BME VIK - 5G vertikumok

magyar nyelvű adatlap

vissza a tantárgylistához nyomtatható verzió

5G vertikumok

A tantárgy angol neve: 5G Verticals

Adatlap utolsó módosítása: 2023. január 18.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Mérnökinformatikus szak

Villamosmérnöki szak

Üzemmérnök-informatikus szak

Szabadon választható tantárgy

Tantárgykód	Szemeszter	Követelmények	Kredit	Tantárgyfélév
VIAUAV48		2/0/0/f	2

3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Charaf Hassan,

4. A tantárgy előadója

Név:	Beosztás:	Tanszék, Int.:
Dr. Charaf Hassan	egyetemi tanár	BME AUT
Szilágyi Péter		Nokia Bell Labs
Dr. Vincze Zoltán		Nokia Bell Labs

5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít

Objektumorientált programozási ismeretek, szoftverfejlesztési alapismeretek.

7. A tantárgy célkitűzése

Az 5G a celluláris távközlési szabványok első generációja, amelyben már a tervezéskor figyelembe vették a hagyományos beszéd és „best effort” adatátvitelen túli, jellemzően ipari felhasználók által támasztott speciális kommunikációs igényeket. Az ilyen ipari felhasználások, ún. vertikumok számára létrehozott szabványos és nem szabványos technológiákat tekinti át a tárgy, elméleti és gyakorlati szempontból is. Az előadások ismertetik a vertikumok kommunikációs és számítási igényeit, az 5G architektúrára és szolgáltatásokra gyakorolt hatásukat, konkrét felhasználási eseteken és implementációkon keresztül.

8. A tantárgy részletes tematikája

Hét	Előadás anyaga
1.	Bevezető: 5G technológia használata ipari környezetben Miért beszélünk vertikumokról távközlési szempontból? Vertikumok működése, speciális igényei és elvárásai: külső use case-ek, már kiforrott (akár szabványosított) technológiával, minőségi követelményekkel, meghatározott (nem telekommunikáció centrikus) munkafolyamatokkal és célokkal, mérhető paraméterekkel és indikátorokkal Példák: V2X, TSN, I4.0 use case-ek bemutatása
2.	Natív 5G technológiák Mi a különbség az OTT és integrált/natív megoldások között? Miért van szükség celluláris technológiába integrált képességekre? Natív technológiák magas szintű áttekintése: URLLC, side-link, IoT, TSN IoT és I4.0 közötti különbségek (pl. sensor adatok begyűjtése) URLLC (rádiós) és kritikus (magas rendelkezésre állású) rendszerek közötti különbség (e2e-ben redundáns, stb.) TSN és determinisztikus hálózatok közötti különbség
3.	URLLC és TSN A technológiák bemutatása Szabványok, képességek Felhasználási esetek
4.	Side-link A technológia bemutatása Szabványok, képességek Felhasználási esetek
5.	IoT 1/2 A technológia bemutatása Szabványok, képességek IoT/I4.0 rendszerek architektúrája a gyakorlatban
6.	IoT 2/2 Szenzorok adatainak begyűjtése a gyakorlatban Determinisztikus hálózatok a gyakorlatban Hozzáférési és biztonsági kérdések
7.	Cloud robotika 1/2 Bevezetés a cloud robotikába Cloud continuum és eloszott robotvezérlés Telekommunikációs igények
8.	Cloud robotika 2/2 Digital Twin Elosztott mesterséges intelligencia
9.	V2X, AGV 1/2 A technológiák ismertetése (DSRC, PC5, V2V, V2N) Szabványok, képességek Elosztott és robusztus kommunikációs módszerek (multi-link, multi-technológia)
10.	V2X, AGV 2/2 V2X üzenetek továbbítása valós idejű hálózati adatelemzéssel Jármű autonómia szintek – az elosztottól a központi vezérlésig Többszereplős elosztott rendszerek kérdései (operátorok, út üzemeltetők, autógyártók)
11.	eHealth 1/2 Személyes hálózatok Viselhető és beültethető szenzorok, adatgyűjtés és -továbbítás
12.	eHealth 2/2 Valós idejű és hosszú távú adatelemzés Döntéstámogatás és automatikus ajánlások személyes és intézményi szinten
13.	AR, VR 1/2 Technológia ismertetése Távközlési igények a biológiai igények tükrében (motion sickness, motion to photon)
14.	AR, VR 2/2 AR videó annotálás a cloud continuumban Kooperatív elosztott AR alapú tevékenységek támogatása

9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium)

Gyakorlatias, alkalmazásközpontú előadások keretében.

Kijelölt írásos anyag elsajátítása.

10. Követelmények

A szorgalmi időszakban egy zárthelyi dolgozat és szóbeli számonkérés a félév végén.

A féléves értékelésbe a zárthelyi dolgozat 50%-ban és a szóbeli számonkérés 50%-ban számít.

11. Pótlási lehetőségek A zárthelyi dolgozat és a szóbeli számonkérés pótlása a pótlási időszakban lehetséges.

12. Konzultációs lehetőségek

Igény szerint, az oktatókkal egyeztetve.

13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

A tárgy weboldalán elhelyezett írásos anyagok.

14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka

Kontakt óra	28
Félévközi készülés órákra	8
Felkészülés zárthelyire	8
Házi feladat elkészítése
Kijelölt írásos tananyag elsajátítása
Felkészülés szóbeli számonkérésre	16
Összesen	60

15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

Név:	Beosztás:	Tanszék, Int.:
Szilágyi Péter		Nokia Bell Labs
Vulkán Csaba		Nokia Bell Labs
Dr. Vincze Zoltán		Nokia Bell Labs
Dr. Charaf Hassan	egyetemi tanár	BME AUT

Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

5G vertikumok