Diplomamunka, záróvizsga, oklevél szabályzat a BME (2002-es, 2003. okt. 6-án módosított) Tanulmányi és Vizsgaszabályzatába és a Tanulmányi ügyrendbe (2000) ágyazva

(A mintatanterv melléklete)

 

Elfogadta a Kari Tanács a 2003. november 18-i ülésén

 

 

A DIPLOMAMUNKA

 

(TVSZ 18. §)

(1) A hallgatónak az oklevél megszerzéséhez az egyetemi szinten diplomamunkát (vagy diplomatervet), a főiskolai szinten szakdolgozatot kell készítenie. Ez összetett, egyéni feladat, amely a megszerzett tudás szintézisét és alkotó alkalmazását követeli meg.

 

(TÜR)

A diplomamunka témája a Kar valamely (lehetőleg a hallgató által felvett szakiránynak megfelelő) tanszékén a tanszékvezető jóváhagyásával meghirdetett témák közül választható. Más kar vagy egyetem, illetve külső vállalat (gazdasági szervezet) által adott téma csak akkor fogadható el, ha a Kar valamely (szakmailag illetékes) tanszékének vezetője azt támogatja, és ahhoz tanszéki témavezetőt biztosít. Diplomamunkát a kiadó tanszék idegen nyelven is meghirdethet. Két vagy több hallgató részére közös témájú diplomamunkát csak akkor lehet kiadni és csak különválasztva, névre szólóan, ha a tevékenység és a munka eredménye egyértelműen elkülöníthető.

 

(TVSZ 18. §)

(2)     A Diplomamunka (Diplomadolgozat, Szakdolgozat, Diplomaterv - továbbiakban: Diplomamunka) készítés vizsgajeggyel végződő tantárgy, felvételének előzetes követelménye van, amelyet a tantárgyprogram tartalmaz.

 

A feltételek teljesítését a Dékáni Hivatal névre szóló és pecséttel hitelesített "DIPLOMATERV-ADATLAP" kiadásával igazolja a hallgató kérelmének beadását követő 3 munkanapon belül.

 

(TVSZ 18. §)

(3)     A diplomamunka készítését témavezető irányítja. Témavezető a kar oktatója és kutatója, illetve dékáni engedéllyel külső szakember lehet. A konzulens a munkát segítő egyetemi oktató, kutató, PhD vagy DLA hallgató vagy külső szakember lehet. Külső témavezető csak belső konzulenssel együtt kérhető fel.

 

A diplomamunka tanszéki konzulense csak a Kar oktatója vagy kutatója lehet, külső konzulens abban az esetben szükséges, ha a témát nem a tanszék javasolta, vagy a tanszéken nincs az adott témához megfelelő szakember.

 

(TVSZ 18. §)

(4)     A tantárgy aláírását a témavezető, külső témavezető esetén a belső konzulens adja, érdemjegyét a Záróvizsga Bizottság állapítja meg. Az osztályzatot a hallgatói információs rendszerbe be kell vinni a Tanulmányi Ügyrend szerint. Az aláírást megszerzi a hallgató, ha a dolgozatot határidőre beadta és azt a témavezető legalább elégségesre minősítette, illetve, ha az a témavezető további közreműködése nélkül egy későbbi félév beadási határidejére elkészíthető.

(5)     A tantárgy eredményeként megszülető diplomamunkát bíráltatni kell. A bíráló csak egyetemi oklevéllel rendelkező szakember lehet, akit a tanszékvezető kér fel. A témavezető külön is készít értékelést. A bírálatokat legkésőbb 5 nappal a diplomamunka védése előtt a jelölt számára hozzáférhetővé kell tenni. A bíráló és a témavezető külön-külön javaslatot tesz a diplomamunka minősítésére.

 

(KTÜR)

A diplomamunkát a beadási határidőtől számított egy hónapon belül kell elbírálni. A diplomamunka megvédésére a záróvizsgán kerül sor.

 

(TVSZ 18. §)

(6)     A Tanulmányi Ügyrend határozza meg a

a.)      diplomamunka témák meghirdetésének és jóváhagyásának rendjét,

b.)     a témákra való jelentkezés szabályait,

 

(TÜR)

A diplomamunka mind a tavaszi, mind az őszi félévben felvehető, témáinak meghirdetési határideje a megelőző félév szorgalmi időszakának 12. (tizenkettedik) hete. A felvételt egy héttel a szorgalmi időszak befejezése előtt le kell zárni. Az a hallgató, akiről feltételezhető, hogy a mintatantervben előírt 270 kreditpontot az adott félév vizsgaidőszakában el fog érni, már a szorgalmi időszakban választhat diplomamunkát a TVSZ 18. §(2) pontjának megfelelően.

 

A diplomaterv-téma felkínálásával egyidejűleg a diplomatervet kiadó tanszék a témához szorosan kapcsolható tárgyakat is felkínál (legalább kettőt, és a felkínált tárgyak közül a hallgató szabadon választ). A hallgatóval folytatott egyeztetés alapján a diplomaterv konzulense jelöli ki a záróvizsga tárgyait, és a DIPLOMATERV-ADATLAPON a megfelelő rovatba írással adja meg, hogy a három záróvizsga-tárgy közül melyiket kell tekinteni a diplomaterv témájához szorosan kapcsolódó tárgynak.

 

(Lásd 1. melléklet: DIPLOMATERV-ADATLAP)

 

A diplomamunka kiadásának általános szabályai

 

1. A diplomaterv kiadásáért az anyatanszék(ek) felelős(ek) (amely(ek)en értelemszerűen a Villamosmérnöki Szakon a főszakirányokat, a Műszaki Informatikai Szakon a szakirányokat gondozó tanszéke(ke)t kell érteni).

Ha a hallgató más kari tanszék gondozásában lévő témán szeretne dolgozni, akkor ehhez meg kell szereznie az anyatanszék elbocsátó nyilatkozatát és a másik tanszék befogadó nyilatkozatát.

 

2. A Kar hallgatói kivételes esetben más kar tanszékeitől is kérhetnek diplomaterv témát, de ennek kapcsolódnia kell a villamosmérnöki, ill. a műszaki informatikai szakterülethez.

 

3. A szorgalmi időszak végén a hallgató akkor veheti át a diplomaterv feladatát a kiadó tanszéktől, ha az átvétel pillanatában legalább 230 kreditponttal rendelkezik a tantervben rögzített tárgyakból. (Bizonytalan esetekben a tanszékek a hallgató indexének végén ellenőrizhetik a görgetett kreditpont-számot.)

 

4. A diplomamunka felvétele (ill. annak véglegesítése) a vizsgaidőszak végétől a regisztrációs hét végéig engedélyezett.

A feltételek teljesítését a Dékáni Hivatal névre szóló és pecséttel hitelesített "DIPLOMATERV-ADATLAP" kiadásával igazolja, a hallgató kérelmének beadását követő 3 munkanapon belül.

A hallgató a leckekönyvébe csak akkor veheti fel a diplomamunkát önálló tárgyként, ha a DIPLOMATERV-ADATLAP egy kitöltött másolatát - a konzulens aláírásával hitelesítve - a tanszék megküldi a Dékáni Hivatalnak.

 

Ha a hallgató a diplomamunkát nem az anyatanszéktől kapta, akkor csatolnia kell az anyatanszék elbocsátó nyilatkozatát és a diplomatervet adó tanszék befogadó nyilatkozatát is.

 

5. Ha a hallgató a szorgalmi időszak végéig feltételesen átvette a diplomaterv feladatát, de a tanulmányi feltételeket nem teljesítette, akkor sem a végleges tanrendjébe nem veheti fel a diplomamunkát, sem az indexébe nem írhatja azt be. A feladat kiadásától számított egy éven belül - a regisztrációs hetekben - jogosult a hallgató a diplomamunka felvételére, ha teljesítette a szükséges követelményeket. Egy év után a diplomatervet kiadó tanszéknek jogában áll változtatni a korábban kiadott feladaton, esetleg azt teljesen visszavonni.

 

(TVSZ 18. §)

c.)      a beadás határidejét.

 

A diplomamunkát egy félévben kell elkészíteni, és a szorgalmi időszak befejezése előtt kell beadni.

A diplomamunkát a záróvizsga legvégső időpontja előtt legalább 6 héttel be kell adni. Késedelmes beadás esetén külön-eljárási díjat kell fizetni. A diplomamunka késedelmes beadása esetén záróvizsga csak a következő záróvizsga időszakban tehető.

 

A diplomamunka (szakdolgozat) formai követelményei: A diplomamunkát írásban, egy kötetben, szükség esetén mellékletekkel, 1 példányban kell beadni. Két vagy több hallgató közös témájú diplomamunkáját külön kötetben kell elkészíteni. A diplomamunka elkészítésével, beadásával és megvédésével kapcsolatos tudnivalókról a tanszék a kiadáskor tájékoztatja a hallgatót.

 

(KTÜR)

A diplomaterv beadásának előírt formája a kötetbe rendezett, gépeléssel, nyomtatással vagy egyéb úton papírra vitt, könyvszerű, egy példányban benyújtandó diplomamunka, amely tartalmazhat rajzos, kilistázott, fájlban megadott vagy egyéb mellékleteket. A diplomamunkát készítő hallgatónak nem írható elő, hogy diplomamunkáját ezen kívül (vagy ezt helyettesítve) elektronikus formában is benyújtsa.

A ZÁRÓVIZSGA

(TVSZ 19. §)

(1)     Azt követően, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeknek -- a diplomamunka elkészítésének kivételével, de a 18. § (4) szerinti aláírást megszerezve -- mindenben eleget tett, számára végbizonyítványt (abszolutóriumot) kell kiállítani a képesítési követelményekben szereplő, nyelvtudásra vonatkozó előírás teljesítésétől függetlenül. A végbizonyítvány minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeknek mindenben eleget tett. A végbizonyítványt a képzésért felelős kar dékánja írja alá a hallgató leckekönyvében.

 

(2)     A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges tudás (készség) ellenőrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek a kar Záróvizsga Bizottsága előtt arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket összefüggéseiben érti, és alkalmazni tudja.

 

(3)     A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány megléte. A záróvizsgára bocsátás további feltételeit a mintatanterv tartalmazza. Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt hallgatói jogviszonya megszűnését követően bármikor leteheti a záróvizsga letétele idején hatályos képesítési követelményeknek és a szak mintatantervének a záróvizsgára vonatkozó rendelkezései alapján.

 

A záróvizsgára bocsátás feltétele az, hogy a hallgató -- miután megszerezte négy félévre a testnevelés aláírásait -, a diplomamunkáját a tanszéki konzulensnek, vagy a tanszéki diplomatervezési felelősnek benyújtja, aki azt beadásra alkalmasnak találja, és diplomavédésre beosztja. Az elkülönített záróvizsgatárgyak vizsgáira a hallgató a tárgyfelelősnél jelentkezik. Az elkülönített vizsgák időpontját és helyszínét a Dékáni Hivatal teszi közzé.

 

(KTÜR)

Ha a záróvizsgára jelentkezett hallgató a záróvizsgáról lejelentkezni kíván, ezt a kiírt időpontot három nappal megelőzően teheti meg legkésőbb. Aki úgy nem jelenik meg záróvizsgáján, hogy arról kellő időben nem jelentkezett le, elveszíti a TVSZ 19. § (10) pont szerinti egyik ismétlési lehetőségét. Ez alól kivételt jelent, ha a meg nem jelenés méltányolható ok miatt következett be. A hallgató által készített beadványban felhozott indok akkor méltányolható, ha az azt mérlegelő Tanulmányi Bizottság javaslata alapján a dékán így dönt. A záróvizsga ekkor a következő záróvizsga-időszakban a 19. § (10) pont szerinti ismétlési lehetőségek megtartásával tehető le, de újabb lejelentkezés nélküli meg nem jelenés esetén már nem lehet helyt adni méltányolható indoknak.

 

Ha valaki már korábban teljesítette a mintatanterv által előírt 270 kreditpontot, de különféle okok miatt csak most, de a 270 kreditpont teljesítésétől számított 3 éven belül készíti a diplomatervét, illetve záróvizsgázik, akkor a reá vonatkozó tananyag nem különbözhet az aktuálisan (vagyis a vizsgázás időpontjában) számon kért tananyagtól.

 

A képzés során, méltányossági alapon az alábbiak közül egy esetben a kar dékánja engedélyt adhat:

    a) a diplomamunka elkészítésére a 20 félévet követő egy félév alatt,

    b) a záróvizsga harmadik ismétlő vagy az utolsó vizsgaidőszak befejezését követő 3 éven túli letételére (ebben az esetben az esetleges tantervváltozás miatt egyéb követelmények is előírhatók).

A méltányosságot a dékán különösen indokolt esetben a tanulmányi bizottság javaslata alapján gyakorolja.

A méltányosságon alapuló határozatban rendelkezni kell a pótlás feltételeiről, és utalni kell arra, hogy a továbbiakban méltányossági alapon kedvezmény nem adható.

A méltányossági kérvényt a következőkkel kell felszerelni.

-         leckekönyv,

-         szakmai önéletrajz,

-         az anyatanszék javaslata a diplomaterv témáját, illetve annak korszerűségét és a különbözeti vizsgák letételét illetően,

-         a külön-eljárási díj befizetését igazoló csekkszelvény.

 

(TVSZ 19. §)

(4)     A dékán tanévenként legalább két záróvizsga-időszakot jelöl ki. A záróvizsgát csak a kijelölt záróvizsga-időszakban lehet letenni.

 

Záróvizsgát mindkét félévben lehet tenni, alapesetben a vizsgaidőszak utolsó négy hetében (az elkülönített vizsgák az ezt megelőző hétre is szervezhetők).

 

Az elkülönített záróvizsgatárgyak írásbeli vizsgáinak időpontját és helyét az oktatási dékánhelyettes által összehívott, az egyes tanszékek záróvizsga-felelőseiből álló bizottság határozza meg, és a Dékáni Hivatal teszi közzé ezeknek a vizsgáknak a lebonyolítására kitűzött időszak előtt legalább 3 nappal.

 

Az elkülönített záróvizsgatárgyak szóbeli vizsgáinak időpontját és helyét a tárgyfelelős tanszékek határozzák meg, és közzétételre a Dékáni Hivatalnak is megküldik e vizsgák számára kitűzött időszak előtt legalább egy héttel, a Dékáni Hivatal pedig gondoskodik a Hivatal hirdetőtábláján való közzétételükről e vizsgákra kitűzött időszak előtt legalább 3 nappal.

 

Az írásbeli záróvizsgáknak a záróvizsga-felelősök értekezletén kialakított és már meghirdetett menetrendjén (időpontján, helyén) és a szóbeli záróvizsgákra a tanszékek által kialakított és a Dékáni Hivatalba meghirdetés végett beküldendő menetrendjén (időpontján, helyén) kívül elkülönített záróvizsga tartása csak dékáni engedéllyel lehetséges.

 

(TVSZ 19. §)

(5)     A záróvizsga

 

A záróvizsga a diplomavédésen kívül 3 különböző, legalább 5 kreditpont értékű tárgy számonkérését jelenti. A 3 tárgy összes kreditpontszáma nem lehet több 30 kreditpontnál.

 

(TVSZ 19. §)

a.)    a diplomamunka megvédéséből

 

az elbírált diplomamunka megvédéséből

 

(TVSZ 19. §)

és azzal egyidejűleg,

 

Egy tárgy vizsgája (azé a tárgyé, amely szorosan kapcsolódik a diplomaterv témájához és tipikusan a diplomatervet kiadó tanszék által gondozott szakirányos vagy szakmai választható tárgy - röviden: kapcsolódó tárgy) a diplomavédéssel együtt, a védést követően lebonyolítandó szóbeli vizsga.

 

A hallgató Záróvizsga Bizottság előtt védi meg diplomamunkáját, és a diplomamunkában előírt kapcsolódó tárgyból is e bizottság előtt tesz szóbeli záróvizsgát.

 

A diplomatervezést szervező tanszék által felkért bíráló a diplomamunkát elbírálja, és arra osztályzatot javasol. Értékelést a konzulens is ad, és osztályzatot is javasol.

 

A diplomavédésen a jelölthöz a TVSZ által előírt határidőig eljuttatott bírálaton túl legyen jelen vagy a bíráló, vagy a tanszéki konzulens, utóbbit a jelenlét alól -- alapos indokkal -- csak a tanszékvezető mentheti fel, ekkor a konzulensnek a diplomatervet méltató írásos értékelését kell a védésre eljuttatnia.

 

Ha sem a bíráló, sem pedig a tanszéki konzulens nincs jelen a diplomavédésen, és a konzulens nem készített a diplomatervről írásos értékelést, a bírálat alapján a védést le lehet folytatni, de a mulasztásért a konzulens ellen a tanszékvezető utólag fegyelmit indít. Ennek lefolytatásáról más szabályzat intézkedik.

 

A záróvizsgázó hallgató a kapcsolódó tárgyból akkor vizsgázhat, ha a védést a Záróvizsga Bizottság eredményesnek minősíti. Ellenkező esetben a kapcsolódó vizsgát nem lehet lefolytatni.

 

(TVSZ 19. §)

vagy elkülönítve

b.)     előírt írásbeli illetőleg szóbeli vizsgából

 

A további két tárgy vizsgája elkülönített írásbeli vagy szóbeli vizsga ("központi szervezésű"). Az alapképzésből választott tárgyak esetén is kívánatos, hogy a diplomatervet kiadó tanszék által gondozott ilyen tárgyak közül kerüljenek ki.

 

Az elkülönített vizsga akkor lehet írásbeli, ha a résztvevők száma -- a záróvizsgázó hallgatók jelenlegi létszámarányait tekintve - legalább 20 fő (őszi félévben 10 fő). A jövőben e számok az oktatási dékánhelyettesnek a Hallgatói Képviselettel egyetértésben hozott döntése alapján megváltozhatnak. A félév elején (a 6. hétig) a Dékáni Hivatalnak megküldött DIPLOMATERV-ADATLAPOK statisztikai kiértékelése után a 9. héten közzé kell tenni, mely elkülönített tárgyakból lesz írásbeli (ezután már a záróvizsgatárgyak nem változtathatók meg). A statisztika közzétételéért az oktatási dékánhelyettes felelős. A 6. hétig a Dékáni Hivatalba be nem érkező DIPLOMATERV-ADATLAPOK alapján nem szabad záróvizsgát szervezni.

 

Az ELKÜLÖNÍTETT VIZSGÁK általános (írásbeli és szóbeli elkülönített vizsgára is vonatkozó) szabályai:

 

1. A vizsgáztató tanár legyen az a záróvizsgatárgyak jóváhagyott listáján is szereplő tanár, aki a vizsgakérdéseket összeállítja (és írásbeli esetén a dolgozatokat javítja).

 

2. Az elkülönített vizsgák a TVSZ-ben kijelölt négy hetes záróvizsga-időszak előtti héten kezdődnek és lehetőleg koncentráltan (lehetőleg ez alatt az egy hét alatt) lebonyolódnak.

 

3. Csak egész jegyű osztályzat adható, amely javasolt jegynek tekintendő és a diplomavédésen véglegesül (ahol a diplomavédés kapcsán előfordulhat az elkülönített vizsgájú tárgyhoz kapcsolódó kérdés is).

 

4. Az eredményt legkésőbb a vizsgát követő második munkanapon kell az anyatanszék (értsd: a diplomavédést szervező tanszék, amely lehet az eredeti anyatanszék, vagy a hallgató innen történő szabályszerű, írásos elbocsátása és más tanszék általi diplomatervezésre való befogadása esetén a befogadó tanszék) részére megküldeni.

 

Megküldendő:

Szóbeli esetén a tárgyat, a hallgatók nevét, a vizsgakérdést és a javasolt eredményt tartalmazó lista és a vizsgázó hallgatók által a kapott kérdés(ek)re írt felelési vázlatok a diplomavédést szervező tanszékek szerinti bontásban.

Írásbeli esetén a kijavított vizsgadolgozat, rajta az osztályzat és a javító tanár aláírása, szintén a diplomavédést szervező tanszékek szerinti bontásban.

 

Az ELKÜLÖNÍTETT VIZSGÁK speciális szabályai az elkülönített írásbeli vizsgára:

 

1. Időtartama: 45 perc.

 

2. A kérdés(ek) megfogalmazása egyértelmű legyen. (Egynél több kérdés közül való választás megengedett.)

 

3. Az aktualizált írásbeli kérdések közzéteendők a 10. hétig (általános megfogalmazásban, amelytől a konkrét vizsgakérdés megfogalmazása eltérő lehet). A közzétételért a tanszékvezetők a felelősek.

 

4. Eredményhirdetést kell tartani, ahol a javított dolgozatokba a hallgató beletekinthet és reklamálhat (sőt, ha a tanár úgy látja jónak, az eredményhirdetés helyszínén szóbelizhet is). Az eredmények az eredményhirdetés napján - a hallgatók nevének mellőzésével, a nevet a Neptun-kóddal helyettesítve - lehetőleg a WEB-en (Interneten) közzéteendők. A közzétételért a javítótanár felelős.

 

5. Az írásbeli során a hallgató - jelentkezést követően -- a vizsgafeladat értelmezésével kapcsolatban kérdést intézhet a felügyelő tanárhoz, akinek a tárgyban szakértő, kompetens tanárnak kell lennie (aki lehetőleg azonos a vizsgakérdés(ek) megfogalmazójával).

 

(Lásd még 2. melléklet: Elkülönített (írásbeli és szóbeli) vizsgákon használandó vizsgalap fejléce. A lap hitelességét tanszéki pecsét ráütésével kell biztosítani.)

 

A záróvizsga-tárgyak felsorolását a mintatanterv tartalmazza.

 

A záróvizsga általános (mindkét szakon érvényes) szabályai:

 

1. Szigorlati tárgy nem lehet záróvizsga-tárgy.

 

2. A hallgató csak az általa hallgatott és teljesített tárgyak közül választhat záróvizsga tárgyat.

 

3. Záróvizsga-tárgyként csak olyan tárgy javasolható, amely esetében a tárgy előadóján kívül legalább még egy szakértő vizsgáztató is rendelkezésre áll.

 

4. A hallgató záróvizsgájára kijelölt 3 tárgy mindegyikének tematikája legalább 75 %-ban térjen el a másik két tárgy tematikáinak összességétől.

 

5. A három záróvizsga tárgy közül kettő alkothat legalább 10 kreditpont értékű, egymásra épülő tantárgy-csoportot is.

 

6. A záróvizsga-tárgy csak olyan akkreditált kari tárgy lehet, amelyet az illetékes tanszék a dékán által megszabott határidőig előterjeszt, és amelynek Tantárgy-adatlapja a kari WEB-oldalon olvasható. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az illető tárgy előadóját és vizsgáztatóit is. A tanszéki javaslatok alapján összeállított, rendszerint a tavaszi és az ezt követő őszi félévre érvényes záróvizsgatárgy-jegyzéket a Dékáni Hivatal honlapján elérhetővé kell tenni.

 

Legkésőbb a diplomatervek kiadásának kezdetéig a felelős tanszékeknek jelezniük kell a Dékáni Hivatal számára, ha a soron következő záróvizsga-időszakban az adott záróvizsgatárgy vizsgáztatását nem tudják vállalni, vagy ha a vizsgaalkalmak számát jelentősen korlátozni akarják (pl. betegség, külföldi út stb. miatt). A fenti határidő előtt a tanszékeknek közzé kell tenniük a záróvizsga-tárgyak azon tematikáit, amelyek szerint a számon kérések történnek a soron következő vizsgaidőszakban. A több régió által gondozott és előadott záróvizsgatárgyak esetében az érintett tanszékeknek előzetesen egyeztetniük kell a fenti témában. A közzététel helye a tanszéki hirdetőtábla és a tanszéki vagy a kari honlapról elérhető WEB-lap.

 

7. A záróvizsgák szervezéséért a diplomatervet kiadó tanszék a felelős. Ha a diplomaterv témáját nem kari tanszék gondozza, vagy a kiírás külső cégtől származik, akkor a szervezési feladatot az anyatanszéknek kell ellátnia.

 

8. A záróvizsgákat a tanszék a 4 hetes időtartamon belül tetszőleges 1, 2 vagy 3 hétre is koncentrálhatja a rokon témán dolgozó többi tanszékkel egyeztetve. Egy hónappal a TVSz-ben rögzített záróvizsga-időszak előtt erről a tényleges záróvizsga-időszakról értesíteni kell a Dékáni Hivatalt. A Hivatal az összesített időrendi táblázatról tájékoztatja a Kar valamennyi tanszékét.

 

9. A Kar biztosítja, hogy minden záróvizsga-időszakban mindkét szakon az elindított szaktárgyaknak szakirányonként legalább a fele, a Műszaki Informatika szakon ezenkívül a közös tárgyaknak legalább a fele meghirdetésre kerül.

 

A Villamosmérnöki Szakra érvényes záróvizsga-szabályok:

 

1. A hallgatónak kötelező záróvizsga-tárgyként legalább egy tárgyat kell felvennie az általa elvégzett főszakirányból.

 

2. A hallgató számára kijelölt záróvizsga-tárgyak között szerepelnie kell egy, a diplomamunka témájához szorosan kapcsolódó tantárgynak is. (Ez választható a főszakirányból, a mellék-szakirányokból és a szakmai választható tárgyak közül is.)

 

3. A hallgató egy adott szakirány maximum két tárgyából tehet záróvizsgát.

 

4. A hallgató egy záróvizsga-tárgya lehet a közös alapképzés tárgyaiból is (de ez nem kötelező).

 

A Műszaki Informatikai Szakra érvényes záróvizsga-szabályok.

 

1. Két záróvizsgatárgy kötelező módon a közös alapképzés itt felsorolt tárgyai közül választandó:

  • Valószínűség-számítás
  • Tömegkiszolgálás
  • Információelmélet
  • Kódelmélet
  • Deklaratív programozás
  • Operációs rendszerek
  • Adatbázisok
  • Jelek és rendszerek
  • Szabályozástechnika
  • Elektronika
  • Számító-géphálózatok
  • Programozás technológiája
  • Távközlési hálózatok
  • Mesterséges intelligencia
  • Formális módszerek
  • Beágyazott információs rendszerek
  • Beszédinformációs rendszerek
  • Információs rendszerek fejlesztése

 

2. A diplomaterv témájához kapcsolódva, egy tantárgyat kötelező a hallgató által elvégzett szakirányos, vagy szakmai választható tárgyak közül, vagy a közös képzésbeli 7. és 9. félév tárgyaiból választani.

 

(TVSZ 19. §)

c.) egyes szakokon meghatározott gyakorlatok elvégzéséből áll.

(6) A Záróvizsga Bizottságnak az elnökön kívül legalább két tagja van. Az elnök és a tagok a szakterület elismert külső szakemberei, illetőleg egyetemi tanárai vagy docensei lehetnek. A bizottság legalább egy tagja külső szakember. Egyetemi és főiskolai alapképzésben, szakirányú továbbképzésben a záróvizsgákon

  • elnökként azok működhetnek közre, akiket a dékán - a Kari Tanács egyetértésével - egy-háromévi időtartamra megbíz,
  • bizottsági tagként azok működhetnek közre, akiket a dékán egy-háromévi időtartamra megbíz.

(7)     A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni a Tanulmányi Ügyrend szerint. A Záróvizsga Bizottság a diplomamunka és a vizsgatantárgyak osztályzatát, illetve az oklevél minősítését zárt tanácskozás keretében állapítja meg. A záróvizsga befejezésekor a bizottság elnöke az eredményeket kihirdeti.

 

Záróvizsga-jegyzőkönyv

 

(TÜR)

A záróvizsga-jegyzőkönyvet -- előkészítve - a hivatal küldi meg a tanszéknek, és a záróvizsga után a tanszék haladéktalanul visszaküldi a hivatalnak.

 

(Lásd 3. melléklet)

 

(TÜR)

A záróvizsga részeredményeit és az oklevél minősítését a záróvizsgán a leckekönyvbe is be kell írni.

 

A záróvizsga részeredményeit és az oklevél minősítését a hivatal a jegyzőkönyv alapján a hallgatói információs rendszerbe is beírja.

 

(TVSZ 19. §)

(8)     Sikeres a záróvizsga, ha a vizsgatantárgyak és a diplomamunka minősítése is legalább elégséges. Sikeres záróvizsga nem javítható.

(9)     A Záróvizsga Bizottság által el nem fogadott (elégtelenre minősített) diplomamunkát csak egy alkalommal lehet pótolni. A pótlás feltételeit és legkorábbi határidejét a diplomáztató tanszék véleménye alapján a dékán állapítja meg.

 

(KTÜR)

El nem fogadott diplomamunka esetén a záróvizsga-bizottság annak kijavítását vagy újbóli elkészítését írhatja elő.

 

 

(TVSZ 19. §)

(10)  Amennyiben valamelyik záróvizsgatantárgy volt sikertelen, a jelöltnek csak abból kell ismétlő vizsgát tennie. Ez a záróvizsga kétszer ismételhető. Ismétlő záróvizsga csak a következő záróvizsga-időszak(ok)ban tehető.

 

AZ OKLEVÉL

 

 (TVSZ 20. §)

(1)     Sikeres záróvizsga alapján a kar a jelölt számára a szakképesítés megjelölését is tartalmazó oklevelet állít ki. Az oklevél tartalmát a törvényi előírások alapján a Tanulmányi Ügyrend tartalmazza. Az oklevelet a Záróvizsga Bizottság elnöke és a rektor írja alá.

(2)     Az oklevél eredményét az a.), b.), c.) és d.) részeredmények összegeként kell kiszámítani:

a.)      a záróvizsgatantárgy(ak) érdemjegyeinek átlaga (ZV) 0.2-vel szorozva, az eredményt két tizedesjegyre kerekítve,

b.)     a diplomamunka érdemjegye (D) 0.3-mal szorozva,

c.)      a teljes tanulmányi időszakban megszerzett összes kreditpontra -- a Diplomamunka készítés kivételével - vonatkozó súlyozott tanulmányi átlag () 0.3-mal szorozva, az eredményt két tizedes-jegyre kerekítve,

d.)     a szigorlatok érdemjegyeinek átlaga (SZ) 0.2-vel szorozva, az eredményt két tizedes-jegyre kerekítve.

Ha a tanulmányok során szigorlatokat nem kell tenni, akkor az oklevél eredményét  a következőképpen kell kiszámítani: (ZV + D + TÁ)/3, két tizedes-jegyre kerekítve.

(3)     A (2) bekezdés szerint kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni:

3,50 - 4,49
közepes  2,50 - 3,49
elégséges 2,00 - 2,49

< - 4,50>

 

(4)     Kitüntetéses oklevelet kap az, aki a záróvizsga minden tantárgyából jeles eredményt ért el, diplomamunkájának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlaga legalább 4,00, továbbá osztályzatai között közepesnél alacsonyabb nincs.

(5)     Az oklevelet magyar nyelven vagy a hallgató kérésére kétnyelvű változatban (magyar és olyan idegen nyelven, amelyen az egyetemen alapképzés folyik) kell kiadni a sikeres záróvizsga és a nyelvtudásra vonatkozó előírások teljesítésének igazolását követő 30 napon belül.

(6)     A hallgató kérésére a képzésért felelős kar magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az Európa Tanács által kidolgozott oklevélmelléklet szerint. A hallgató kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni.

 

(TÜR)

(A nyelvvizsga feltétel teljesülése esetén:)

 

1. A hallgatói információs rendszer alapján a hivatal oklevél-mintalapot készít, és adatai hitelességét igazoltatja a hallgatóval a záróvizsga előtt, a záróvizsgán vagy a záróvizsga legvégső időpontja után legkésőbb 2 nappal.

 

2. A Hivatal a záróvizsga után a hallgató kérésére a záróvizsga-jegyzőkönyv alapján az oklevél megszerzéséről igazolást ad ki.

 

3. Az oklevél-mintalapot a hivatal elküldi a Rektori Hivatal Titkársági és Igazgatási Osztálynak.

 

4. A Rektori Hivatal Titkársági és Igazgatási Osztály az elkészült oklevél-mintalapot törzskönyvezi. Sorszámadás, listába vétel után Rektori Hivatal Titkársági és Igazgatási Osztály visszaküldi a hivatalnak

 

5. Az oklevél-mintalap alapján a hivatal rendeli meg a rajzoltatást.

 

6. Az elkészült oklevelet a hivatal küldi meg a záróvizsga-elnöknek (távollétében a Záróvizsga Bizottság rangidős tagjának), aláírás után a rektornak.

 

7. Az oklevelet a kar dékánja adja át, a tanév időbeosztása szerint az általa kitűzött időpontban. Az oklevél-átadást a hivatal szervezi.

 

8. Az oklevél-mintalapot a hivatal beköttetés és irattározás céljából elküldi a Rektori Hivatal Titkársági és Igazgatási Osztálynak.

 

(TVSZ 23. §)

(2) A diploma kiadásához az adott képzési formára az Egyetem által előírt, nyelvtudásra vonatkozó követelmény teljesítése élő idegen nyelvből állami vagy államilag elismert komplex, kétnyelvű nyelvvizsga eredményes letételét jelenti. A nyelvvizsga követelmény teljesítése alól mentesülnek azok, akik a 40. életévüket a beiratkozás évében betöltik vagy már korábban betöltötték.

 

A nyelvvizsga legalább középfokú legyen.

 

(TVSZ 24. §)

(8) Végbizonyítványt kell kiadni azok számára, akik

  • a BME valamelyik alapképzésén 2003 október 1-et megelőzően a végbizonyítvány kiadásához a 19. § (1) szerint szükséges összes feltételt teljesítették és
  • a képzést lezáró záróvizsgát nem tették le és
  • hallgatói jogviszonyuk nem szűnt meg tanulmányi okból, elbocsátással.

(9) A 2003. július 1-én hallgatói jogviszonyban levők mentesülnek a nyelvvizsga követelmény teljesítése alól, ha a záróvizsgáig betöltik 40. életévüket.

 

 

Budapest, 2003. november 18.

 

Dr. Arató Péter

dékán