Impresszum | Copyright © 2024 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemBME
A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM
DOKTORI SZABÁLYZATA (ARCHÍV)
Budapest, 2001. június 26.
TARTALOMJEGYZÉK
1. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Fejezet A doktori fokozatról általában
2. Fejezet A doktori tanácsok
2. rész FELKÉSZÜLÉS DOKTORI FOKOZAT SZERZÉSÉRE
3. Fejezet Felkészülés szervezett képzéssel
4. Fejezet Az egyéni felkészülés
3. rész A DOKTORI FOKOZAT MEGSZERZÉSE
5. Fejezet A doktori fokozat követelményei
6. Fejezet A doktori eljárás megindítása
7. Fejezet Az eljárás lefolytatása
8. Fejezet A doktori oklevél és a doktoravatás
9. Fejezet A "doctor honoris causa" kitüntető cím
10. Fejezet Vegyes rendelkezések
Mellékletek
Megjegyzés:
Jelen Szabályzat a felsőoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXX. törvény, a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről szóló 51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet és az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágak, valamint a művészeti ágak felsorolásáról szóló 169/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján készült és az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának részét képezi.
1.rész
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Fejezet
A doktori fokozatról általában
1. §
(1) Az Egyetem legmagasabb egyetemi végzettségként doktori (PhD) [a továbbiakban doktori] tudományos fokozatot ítél oda. E fokozat meghatározott tudományszak magas színvonalú ismeretét, új eredményekkel gazdagító művelését és mindezzel az önálló kutatómunkára való alkalmasságot tanúsítja.
(2) Az Egyetem az 1. mellékletben felsorolt tudományterületeken és tudományágakban jogosult doktori fokozat odaítélésére.
(3) A doktori fokozat megszerzésére az Egyetem által szervezett doktori képzés keretében vagy egyénileg lehet felkészülni.
(4) A doktori fokozat megszerzése a doktori képzéstől független cselekmény.
(5) A doktori fokozat az Egyetemre benyújtott kérelem alapján lefolytatott doktori eljárás eredményeként nyerhető el. Az eljárás rendjét és résztvevőit a 6. és a 7. fejezet szabályozza.
(6) A doktori fokozatot az Egyetem szakmailag illetékes doktori tanácsa ítéli oda. Az Egyetem doktori tanácsait karonként és szakonként szervezi. Felsorolásukat és tudományterület valamint tudományág szerinti illetékességüket a 2. melléklet tartalmazza. A karonként és szakonként szervezett doktori tanácsok mellett az Egyetem egyetemi doktori tanácsot is működtet.
(7) A doktori eljárás magyar nyelven, vagy kérelemre a szakmailag illetékes doktori tanács hozzájárulásával részben, vagy egészében az Egyetem más oktatási nyelvén folytatható le. Az idegen nyelvű eljárásra vonatkozó kérelem magyar, vagy a kérelmezett nyelven nyújtható be.
(8) A doktori eljárásban nem vehet részt az a személy, aki a pályázóval függelmi, hozzátartozói viszonyban van, vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. (A hozzátartozói viszonyt a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontja szerint kell értelmezni.)
(9) A doktori eljárásban hozott határozatok kizárólag jogszabálysértés, illetőleg az egyetemi doktori szabályzat megsértése miatt fellebbezhetők meg. Ilyen értelmű fellebbezést kari döntés esetén a Rektor által leadott hatáskörben az Egyetem doktori tanácsának elnökéhez, az Egyetem doktori tanácsának döntése esetén az Egyetem rektorához kell benyújtani.
2. §
A kar (szak) doktori tanácsa
(1) A kar (szak) doktori tanácsának elnökét és helyettesét a rektor, tagjait és titkárát a dékán - a kari tanács véleményét kikérve - bízza meg.
(2) A doktori tanács létszáma legalább 9 fő. Összetételét úgy kell meghatározni, hogy a kar (szak) képzési területét meghatározó valamennyi tudományterület, illetve akkreditált doktori iskola képviseletet kapjon. (Más Egyetemmel közösen szervezett iskolák esetén biztosítani kell a társegyetem szakmai képviseletét is.) Tagjainak számát a jelen Szabályzat 15. § (2) figyelembevételével célszerű megállapítani. A doktori tanácsnak tanácskozási jogú tagja a Hallgatói Önkormányzat által delegált egy doktorandusz hallgató.
(3) A doktori tanács valamennyi tagjának doktori vagy vele legalább egyenértékű korábbi tudományos fokozattal kell rendelkeznie.
(4) A doktori tanács tagjainak többségét az egyetem tanárai alkotják, és tagjainak legalább 1/3-a külső intézménytől meghívott, az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban nem álló személy.
(5) A doktori tanács elnöke a kar (szak) magas tudományos elismertségű egyetemi tanára, általában akkreditált doktori iskola vezetője. Az elnök munkáját titkár segítheti, aki nem szükségszerűen tagja a bizottságnak.
(6) A doktori tanács elnökének és tagjainak megbízatása 3 évre szól és többször is megismételhető.
(7) A kar (szak) doktori tanácsa
a) dönt
a. doktori indítás eljárásáról,
b. a doktori szigorlat tárgyairól és a szigorlati bizottság összetételéről,
c. a doktori értekezés bírálóiról, a bíráló bizottság elnökéről és tagjairól,
d. a doktori fokozat odaítéléséről, vagy a sikertelen eljárás lezárásáról,
e. doktori képzésre való felvételről;
b) javaslatot tesz
a. a doktori iskolák alapításának kezdeményezésére az Egyetemi Doktori Tanácsnál,
b. külföldön szerzett doktori fokozat honosítására az Egyetemi Doktori Tanácsnál,
c. kérelemre kitüntetéses doktorrá avatásra,
d. a dékánnak a doktori képzésbe felvételi lehetőség meghirdetésére a doktori iskola javaslatára;
c) jóváhagyja a doktori iskola programvezetőinek, témavezetőinek és oktatóinak személyét a doktori iskola javaslatára;
d) felkéri a két bírálót, a bíráló bizottság elnökét és többi tagjait;
e) véleményezi a doktori fokozat odaítélését, vagy a sikertelen eljárás lezárását;
f) megszabja, hogy külföldi állampolgárok milyen feltételek mellett vehetnek részt doktori képzésben;
g) útmutatót alakít ki az egyetemi doktori tanács által elfogadott irányelvek alapján és annak egyetértésével, a doktori fokozat megszerzésére pályázó tudományos munkásságát bemutató jegyzék (ld. 11.§ (1)c)) összeállítására és értékelésére;
h) nyilvántartást vezet a doktori fokozatot szerzett személyek első elhelyezkedéséről, az érintett személyek -- a végző doktoranduszhallgatók -- hozzájárulásával;
i) előterjesztést tesz négy szemeszter után hallgatói jogviszony megszüntetésére, illetve szakmérnöki oklevél adására.
(8) A kar (szak) doktori tanácsa a doktori fokozattal kapcsolatos döntéseit az elnök vagy helyettese és tagjai több mint felének (biztosítva azt, hogy a döntéshozók legalább 1/3-a a jelen § (4) szerinti értelemben vett külső személy) részvételével, személyi ügyekben titkos szavazással hozza meg. Amennyiben titkos igen/nem szavazásban páros számú döntéshozó vesz részt, akkor az elnök (vagy az elnöklő helyettese) két szavazatot ad le. A tanács nem személyi ügyekben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök dönt. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az elnök hitelesít. A doktori tanács döntésének indoklása nyilvános.
3. §
Az Egyetem doktori tanácsa
(1) Az Egyetem Doktori Tanácsának elnökét, helyettesét és tagjait - a nem megbízatásuk alapján tagok vonatkozásában az egyetemi tanács véleményét kikérve - a rektor bízza meg.
(2) Az egyetemi doktori tanács tagja megbízatásánál fogva valamennyi kar és szak doktori tanácsának, ill. mestertestületének elnöke és a tudományos rektorhelyettes, továbbá tanácskozási jogú tagja még a Hallgatói Önkormányzat által delegált egy doktorandusz hallgató. A bizottság többi tagját a 2. § (3) és (4) figyelembevételével kell megbízni. A megbízatás időtartamára alkalmazni kell a 2. § (6)-ban foglaltakat.
(3) Az egyetemi doktori tanács elnöke különösen magas tudományos elismertségű egyetemi tanár.
(4) Az Egyetem doktori tanácsa általában a doktori eljárások elvi kérdéseiben foglal állást, biztosítva azt, hogy az Egyetem valamennyi karán (szakán) a megítélés színvonala egységes legyen. Személyi kérdésekkel akkor foglalkozik, ha valamely karon (szakon) lefolytatott eljárással szemben jogszabálysértés, ill. az Egyetem doktori szabályzatának megsértése címén fellebbezés érkezik. Egy-egy megbízott tagján keresztül rendszeresen figyelemmel kíséri a karok (szakok) doktori tanácsának működését.
5) Az Egyetem doktori tanácsa
a) dönt
a. a karok által kezdeményezett kitüntetéses doktorrá avatási javaslatáról,
b. a kari doktori tanács javaslatára külföldön szerzett tudományos fokozat honosításáról,
c. az Egyetemi Tanács által leadott hatáskörben az Egyetemre jutó állami doktori ösztöndíjak karonkénti szétosztásáról,
d. külföldi tudományos fokozat honosításáról (a kari doktori tanács javaslata alapján);
b) javaslatot tesz az Egyetemi Tanácsnak az Egyetem rendelkezésére bocsátott doktori képzési normatíva felosztására;
c) jóváhagyja a külföldi egyetemekkel közös doktori képzési programok alapelveit;
d) megbízza és felmenti a doktori iskola tanácsának tagjait;
e) állást foglal a jelen Szabályzat 1. § (9) szerinti - illetékességi körébe tartozó - fellebbezési ügyekben.
(6) Az egyetemi doktori tanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele részt vesz a döntésben. Személyi vonatkozású döntéseit titkos igen/nem szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. (Amennyiben a titkos igen/nem szavazásban páros számú döntéshozó vesz részt, akkor az elnök, vagy elnöklő helyettese két szavazatot ad le.) Egyéb állásfoglalást ugyanilyen feltételekkel, de nyílt szavazással alakít ki. (Szavazategyenlőség esetén az elnök dönt.)
4. §
Az Egyetemen létrehozott habilitációs bizottságok ellátják az Egyetem (kar, szak) megfelelő doktori tanácsának feladatait is.
FELKÉSZÜLÉS DOKTORI FOKOZAT SZERZÉSÉRE
Felkészülés szervezett képzéssel
5. §
A szervezett doktori képzésről általában
(1) Az Egyetem által szervezett doktori képzés a doktori fokozat eléréséhez szükséges tudásszint (ismeretanyag) és tudományos kutatói gyakorlat megszerzését segíti elő.
(2) A doktori képzés keretében a doktorjelölt
a) szervezett tudományos továbbképzésben vesz részt és
b) egyéni tudományos kutatómunkát végez.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szervezett tudományos továbbképzés tartalmi követelményeit a Magyar Akkreditációs Bizottság által elismert doktori iskolák szabják meg. Az Egyetem karai a 2. mellékletben megjelölt tudományágaknak megfelelő programok szerint szerveznek doktori képzést. Az indításra kerülő iskolákba felvételt a karok a doktori képzésben részt vevő szervezeti egységek és az érintett iskolavezetők javaslatai alapján évente hirdetik meg.
(4) Új doktori iskola elismertetését a szakmailag illetékes kar dékánja és a kar (szak) doktori tanácsa - az Egyetem doktori tanácsán keresztül - kezdeményezheti.
(5) Az elismert doktori iskola irányítója és képviselője a doktori iskola vezetője. A doktori iskola vezetőjét a doktori iskola tanácsa segíti. A doktori iskola tanácsa rendszeresen ülésező testület, amit a doktori iskola alapító tagjai választanak, és tagjait az egyetem doktori tanácsa bízza meg és menti fel. Az elismert doktori iskolában doktori programok hirdethetők. A meghirdetett program szerint folyó képzés szakmai irányítója a programvezető. A képzésben részt vevő doktoranduszok munkáját közvetlenül a programvezető (ha ilyen nincsen, az iskola vezetője) által, az érintett oktatási szervezeti egység vezetőjével egyetértésben felkért témavezető irányítja. A témavezetőnek a doktori vagy vele legalább egyenértékű korábbi tudományos fokozattal és legalább 10 évi szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. A témavezető egyidejűleg legfeljebb 3 (nappali és/vagy levelező) doktorandusz munkáját irányíthatja. (Ez utóbbi két feltétel alól a kar (szak) doktori tanácsa kivételt tehet). Indokolt esetben a témavezető mellett konzulens is felkérhető, akinél a doktori fokozattól el lehet tekinteni.
(6) A (2) c) pontja szerinti egyéni tudományos kutatómunka keretében a doktorandusz - a témavezető irányításával - önálló irodalom-feldolgozási, kísérleti és kutatási munkát végez. Az egyéni kutatómunka célkitűzéseit évenkénti munkaterv rögzíti, eredményeit a doktorandusz félévenként írásban összefoglalja, és ezt a témavezetőnek átadja. Ez alapul szolgál a kutatómunkának az Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata szerinti félévvégi elismeréséhez. A képzés utolsó harmadában a doktorandusz értekezését készítheti.
(7) Doktori képzés az Egyetem bármely oktatási nyelvén szervezhető.
6. §
Felvétel a szervezett doktori képzésre
(1) Az Egyetem karai, a szakmailag illetékes doktori tanáccsal (tanácsokkal) egyetértésben, doktori iskolák szerinti bontásban rendszeresen meghirdetik a felvételi lehetőségeket és a felvétel feltételeit.
(2) A doktori képzésre felvétel általános feltételei:
a) sikeres záróvizsgával befejezett egyetemi tanulmányokat tanúsító, legalább jó minősítésű egyetemi oklevél (az oklevél minősítését a megszerzéstől számított 2 évig kell figyelembe venni);
b) a választott téma kutatásához szükséges egy idegen nyelvnek legalább középfokú, államilag elismert "C" típusú nyelvvizsgával (vagy ezzel egyenértékű vizsgával) igazolt ismerete;
c) a szakmai terület átfogó ismerete;
d) kezdeti igazolt tudományos/szakmai eredmény (pl. TDK dolgozat, publikáció).
(3) Az általános felvételi követelményeket a karok további sajátos követelményekkel kiegészíthetik, amit a felvételi tájékoztatóban kell közzétenni.
(4) Külföldön szerzett oklevelet a jelentkezés előtt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell elismertetni (és erre vonatkozó kérés esetén honosítani). Záróvizsga előtt álló egyetemi hallgatók jelentkezéskor leckekönyvük másolatát csatolják. Az oklevél minősítésére adandó pontszámot esetükben a kari szabályzás írja elő.
(5) Felvételre jelentkezni a szakmailag illetékes dékáni hivatalban, az ott beszerezhető jelentkezési lap és a 3. melléklet szerinti felvételi eljárási díj befizetését igazoló szelvény benyújtásával lehet.
(6) A felvételre jelentkezőkkel a kar (szak) doktori tanácsa által felkért legalább 3 tagú felvételi bizottság felvételi beszélgetést folytat, meggyőződik a jelölt átfogó szakmai ismereteiről, doktori munkájával kapcsolatos elképzeléseiről, eddigi tudományos jellegű tevékenységéről, nyelvismeretéről. A bizottság 100 pontig terjedhető pontszámmal értékeli a jelentkezők teljesítményét, ezek alapján rangsorolja őket és javasolja vagy nem javasolja felvételüket. A felvételi eljárás további részleteit a karok szabályozzák.
(7) A felvételhez minimum 60 pont szükséges. A 60 pont csak szükséges feltétel a felvételhez, de nem jelenti annak biztosítékát.
(8) A felvételi bizottságok a jelentkezőket az elért pontszám figyelembevételével javasolhatják felvételre az őket kiküldő doktori tanácsnak. A doktori tanács az egyetemi doktori tanácstól kapott ösztöndíj-keretszámok és a kar (szak) egyéb lehetőségeinek figyelembevételével dönt a felvételről. A felvételi döntés a felvételi eljárást lefolytató tudományágra szól.
(9) Az Egyetem a felvételhez szükséges legkisebb pontszám feletti jelentkezőkből felvehet olyan doktorjelölteket is a képzésbe, akik nem állami ösztöndíjban részesülnek, vagy ösztöndíjra igényt nem tartanak.
(10) A doktori képzésben külföldi állampolgárok a kar (szak) doktori tanácsa által szabott szakmai és a Tanfolyami és Nemzetközi Oktatási Központ által a karral (szakkal) egyetértésben előírt egyéb feltételek mellett vehetnek részt.
(11) A felvételi végzésben közölni kell a részvétel részletes feltételeit, a képzés formáját (a 8. § szerinti nappali/levelező) ill. a képzési formához és a hallgatói jogviszonyhoz tartozó jogokat és kötelezettségeket (tandíjkedvezmény, ösztöndíj, esetleges visszatérítési kötelezettség, stb.) is.
7. §
A doktori képzés rendje
(1) A képzést a szakmailag illetékes doktori tanács felügyelete alatt, az illetékes dékánhelyettes irányításával a dékáni hivatalok szervezik. A képzés rendjét részleteiben a szervezett doktori és mesterképzésben résztvevők kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata tartalmazza.
(2) A jelölt az általában hat szemeszterre terjedő képzés lezárása után a szervezett doktori és mesterképzésben résztvevők kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában foglalt feltételek teljesítése esetén abszolutóriumot szerez. Az abszolutórium annak dokumentuma, hogy a jelölt a doktori képzés tanulmányi kötelezettségeinek mindenben eleget tett, de megszerzése nem helyettesíti a doktori szigorlatot.
8. §
A hallgatói jogállás
(1) A szervezett képzésben részt vevő doktorandusz a képzés idejére hallgatói jogviszonyban áll. A képzés formája lehet nappali, vagy levelező tagozatos.
A levelező tagozatos képzésben a képzés egyéni program alapján is történhet.
(2) A szervezett nappali képzésben részt vevő állami ösztöndíjas doktoranduszok ösztöndíj-lehetőségeit, tandíjfizetési kötelezettségeit és a képzéssel kapcsolatos díjakat, valamint a nem állami ösztöndíjas doktoranduszok képzéssel kapcsolatos díjait a “Hallgatók részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről" szóló Szabályzat, illetve a Kollégiumi Szabályzat tartalmazza.
(3) Az állami doktori-ösztöndíj kereteket az egyetemi doktori tanács osztja el az egyes karok (szakok) doktori tanácsai között. Az egyetem, a kar, illetve a jelölt más forrásból is szerezhet ösztöndíjat.
(4) A szervezett nappali képzésben részt vevő doktorandusz feladatait általában az egyetemen teljesíti. Ez alól a kar (szak) doktori tanácsa egyedi esetekben felmentést adhat. A több egyetem által szervezett programban a doktorjelölt feladatait a témavezető egyetemének szervezeti egységében teljesíti. A doktorandusz tudományos kutatómunkáját a doktori képzésben az Egyetemmel együttműködő kutatóhelyen is végezheti. A szervezett képzéshez szerzett hozzájárulások megosztásában az oktatásban részt vevő karok (szakok) és együttműködő kutatóhelyek egymással megállapodnak.
(5) A szervezett nappali képzésben részt vevő doktorandusz évi 25 munkanapon jogosult szabadnap kivételére. Ösztöndíjat a szabadnapok idejére is folyósítani kell.
(6) A szervezett nappali képzésben részt vevő doktorandusz az ösztöndíj folyósítása idején teljes munkaidőben sem az egyetemmel, sem más munkáltatóval munkavállalói jogviszonyban nem lehet.
(7) A szervezett doktori képzésben részt vevő levelező hallgató tanulmányi kötelezettségeit és oktatási feladatait az Egyetemen, egyéni tudományos kutatómunkáját saját munkahelyén teljesítheti; a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a vonatkozó jogszabályok és az egyetemi szabályzatok rögzítik. A levelező doktorandusz számára is biztosít az Egyetem témavezetőt.
(8) A doktori képzésben részt vevő hallgatók oktatási tevékenységét a karral kötött szerződés rögzíti és részletezi. A doktorandusz által ellátott oktatási tevékenységért kredit pontot kell adni. Az oktatási tevékenység ellenőrzését, valamint a kredit pont mértékét a tanulmányi szabályzat tartalmazza.
9. §
(1) A tanulmányi kötelezettségeket teljesített, de a kutatásban kevésbé sikeres doktorandusz hallgatói jogviszonya négy szemeszter alapján, ezen időszak teljesítésének figyelembevételével megszüntethető, ha
a) félévenkénti jelentései kutatási része kevés, vagy éppen semmilyen előrehaladásról ad számot;
b) publikációs tevékenysége előrehaladást nem ígér;
c) a nyelvi követelmény teljesítése nem várható.
(2) Az iskola javaslata alapján a kompetens doktori tanács előterjesztésére a hallgatói jogviszonyt a kar dékánja szünteti meg.
(3) Az iskola javaslata alapján a doktori tanács előterjesztésére az érdekelt kar tanácsa a négy szemeszter tanulmányainak teljesítéséért további kiegészítő képzés elvégzése, diplomaterv elkészítése és sikeres Záróvizsga után szakmérnöki oklevelet adhat. Ennek eljárását a tanulmányi szabályzatban rögzíteni kell.
10. §
(1) A doktori fokozat megszerzésére egyénileg is fel lehet készülni.
(2) Az Egyetemmel, vagy a doktori képzésben az Egyetemmel együttműködő kutatóhellyel, ill. más felsőoktatási intézménnyel főállású munkaviszonyban álló egyéni felkészülők munkaviszonyuk ideje alatt az Egyetem által szervezett doktori képzés foglalkozásait, a nyelvórákat is beleértve, - a szakmailag illetékes programvezető javaslatára a dékán előzetes engedélyével - (vizsgakötelezettség nélkül) szabadon látogathatják. Hallgatói jogviszonyuk nincs.
(3) Az egyénileg felkészülő a doktori eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel (a 14. § szerint) kezdeményezheti a doktori fokozat megszerzését.
(4) Az egyénileg felkészülő, a doktori fokozat megszerzésének a 14. § szerinti kezdeményezése előtt, véleményt kérhet az illetékes doktori tanácstól a témájának és személyének, addigi tudományos munkássága alapján való alkalmasságáról. Ha a doktori tanács pozitívan nyilatkozott, akkor 2 éven belül nem utasítható el a benyújtott értekezés a téma vagy a személy alkalmatlansága címén.
A doktori fokozat követelményei
11. §
Általános követelmények
(1) A doktori fokozat megszerzésének feltételei:
a) sikeres záróvizsgával befejezett egyetemi tanulmányokat tanúsító egyetemi oklevél;
b) doktori szigorlat eredményes letétele;
c) önálló tudományos munkásság - cikkekkel, tanulmányokkal, vagy más módon történő - bemutatása;
d) két idegen nyelvből a tudományszak műveléséhez szükséges ismeret igazolása;
e) a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldása; értekezés/alkotás (a továbbiakban: "értekezés") bemutatása; a tézisekbe összefoglalt új tudományos eredmények megvédése nyilvános vitában.
(2) Külföldön szerzett egyetemi oklevelet a kérelem benyújtása előtt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell elismertetni, illetve honosíttatni.
(3) Doktori fokozat általában az egyetemi oklevélnek megfelelő tudományágban szerezhető. Ettől kérelemre abban az esetben lehet eltérni, ha a kérelmező tudományos/szakmai tevékenysége ezt indokolja. Az Egyetem karain (szakain) a 2. mellékletben felsorolt tudományterületeken és tudományágakban lehet doktori fokozatot szerezni.
(4) A doktori szigorlat a doktorjelölt tudományágában szerzett ismereteinek számonkérési formája.
(5) A szigorlat egy fő- és két melléktárgyból álló összefoglaló, áttekintő szóbeli vizsga, melyet bizottság előtt, nyilvánosan kell letenni. A választható doktori szigorlati tárgyakat tudományáganként kari szabályzat tartalmazza.
(6) A jelölt önálló tudományos munkásságát a szakma által rangosnak tartott, lektorált tudományos folyóiratban vagy kötetben megjelent - részben megjelentetésre elfogadott - közleményekkel igazolja. Az elbíráláshoz a közleményeknek és a hivatkozásoknak a Dékáni Hivatalban beszerezhető útmutató szerint összeállított jegyzékét és az utolsó öt év tíznél nem több legjelentősebb közleményének különlenyomatát kell benyújtani. Megjelentetésre elfogadott közleményekhez mellékelni kell a szerkesztőség elfogadó nyilatkozatát.
(7) Társszerzős közlemények esetében a társszerző(k) nyilatkozatát kell mellékelni, melyben kijelenti(k), hogy a mű mely részei, és a mű hány százaléka tekinthető a jelölt saját tudományos eredményének.
12. §
Az idegen nyelvek ismerete
(1) A 11. § (1) d) pontjában előírt nyelvismeret igazolása élő nyelvekből történhet
a) két élő idegen nyelvből szerzett legalább középfokú "C" típusú államilag elismert nyelvvizsgával, vagy vele egyenértékű más bizonyítvánnyal; vagy
b) egyik idegen nyelvből felsőfokú és a másik idegen nyelvből alapfokú "C" típusú államilag elismert nyelvvizsgával, vagy vele egyenértékű más bizonyítvánnyal; vagy
c) egyik idegen nyelvből az a), ill. b) pont szerinti bizonyítvánnyal és a másik idegen nyelv ismeretének a doktori eljárás során a (2) bekezdés szerinti bizonyításával.
(2) A második idegen nyelvnek a tudományszak műveléséhez szükséges ismerete bizonyítható
a) a doktori szigorlat egyik tárgyának idegen nyelven letett vizsgájával; vagy
b) a nyilvános védés keretében a tézisek idegen nyelvű szabad előadásával és megvitatásával; vagy
c) a doktori tanács által esetenként előírt más módon (pl. tartós külföldi vendégoktatói tevékenység igazolása, stb.).
(3) Külföldi, nem magyar anyanyelvű jelöltnek anyanyelve mellett további egy, magyar anyanyelvű jelöltnek két idegen nyelv ismeretét kell az (1) vagy (2) bekezdés szerinti módok valamelyikén bizonyítania.
(4) Az állami nyelvvizsgával egyenértékű bizonyítványok megítélése tekintetében a 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendeletnek a kérelem benyújtásakor hatályos szövege, továbbá a rendelet 13.§-ában leírt korlátokkal a többször módosított 3/1980. (X. 25.) MM rendelet a mértékadó.
13. §
Az értekezés
(1) Az értekezésben a jelöltnek célkitűzéseit, új tudományos eredményeit, szakmai alkotásának leírását, szakirodalmi ismereteit, kutatási/alkotó módszereit kell bemutatnia. Az értekezés összefoglaló jellegű munka, magyarul, vagy az Egyetem más oktatási nyelvén is írható. 100 oldalnál nagyobb terjedelmű értekezés benyújtásakor több eljárási díjat kell fizetni. A 100 oldalba minden új információt tartalmazó oldalt be kell számítani, a részleteket magyarázó esetleges "Függeléket" nem.
(2) Az értekezés címoldalán fel kell tüntetni a szerző nevét, az értekezés címét, a témavezetőt (ha volt), a készítés helyét és idejét. Az értekezéshez 1-1 oldal terjedelmű magyar, illetve angol nyelvű összefoglaló, 8-10 soros angol nyelvű kivonat és címfordítás valamint irodalomjegyzék tartozik. Ez utóbbiban szerepeltetni kell a jelölt tudományos közleményeit is. Az értekezéshez függelék (pl. fénykép-, dokumentumgyűjtemény, stb.) tartozhat. Az értekezés elején rögzíteni kell azt, hogy a dolgozat bírálatai és a védésről készült jegyzőkönyv a későbbiekben, a dékáni hivatalban elérhető. Az értekezésben nyilatkozni kell arról, hogy az a szerző önálló munkája és a más művekből szó szerint vagy tartalmilag átvett részleteket megfelelő módon idézi, illetve dokumentálja. (A nyilatkozat szövegét a 10. melléklet ismerteti.)
(3) Az értekezést három bekötött példányban és további négy munkapéldányban (olcsó kötésben) kell benyújtani. Az értekezést elektronikus formában is az Egyetem rendelkezésére kell bocsátani. Az eljárás folyamán, illetve lezárása után ebből egy példány a 17. § (3)-ban foglaltaknak megfelelően az illetékes Tanszék, két példány a BME Könyvtár és Tájékoztatási Központ állományába kerül, a munkapéldányokat az eljárás végeztével a jelölt visszakapja.
(4) Az értekezéshez mellékelni kell az értekezés téziseit 5 példányban magyar és angol nyelven, továbbá az értekezés 1 oldal terjedelmű angol nyelvű összefoglalóját az országos nyilvántartás számára. A tézisfüzet tartalmazza a kutatás előzményeit, az elvégzett vizsgálatok módszerét, az új tudományos eredményeket, az eredmények alkalmazását és a jelöltnek a tézisekhez kapcsolódó szakirodalmi tevékenységét. A téziseket elektronikus formában is be kell nyújtani.
(5) Az értekezést benyújtása előtt a szakmailag illetékes oktatási szervezeti egységben (esetleg kérelemre más tudományos fórumon) vitára kell bocsátani. Az értekezés benyújtásakor csatolni kell a vita jegyzőkönyvét.
6. Fejezet
14. §
A doktori eljárás lefolytatására irányuló kérelem
(1) A doktori eljárás lefolytatására irányuló kérelmet (és mellékleteit) az Egyetem szakmailag illetékes karának (szakának) doktori tanácsához címezve, a Dékáni Hivatalban - az ott kapható űrlap felhasználásával - kell benyújtani 3 teljes példányban. (Az Egyetem doktori tanácsait a 2. melléklet tartalmazza.) A Dékáni Hivatal a beérkező kérelmekről nyilvántartást vezet és a kérelmet alaki átvizsgálása után továbbítja a címzett doktori tanács elnökének. A hiányosan benyújtott kérelmet hiánypótlásra visszaadja. Hiánypótlás után a kérelem bármikor újra benyújtható.
(2) A kérelemben meg kell jelölni a tudományterületet és az ezen belüli tudományágat, amelyben a pályázó a doktori fokozatot elnyerni kívánja, továbbá a doktori szigorlat javasolt tárgyait.
(3) A kérelem mellékletei:
a) az egyetemi oklevél hiteles másolata (külföldön szerzett oklevéllel) az OM elismerő állásfoglalása is);
b) az idegen nyelvű eljárás lefolytatásának engedélyezése iránti esetleges kérelem;
c) a jelen Szabályzat 13. § szerinti doktori értekezés, továbbá a magyar és angol nyelvű összefoglalója, ill. kivonata, az értekezés tézisei magyar és angol nyelven, valamint a 13. § (5) szerint lefolytatott vita jegyzőkönyve, vagy (a jelen § (4) figyelembevételével), az értekezés címe és - a szakmailag illetékes oktatási szervezeti egység vezetője által véleményezett - témavázlata;
d) a jelölt tudományos munkásságát a jelen Szabályzat 11. § (7) szerint bemutató dokumentumok, és a 11. § (8) szerinti társszerzői nyilatkozatok;
e) a jelölt nyelvismeretét a jelen Szabályzat 12. § (1) és (2) a) szerint bizonyító dokumentumok és esetleges kérelem a második nyelvismeretnek a (2) b), c) vagy d) szerinti igazolására (állami nyelvvizsgával egyenértékű bizonyítvány benyújtása esetén meg kell jelölni a jogforrást, és a jogszabályi helyet, amely az egyenértékűséget kimondja);
f) szakirányú továbbképzés keretében tett záróvizsga egyik tárgyának doktori szigorlati melléktárgyként a 21. § (6) szerinti elfogadására vonatkozó esetleges kérelem a megfelelő dokumentumokkal;
g) nyilatkozat, hogy a jelöltnek 2 éven belül nem volt sikertelenül lezárt doktori eljárása (ugyanezen tudományágban) (ha a kérelem ezt a nyilatkozatot nem tartalmazza);
h) részletes tudományos életrajz;
i) az eljárási díj (vagy legalább a kezelési és a szigorlati díj) befizetését igazoló szelvény.
(4) A doktori szigorlatot az eljárás megindítását kimondó döntés után két éven belül le kell tenni. A doktori értekezés a 13. § szerint hozzá kapcsolódó dokumentumokkal az eljárás megindítására irányuló kérelemmel egyidejűleg vagy az eljárás megindítását kimondó döntés után két éven belül nyújtható be. Az eljárás megindításának időpontja a kérelem elfogadása.
(5) A jelölt nyelvismeretét a 12. § (1) a) szerint bizonyító dokumentumok legalább egyike az eljárás megindítására irányuló kérelemmel egyidejűleg, másika vagy a 12. § (2) a) szerinti dokumentum ugyanekkor, de legkésőbb a doktori értekezéssel együtt (a jelen § (4)-ben megjelölt határidőig) nyújtható be.
(6) A kérelem a jelen Szabályzat 1. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Egyetem bármelyik oktatási nyelvén benyújtható.
(7) A 3. melléklet szerinti eljárási díjat a doktori eljárás lefolytatására irányuló kérelem beadása előtt az Egyetem csekkszámlájára kell befizetni. Amennyiben a jelölt a doktori értekezését nem a kérelemmel együtt nyújtja be, akkor az eljárás megindítása előtt elegendő csak a kezelési és a szigorlati díjat befizetni. A bírálati díjat az értekezés beadása előtt kell befizetni. (Átutalási utalvány a Dékáni Hivatalban szerezhető be.)
15. §
A bírálóbizottság
(1) A kar (szak) doktori tanácsa a doktori eljárás lefolytatására és a doktori tanács döntésének előkészítésére (a jelen Szabályzat 1. § (8) figyelembevételével elnökből, két hivatalos bírálóból és további kettő-négy tagból álló (közülük egyik a bizottság titkára) bírálóbizottságot kér fel. A két hivatalos bíráló egyike és a további tagoknak legalább 1/3-a külső intézménytől meghívott, az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban, ill. munkaviszonyban nem álló személy. A bírálóbizottság elnöke a doktori értekezés témájának megfelelő szakterület egyetemi tanára, a bizottság minden tagja tudományos (doktori, vagy a korábbi tudomány(ok) kandidátusa, ill. nála magasabb) fokozattal rendelkezik. Nem lehet a bírálóbizottság tagja a jelölt témavezetője.
(2) A bírálóbizottságba a doktori tanácsok tagjai is felkérhetők. Ez esetben azonban ők nem vehetnek részt a doktori tanácsnak az eljárás további részében hozandó döntéseiben. A doktori tanács döntéshozó létszáma (szavazati jogú maradék tagjának száma) azonban így sem lehet kevesebb 6-nál, (akiknek legalább 1/3-a a 2. § (4) szerinti értelemben vett külső személy).
16. §
(1) A doktori tanács elnöke a hozzáérkezett doktori kérelmet átadja a doktori tanács szakmailag leginkább illetékes tagjának, aki ennek áttanulmányozása után javaslatot tesz a doktori eljárás megindítására vagy a kérelem elutasítására. Az előbbi esetben javaslatot tesz a Szabályzat 15. §-ában leírt bírálóbizottság és a jelen § (3)-ban megjelölt szigorlati bizottság személyi összetételére, valamint a szigorlati tárgyakra. A javaslat alapján a doktori tanács titkos igen/nem szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz az eljárás megindításáról, vagy az elutasításról. Előbbi esetben nyílt szavazás után felkéri az említett két bizottság elnökét és tagjait, kijelöli a szigorlati tárgyakat, valamint átadja a bírálóbizottság elnökének a benyújtott kérelmet és mellékleteit. (Nyílt szavazásban szavazategyenlőség esetén az elnök dönt. A döntéshozatalban résztvevők számára és a titkos igen/nem szavazás módjára a 2. § (8)-ban foglaltak az irányadók.) A bírálóbizottság tagjait a doktori tanács az értekezés későbbi benyújtása után is kijelölheti.
(2) Ha a doktori tanács a (tervezett) doktori értekezés témájában illetéktelenségét állapítja meg, akkor az elnök a kérelmet a dékáni hivatalon keresztül átküldi a vélelmezett illetékes kar dékáni hivatalának. Ha egyik kar (szak) doktori tanácsa sem tartja magát illetékesnek, akkor a kérelmet az Egyetem doktori tanácsa elnökéhez kell továbbítani; az Egyetem doktori tanácsa azon a tudományterületen és tudományágban állapíthat meg illetékességet, amelyben a MAB jogosultságát elismerte.
(3) A doktori eljárás megindítására vonatkozó kérelmet el kell utasítani, ha
a) a külföldön szerzett oklevél elismerését az Oktatási Minisztérium megtagadta;
b) ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg az értekezés is benyújtásra kerül és a kérelmező addigi önálló tudományos munkássága nem éri el a doktori tanács által szükségesnek ítélt azon mértéket, amelyet a Dékáni Hivatalban beszerezhető útmutató rögzít;
c) a kérelmező legalább egy idegen nyelvből nem nyújtott be a jelen Szabályzat 12. § (1) a) pontjának megfelelő bizonyítványt;
d) (tervezett) doktori értekezésének témája nem sorolható az Egyetemnek a 2. mellékletben szereplő illetékességi körébe;
e) a kérelem a tudományos munkásságra vonatkozóan valótlan adatot tartalmaz.
Az indokolt elutasító döntést írásban közölni kell a jelölttel. Ez esetben a kezelési díjat meghaladó előzetesen befizetett díjakat a kar visszatéríti. Ha e döntést jelen § b), c), vagy e) pontja alapján hozták, új kérelmet legalább 2 év eltelte után lehet ugyanazon tudományágra benyújtani.
(5) A szigorlati bizottság elnöke az Egyetem tanára, két tagja (a 14. § (1) szerinti értelemben) tudományos fokozattal bíró személy, legalább egyikük külső intézménytől meghívott, az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban, ill. munkaviszonyban nem álló szakember. A szigorlati bizottság - a külső tagok 15. § (1)-ben foglalt arányának figyelembevételével - szükség szerint bővíthető.
(6) A szigorlatot tárgyanként titkos szavazással, pontozással kell minősíteni. A szigorlati teljesítményt a bizottság tagjai a tárgy vizsgáztatójának értékelését és javaslatát követően 0-1-2-3 fokozatú rendszerben pontozzák. A szigorlat eredményes, ha a jelölt tárgyanként megkapta a megszerezhető pontszámok 60 %-át. A szigorlat minősítését a három tárgyban elért összpontszámnak a megszerezhető pontszámhoz viszonyított arányában kell megállapítani a következők szerint: 100 % esetén "kiváló", 80-99 % között "jeles" és 60-79 % között "jó". Az eredményt közvetlenül a szigorlat után ki kell hirdetni.
(7) A szigorlatot a szigorlati tárgyak kijelölését követő két éven belül kell letenni. Sikertelen szigorlat letételét legkevesebb hat hónap elteltével, legfeljebb a tárgyak kijelölésétől számított három éven belül, még egyszer meg lehet kísérelni. Ha a szigorlat egyetlen tárgy sikertelensége miatt vált eredménytelenné, akkor az ismétlés alkalmával csak a sikertelen tárgyban kell a jelölt felkészültségét vizsgálni.
17. §
(1) A doktori munkát bírálóbizottság előtt nyilvános vitában kell megvédeni. A nyilvános vita forgatókönyvét a 8. melléklet tartalmazza.
(2) A két hivatalos bíráló a doktori tanács felkérésére 3 hónapon belül írásos bírálatot készít az értekezésről és nyilatkozik, hogy javasolja-e annak kitűzését nyilvános védésre. Felkért bíráló indokolt esetben a kézhezvételtől 15 napon belül a felkérést - indokainak közlése mellett - visszautasíthatja. Az értekezés csak két támogató javaslat esetén bocsátható nyilvános vitára. Ha az egyik bíráló javaslata nemleges, a kar (szak) doktori tanácsa harmadik bírálót is felkér, aki ugyancsak tagja a bírálóbizottságnak. Két elutasító bírálat esetén két év elteltével új értekezés nyújtható be, vagy a jelölt írásban kérheti az értekezés nyilvános vitára bocsátását.
(3) Két támogató bírálat beérkezése után, vagy elutasító bírálatok esetén a jelölt írásbeli kérése alapján az értekezést 3 oktatási hónapon belül nyilvános vitára kell bocsátani. A nyilvános vitát a Dékáni Hivatal szervezi. Az előzetes egyeztetés a jelölttel, az elnökkel, és a bírálókkal a Dékáni Hivatal feladata. A jelölt a bírálatokat a nyilvános vita előtt legalább három héttel kézhez kapja, és azokra a nyilvános vita előtt legalább egy héttel írásban, a nyilvános vita során szóban válaszol. A nyilvános vita időpontját és helyét 30 nappal az esedékesség előtt, nyilvánosan meg kell hirdetni. A meghirdetés történhet az Egyetemi Értesítőben, a Jövő Mérnökében, vagy valamely napilapban. A meghirdetés részét képezi az illetékes doktori tanács, vagy elnöke által kiválasztott 25-100 főnek meghívó és a jelölt által készített tézisfüzet küldése. Ugyanakkor az értekezés 1-1 példányát nyilvános betekintésre el kell helyezni a 13. § (3)-ben megjelölt könyvtárakban. (A BME Könyvtár és Tájékoztatási Központban elhelyezett egyik példány a védés idejére visszakérhető.)
(4) A vitát a bizottság elnöke vezeti. A vita során a bírálók véleményét meg kell hallgatni. A vitát a jóváhagyott forgatókönyv szerint kell lefolytatni és az Egyetem által létesített egységes formanyomtatvány szerint kell jegyzőkönyvet vezetni.
(5) A nyilvános vita keretében a jelölt szabad előadásban ismerteti értekezésének téziseit. Ezután a hivatalos bírálók ismertetik véleményük lényegét, majd a hivatalos bírálók, a többi bíráló bizottsági tag és a jelenlévők észrevételeket, kérdéseket tehetnek fel a jelöltnek. A következőkben a jelölt ezekre válaszol.
(6) A vita lezárása után a bizottság zárt ülésen, titkos szavazással, 0-1-2-3 pontozással, értékeli az értekezést és a benne foglalt új tudományos eredményeket, valamint javaslatot tesz a doktori fokozat odaítélésére, amihez az elérhető pontszám legalább 66 %-a szükséges. Az elnök az eredményt a szavazás után nyilvánosan kihirdeti és indokolja. Az Egyetem a jelölt kérelmére a doktori szigorlat és az értekezés védésének minősítéséről igazolást ad ki.
(7) A doktori fokozat odaítéléséről a szigorlati és a bírálóbizottság jelentése illetve a kapott pontszámok ismeretében a kar (szak) doktori tanácsa titkos igen/nem szavazással (a 2. § (8)-ban foglaltakra figyelemmel) dönt. A döntés eredményéről és az odaítélt doktori fokozat (8) bekezdés szerinti minősítéséről a doktori tanács elnöke a jelöltet értesíti.
(8) A doktori fokozat minősítését a szigorlat (a három tárgy együttes) és a védés pontátlagának egyszerű számtani középértékéből kell megállapítani. A fokozat minősítése 1,80-2,29 között "rite", 2,30-2,79 között "cum laude" és 2,80 fölött "summa cum laude".
(9) A fokozatszerzési eljárást a kérelem elfogadásától számított két éven belül az Egyetem lezárja, ha a kérelmező nem tett eleget a 14.§ (4) foglaltaknak. Az Egyetem akkor is lezárja a fokozatszerzési eljárást, ha a kérelmező az ismételt szigorlatnak a 16.§ (6) foglalt ismétlést nem kísérelte meg, illetve az sikertelen volt. Sikertelen védés után új eljárás leghamarabb két év elteltével, legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető ugyanazon doktori témában.
(10) A doktori eljárás szakaszairól jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv vezetéséről a doktori tanács titkára, illetve a nyilvános vitán a bizottság titkára gondoskodik.
(11) A sikeres és sikertelen védésekről az Egyetem nyilvántartást vezet.
8. Fejezet
A doktori oklevél és a doktoravatás
18. §
(1) A doktori eljárás sikeres befejezése után az Egyetem doktori oklevelet ad ki. Ennek tartalmaznia kell a tudományág megjelölését, amelyben a pályázó a doktori fokozatot elnyerte. Az oklevél mintáját a 4. melléklet tartalmazza. A kiadott doktori oklevelekről az Egyetem Rektori Hivatala anyakönyvet vezet.
(2) A kar (szak) doktori tanácsának elnöke az eljárás befejezése (ill. lezárása) után az eljárás iratanyagát visszaadja a szakmailag illetékes kar Dékáni Hivatalának. Az eljárás nyomtatásban meg nem jelent iratanyaga nem selejtezhető. A Dékáni Hivatal az eljárás nyomtatásban megjelent anyagát visszaadja a pályázónak. A Dékáni Hivatal a doktori tanács döntését tartalmazó jegyzőkönyv 1 példányát és sikeres eljárás esetén a doktori oklevél kiállításának alapjául szolgáló adatlapot, az értekezés 1 oldalas angol nyelvű összefoglalóját, és a kitöltött országos nyilvántartó lapot 1 héten belül a Rektori Hivatal Tudományos Igazgatóságára megküldi. Ekkor kell az oklevél kiállításának költségét befizetni és a feladóvevényt a Tudományos Igazgatóságra benyújtani.
(3) Az Egyetem a magyar és latin nyelven kiállított doktori oklevelet ünnepélyes keretek között rendezett doktoravatáson adja át. A doktoravatáson a doktorjelöltek az 5. melléklet szerinti doktori fogadalmat tesznek.
(4) A doktori fokozatot szerzett személyek nevük mellett, címként a "doktor ", (PhD) vagy a "Dr.", külföldön a "Doctor of Philosophy" vagy "PhD" megjelölést használhatják.
(5) A doktori fokozatot szerzett személyekről és az elutasításokról az Egyetem Rektori Hivatalának Tudományos Igazgatósága az oklevél kiállításától, illetve a sikertelen eljárás lezárásától számított 15 napon belül jelentést küld a Magyar Akkreditációs Bizottság titkárságához az országos nyilvántartás számára. Sikeres eljárás esetén megküldi az értekezés 1 oldalas angol nyelvű összefoglalóját és a kitöltött országos nyilvántartó lapot.
(6) Az Egyetem kérelemre - a megfelelő díj befizetése esetén - az Egyetem bármely oktatási nyelvén oklevélmásolatot állít ki.
19. §
A kitüntetéses doktorrá avatás
(1) Az Egyetem - a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával - "Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae" kitüntetéssel avatja doktorrá azt, aki középiskolai, egyetemi és doktori tanulmányait a művelődési és közoktatási miniszter által megszabott feltételek szerint kiváló eredménnyel végezte.
(2) A kitüntetéses doktorrá avatást az érintett jelölt a kar (szak) doktori tanácsához benyújtott írásbeli kérelemben kezdeményezheti. A doktori tanács a kérelmet - javaslatával - az egyetemi doktori tanács elnökéhez továbbítja. A kérelem támogatásáról az egyetemi doktori tanács dönt.
A "doctor honoris causa" kitüntető cím
20. §
(1) Az Egyetem az arra érdemes bel- és külföldi személyeket tiszteletbeli doktorrá (doctor honoris causa) avathatja. A kitüntető címet nemzetközi elismertségű tudományos munkássággal és az egyetem érdekében kifejtett tevékenységgel lehet kiérdemelni.
(2) A kitüntetést az oktatási szervezeti egységek a kar dékánjánál kezdeményezhetik. Odaítéléséről - a kari tanács előterjesztése után, az egyetemi doktori tanács javaslatára - az Egyetemi Tanács dönt.
21. §
(1) Az Egyetem által korábban adományozott egyetemi (műszaki) doktori cím, illetve az egyetemi doktor (doctor universitatis) tudományos fokozat, a "Dr." ("Dr.techn.") ill. a "dr.univ." megjelöléssel, továbbra is viselhető.
(2) A "tudomány(ok) kandidátusa" fokozattal rendelkező személyek - a felsőoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 119. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - a "doktori fokozat" megjelölést használhatják.
(3) A tudomány(ok) kandidátusa részére - ha a kandidátusi oklevelében megjelölt
tudományterülete és az a tudományág, amelyben kandidátusi értekezését készítette a jelen Szabályzat 2. mellékletében szerepel - kandidátusi oklevelének, értekezésének, a dékáni hivatalokban beszerezhető és kitöltött űrlapnak, valamint a 3. melléklet szerinti oklevél kiállítási díj befizetését igazoló szelvénynek a benyújtása esetén, az Egyetem doktori fokozatot ítél oda és a 7. melléklet szerinti doktori oklevelet állít ki. Az így kiállított oklevélnek nincs minősítése. A kandidátusi oklevél benyújtásakor írásbeli nyilatkozatot kell tenni, hogy kandidátusi oklevelét ugyanezen célból más egyetemre nem, vagy hová, mikor, milyen eredménnyel nyújtotta be.
(4) A kandidátusi oklevelet a szakmailag illetékes kar dékáni hivatalába kell benyújtani. A Dékáni Hivatal a benyújtott oklevelet és értekezést a kitöltött űrlappal együtt a (szakmailag illetékes) doktori tanács elnökének küldi meg, aki megállapítja, hogy a doktori oklevél kiállítására az Egyetem a (2) bekezdés szerint illetékes-e. Ha igen, akkor a doktori oklevél kiállításáról a kar (szak) doktori tanácsát tájékoztatja.
(5) A kandidátusi oklevél alapján kiadott doktori oklevelet az Egyetem doktori anyakönyvébe bevezeti és kiadásáról a Magyar Akkreditációs Bizottság nyilvántartását értesíti.
(6) A kar (szak) doktori tanácsa kérelemre egyik melléktárgyból tett doktori szigorlatként elfogadhatja a szakirányú továbbképzés keretében tett záróvizsga egyik tárgyának eredményét, ha
a) a jelölt a szakirányú továbbképzés záróvizsgájára jelentkezésekor írásban kérte a záróvizsgatárgy doktori szigorlatkénti vizsgáját;
b) a kar által kijelölt záróvizsga bizottság összetétele megfelel a jelen szabályzat 16. § (4)-ben foglalt követelményeknek;
c) a kar a kért tárgyból a záróvizsgát a jelen szabályzat 11. § (5) és (6)-ban foglaltaknak megfelelő doktori szigorlatként tartotta meg, és arról doktori szigorlati jegyzőkönyvet vett fel. Ez esetben a kért tárgyból tett záróvizsga eredményét a jelen szabályzat 16. § (5)-ben foglalt módon is értékelni, az így nyert pontszámot és ennek az elérhető pontszámhoz viszonyított arányát a doktori szigorlati jegyzőkönyvben rögzíteni kell;
d) a kiválasztott záróvizsgatárgy szerepel a kar (szak) doktori tanácsa által kijelölt választható doktori szigorlati tárgyak jegyzékében, kapcsolódik a doktori értekezés tárgyköréhez, és a tárgyból tett záróvizsga értékelésekor nyert - jegyzőkönyvben rögzített - pontszám elérte a megszerezhető összes pontok számának 60 %-át;
e) a doktori eljárás megindítására vonatkozó kérelmet a jelölt a szakirányú továbbképzés keretében tett, az eddigi feltételeknek megfelelő sikeres, záróvizsga napjától számított 5 éven belül benyújtja.
(7) Amennyiben a kar (szak) doktori tanácsa a jelen § (6) bekezdésében felsorolt feltételeknek megfelelő kérelemnek helyt ad, akkor ezt a döntését a doktori szigorlati tárgyak kijelölésekor jegyzőkönyvben rögzíti. A doktori szigorlat eredményének 16. § (5) szerinti értékelésekor az ily módon elfogadott szigorlati melléktárgy eredményét jelen § (6) c) szerinti korábbi doktori szigorlati jegyzőkönyvben foglalt elért pontszámmal kell figyelembe venni.
(8) A Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (MEIK) által doktor fokozat adományozására jogosultnak elismert külföldi egyetemmel közös doktori eljárás lebonyolítására kötött szerződés keretében a külföldi egyetemen szerzett doktori oklevélhez, kérelemre az Egyetem a kar (szak) doktori tanácsának határozata alapján a 9. melléklet szerinti betétlapot állíthat ki. Ennek feltétele, hogy a közösen lebonyolított doktori eljárás minden tekintetben megfeleljen a BME Doktori Szabályzatában foglaltaknak.
(9) A (8)-ban megjelölt betétlap iránti kérelmet a külföldi doktori eljárás megindítása előtt kell a szakmailag illetékes kar (szak) doktori tanácsának benyújtani. A doktori tanács felkéri a külföldi eljárásban résztvevő magyar személyeket, figyelemmel kíséri az eljárás lefolytatását, ennek befejeztével a külföldi egyetemtől bekért dokumentumok alapján meggyőződik arról, hogy az eljárás minden tekintetben megfelel a BME Doktori Szabályzatában foglaltaknak, és határozatot hoz a betétlap kiadására.
(10) A (8)-ban megjelölt betétlap kiadásáért a 3. mellékletben megjelölt eljárási díjat kell a kérelem benyújtásakor befizetni.
22. §
Átmeneti és záró rendelkezések
(1) A doktori eljárás során felhasználásra kerülő nyomtatványokat, forgatókönyvet ügyrend tartalmazza.
(2) A jelen Szabályzat 12. § (1) és (2)-ben előírt két középfokú nyelvismeret helyett az 2003. szeptember 1-ig benyújtott kérelemre indított doktori eljárásokban átmenetileg egy középfokú és egy alapfokú "C" típusú, (vagy kandidátusi) idegennyelv-ismeretet kell bizonyítani.
(3) Az 1940 előtt született jelöltek esetén a nyelvismeret vizsgával történő bizonyítása alól az illetékes Doktori Tanács felmentést adhat.
(4) A doktori eljárással kapcsolatos díjakat a 3. melléklet tartalmazza.
(5) A befolyó eljárási díjakat karonként elkülönítetten kell kezelni. Ebből kell fedezni - a mindenkori jogszabályoknak megfelelően - az eljárás lebonyolításával kapcsolatos költségeket és díjakat, az esetleges maradványt a doktorképzés támogatására kell fordítani.
(6) Jelen Szabályzat mellékleteit a külső körülmények változásának függvényében az Egyetem Rektora mindenkor módosíthatja.
(7) Az értekezés elektronikus formában történő beadását [13.§ (3)] csak 2003. január 1-től kell alkalmazni.
(8) A 2001/2002. tanévtől kezdve doktorandusz hallgatót csak akkreditált doktori iskolába lehet felvenni. Akkreditált doktori programokban a képzés legkésőbb 2003. december 31-ig folytatható. A hallgató a 2003/2004-es tanévtől kizárólag akkreditált doktori iskola keretében folytathatja tanulmányait.
(9) A jelen Szabályzatot az Egyetemi Tanács a 2001. június 26-i ülésén megtárgyalta és jóváhagyta.
(10) A Szabályzat 2001. szeptember 1-én lép hatályba.
Budapest, 2001. június 26.
Dr. Detrekői Ákos sk.
rektor
M e l l é k l e t e k
1. melléklet: A tudományágak, amelyekre az Egyetem doktori képzési és fokozatadományozási joga kiterjed
2. melléklet: Az Egyetem doktori tanácsai, tudományterület és tudományág szerinti illetékességük
3. melléklet: A doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos eljárási és egyéb díjak
4. melléklet: A doktori oklevél mintája
5. melléklet: A doktori fogadalom szövege
6. melléklet: A tiszteletbeli doktor (Dr.h.c.) oklevelének mintája
7. melléklet: A tudomány(ok) kandidátusa doktori oklevelének mintája
8. melléklet: Forgatókönyv a doktori védés lebonyolításához
9. melléklet: Betétlap mintája
10. melléklet: A doktori értekezésbe bekötendő nyilatkozat
1. melléklet
A BME doktori képzési és fokozatadományozási joga az alábbi tudományterületekre és tudományágakra terjed ki
Természettudományok Matematika és számítástudományok
Fizikai tudományok
Földtudományok
Műszaki tudományok Építőmérnöki tudományok
Villamosmérnöki tudományok
Építészmérnöki tudományok
Gépészeti tudományok
Közlekedéstudományok
Vegyészmérnöki tudományok
Informatikai tudományok
Multidiszciplináris műszaki tudományok
Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok
2. melléklet
A BME doktori tanácsai (betűrendben), tudományterület és tudományág
szerinti illetékességük (valamint kari hovatartozásuk)
Alkalmazott Matematikai Szak Doktori Tanácsa Természettudományok
(Természettudományi Kar) Matematika-és Számítástudomány
Építészmérnöki Kar Doktori Tanácsa Műszaki tudományok
(Építészmérnöki Kar) Építészmérnöki tudományok
Építőmérnöki Szak Doktori Tanácsa Műszaki tudományok
(Építőmérnöki Kar) Építőmérnöki tudományok
Földmérő és Térinformatikai Mérnöki Szak Doktori Tanácsa Természettudományok
(Építőmérnöki Kar) Földtudományok
Gépészmérnöki Kar Doktori Tanácsa Műszaki tudományok
(Gépészmérnöki Kar) Gépészeti tudományok
Járművek és Mobil Gépek Szak Doktori Tanácsa Multidiszciplináris műszaki tudományok:
(Közlekedésmérnöki Kar) Járművek és Mobil Gépek
(Gépészeti tudományok és Közlekedéstudományok)
Közlekedésmérnöki Szak Doktori Tanácsa Műszaki tudományok
(Közlekedésmérnöki Kar) Közlekedéstudományok
Mérnökfizikus Szak Doktori Tanácsa Természettudományok
(Természettudományi Kar) Fizika tudományok
Mérnöktanári Szak Doktori Tanácsa Multidiszciplináris műszaki tudományok
Szakképzés pedagógiája
(Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar) (Informatikai tudományok és Nevelés és Sporttudományok)
Műszaki Informatikai Szak Doktori Tanácsa Műszaki tudományok
(Villamosmérnöki és Informatikai Kar) Informatikai tudományok
Műszaki Menedzser Szak Doktori Tanácsa Társadalomtudományok
(Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar) Gazdálkodás és Szervezéstudományok
Technika-, mérnök- és tudománytörténeti Doktori Tanács Multidiszciplináris műszaki tudományok
Technika-, mérnök- és tudománytörténet
(Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar) (Filozófia tudományok és Informatikai tudományok)
Vegyészmérnöki Kar Doktori Tanácsa Műszaki tudományok
(Vegyészmérnöki Kar) Vegyészmérnöki tudományok
Villamosmérnöki Szak Doktori Tanácsa Műszaki tudományok
(Villamosmérnöki és Informatikai Kar) Villamosmérnöki tudományok
3.melléklet: A doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos eljárási és egyéb díjak
A magyar és az egyetem más oktatási nyelvein beadott értekezés ás magyar nyelven lefolytatott eljárás esetén a díjak az alábbiak:
A teljes eljárási díj a garantált egyetemi tanári fizetés 43%-a, 2001-ben 100.000,- Ft.
1. Eljárási díjak: a teljes eljárási díj %-ban
Teljes eljárási díj: 100.000,- Ft 100%
Ebből kezelési díj + egyetemi klts. térítés 34.000,- Ft 34%
Szigorlati díj 20.000,- Ft 20%
Bírálati díj: 46.000,- Ft 46%
100 oldalt meghaladó értekezés esetén bírálati pótdíj: 2500,- Ft/ 10 oldal 2,5%/10 oldal
a 100 oldal feletti részre.
Oklevél kiállítási díja: 7.000,- Ft 7%
Betétlap díja: 6.000,- Ft 6%
A szervezett doktori képzés felvételi eljárás díja: 4.600,- Ft 4,6%
2. Tisztelet díjak:
Szigorlat bizottsági elnök: 5.000,- Ft 5%
Bizottsági tag: 3.000,- Ft 3%
Védés:
Bírálók: 10.000,- Ft 10%
Bizottsági elnök: 8.000,- Ft 8%
Bizottsági tag: 6.000,- Ft 6%
Az eljárásban résztvevők részére a fentebb feltüntetett összegek kerülnek elszámolásra.
Idegen nyelven lefolytatott eljárás teljes eljárási díja (100%) a Korm. rendelet által engedélyezett legnagyobb összeg. Ebből kell meghatározni a fenti %-os értékeket.
4. melléklet: A doktori oklevél mintája
5. melléklet
A DOKTORI FOGADALOM SZÖVEGE
Én, .......................................... fogadom,
hogy [a Magyar Köztársasághoz
és ennek alkotmányos rendjéhez
mindenkor hű leszek.]*
Az egyetem doktoraihoz méltó magatartást tanúsítok.
Szaktudományom fejlesztésén
a jövőben is munkálkodom, és tudásomat hazám
és az egyetemes emberi kultúra szolgálatába állítom.
Mindezzel arra is törekszem,
hogy megbecsülést szerezzek a
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek,
aki engem doktorrá avatott.
* [ ] külföldiek számára kimarad
6. melléklet: A tiszteletbeli doktor (Dr.h.c.) oklevelének mintája
7. melléklet: A tudomány(ok) kandidátusa doktori oklevelének mintája
8. melléklet: Forgatókönyv a doktori védés lebonyolításához
1. A bíráló bizottság elnöke
Üdvözli a megjelenteket és bemutatja a Bizottság tagjait.
Felkéri a bizottság titkárát, hogy ismertesse a jelölt tudományos életrajzát.
Felkéri a jelöltet doktori értekezésének és új tudományos eredményeinek közelebb ismertetésére.
2. A jelölt ismerteti értekezését, kiemelve új tudományos eredményeit.
3. Az elnök egyenként felkéri a bírálókat, hogy ismertessék az értekezésről írásban is leadott véleményüket.
4. A bírálók ismertetik véleményüket.
5. Az elnök felkéri a jelöltet válaszadásra.
6. A jelölt válaszol a bírálatban elhangzottakra.
7. Az elnök felkéri a bíráló bizottság tagjait, valamint a jelenlévőket, tegyék fel kérdéseiket a doktori értekezésre vonatkozóan, vagy ha kívánnak, szóljanak hozzá.
Megadja a jelöltnek a lehetőséget, hogy az egyes kérdések, hozzászólások elhangzása után külön-külön, vagy egyszerre válaszoljon.
8. A jelölt válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra.
9. Az elnök felteszi a kérdést, hogy a válaszok kielégítőek voltak-e, kíván-e valaki vitát folytatni. Ha igen, szót ad a vitázóknak.
10. Az elnök lezárja a vitát és elrendeli a bíráló bizottság zárt ülését.
11. A zárt ülésen az elnök vitát nyit, majd a bizottság titkos szavazással, 0-1-2-3 pontozással értékeli az értekezést és a benne foglalt új tudományos eredményeket, valamint javaslatot tesz a doktori fokozat odaítélésére (amihez az elérhető pontszám legalább 66 %-a szükséges) vagy elutasítására. A bizottság írásban elkészíti indokolt javaslatát a kar (szak) doktori tanácsa részére.
12. Az elnök újra megnyitja a nyilvános ülést, az eredményt kihirdeti és indokolja.
13. Az elnök az ülést bezárja.
9. melléklet: Betétlap mintája
10. melléklet: A doktori értekezésbe bekötendő nyilatkozat
Alulírott < név > kijelentem, hogy ezt a doktori értekezést magam készítettem és abban csak a megadott forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, amelyet szó szerint, vagy azonos tartalomban, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem.
Budapest, ................
aláírás