5G vertikumok

A tantárgy angol neve: 5G Verticals

Adatlap utolsó módosítása: 2023. január 18.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Mérnökinformatikus szak

Villamosmérnöki szak

Üzemmérnök-informatikus szak 

Szabadon választható tantárgy

Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
VIAUAV48   2/0/0/f 2  
3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Charaf Hassan,
4. A tantárgy előadója

 

Név:

Beosztás:

Tanszék, Int.:

Dr. Charaf Hassan

egyetemi tanár

BME AUT

Szilágyi Péter

 

Nokia Bell Labs

Dr. Vincze Zoltán

 

Nokia Bell Labs

5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít

Objektumorientált programozási ismeretek, szoftverfejlesztési alapismeretek.

7. A tantárgy célkitűzése

Az 5G a celluláris távközlési szabványok első generációja, amelyben már a tervezéskor figyelembe vették a hagyományos beszéd és „best effort” adatátvitelen túli, jellemzően ipari felhasználók által támasztott speciális kommunikációs igényeket. Az ilyen ipari felhasználások, ún. vertikumok számára létrehozott szabványos és nem szabványos technológiákat tekinti át a tárgy, elméleti és gyakorlati szempontból is. Az előadások ismertetik a vertikumok kommunikációs és számítási igényeit, az 5G architektúrára és szolgáltatásokra gyakorolt hatásukat, konkrét felhasználási eseteken és implementációkon keresztül.

8. A tantárgy részletes tematikája

Hét

Előadás anyaga

1.

Bevezető: 5G technológia használata ipari környezetben

Miért beszélünk vertikumokról távközlési szempontból?

Vertikumok működése, speciális igényei és elvárásai: külső use case-ek, már kiforrott (akár szabványosított) technológiával, minőségi követelményekkel, meghatározott (nem telekommunikáció centrikus) munkafolyamatokkal és célokkal, mérhető paraméterekkel és indikátorokkal

Példák: V2X, TSN, I4.0 use case-ek bemutatása

2.

Natív 5G technológiák

Mi a különbség az OTT és integrált/natív megoldások között?

Miért van szükség celluláris technológiába integrált képességekre?

Natív technológiák magas szintű áttekintése: URLLC, side-link, IoT, TSN

IoT és I4.0 közötti különbségek (pl. sensor adatok begyűjtése)

URLLC (rádiós) és kritikus (magas rendelkezésre állású) rendszerek közötti különbség (e2e-ben redundáns, stb.)

TSN és determinisztikus hálózatok közötti különbség

3.

URLLC és TSN

A technológiák bemutatása

Szabványok, képességek

Felhasználási esetek

4.

Side-link

A technológia bemutatása

Szabványok, képességek

Felhasználási esetek

5.

IoT 1/2

A technológia bemutatása

Szabványok, képességek

IoT/I4.0 rendszerek architektúrája a gyakorlatban

6.

IoT 2/2

Szenzorok adatainak begyűjtése a gyakorlatban

Determinisztikus hálózatok a gyakorlatban

Hozzáférési és biztonsági kérdések

7.

Cloud robotika 1/2

Bevezetés a cloud robotikába

Cloud continuum és eloszott robotvezérlés

Telekommunikációs igények

8.

Cloud robotika 2/2

Digital Twin

Elosztott mesterséges intelligencia

9.

V2X, AGV 1/2

A technológiák ismertetése (DSRC, PC5, V2V, V2N)

Szabványok, képességek

Elosztott és robusztus kommunikációs módszerek (multi-link, multi-technológia)

10.

V2X, AGV 2/2

V2X üzenetek továbbítása valós idejű hálózati adatelemzéssel

Jármű autonómia szintek – az elosztottól a központi vezérlésig

Többszereplős elosztott rendszerek kérdései (operátorok, út üzemeltetők, autógyártók)

11.

eHealth 1/2

Személyes hálózatok

Viselhető és beültethető szenzorok, adatgyűjtés és -továbbítás

12.

eHealth 2/2

Valós idejű és hosszú távú adatelemzés

Döntéstámogatás és automatikus ajánlások személyes és intézményi szinten

13.

AR, VR 1/2

Technológia ismertetése

Távközlési igények a biológiai igények tükrében (motion sickness, motion to photon)

14.

AR, VR 2/2

AR videó annotálás a cloud continuumban

Kooperatív elosztott AR alapú tevékenységek támogatása

9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium)

Gyakorlatias, alkalmazásközpontú előadások keretében.

Kijelölt írásos anyag elsajátítása.

10. Követelmények

A szorgalmi időszakban egy zárthelyi dolgozat és szóbeli számonkérés a félév végén.

A féléves értékelésbe a zárthelyi dolgozat 50%-ban és a szóbeli számonkérés 50%-ban számít.

11. Pótlási lehetőségek A zárthelyi dolgozat és a szóbeli számonkérés pótlása a pótlási időszakban lehetséges. 
12. Konzultációs lehetőségek

Igény szerint, az oktatókkal egyeztetve.

13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

A tárgy weboldalán elhelyezett írásos anyagok. 

14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka

 

Kontakt óra

28

Félévközi készülés órákra

8

Felkészülés zárthelyire

8

Házi feladat elkészítése

 

Kijelölt írásos tananyag elsajátítása

 

Felkészülés szóbeli számonkérésre

16

Összesen

60

15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

 

Név:

Beosztás:

Tanszék, Int.:

Szilágyi Péter

 

Nokia Bell Labs

Vulkán Csaba

 

Nokia Bell Labs

Dr. Vincze Zoltán

 

Nokia Bell Labs

Dr. Charaf Hassan

egyetemi tanár

BME AUT