmi eljárás indítása dékán

 

*ilyenkor a minimális büntetés: két félév passzív