A nagy hagyományokkal rendelkező FameLab megmérettetésen nemcsak az első helyet, hanem a közönségdíjat is BME-s fiatal tehetség hozta el - tudósít a bme.hu.
A FameLab a világ egyik vezető tudomány-kommunikációs versenye. Célja, hogy megtalálja a tudomány új arcait, azokat az embereket, akik a XXI. század közönsége számára inspirálóan és izgalmasan tudnak beszélni fontos témákról. A résztvevőknek 3 percük van, hogy a meggyőzzék a zsűrit és a közönséget egy előadással, ahol a tartalom, az érthetőség és a személyes karizma is számít.
A magyarországi megmérettetést a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a British Council szervezte. A regionális válogatókat és az elődöntőt követően a magyar döntő győztese képviseli az országot a FameLab nemzetközi fináléban.
Az első FameLab-et az angliai Cheltenham Tudományos Fesztivál szervezte. 2007-től a British Council közreműködésével a verseny nemzetközi lett, és az elmúlt tizenegy évben több mint 10.000 fiatal kutató vett részt rajta a világ minden tájáról. 2019-ben csaknem 30 országban rendeztek helyi versenyeket Európában, az Egyesült Államokban, Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában.
A tudományos tartalomnak szakmailag pontosnak kell lennie, ebben szerencsére a Műegyetemen elsajátított tudásanyag és szakmai igényesség elegendő muníciót biztosított, és a konzulensem, Vicsi Klára is sokat segített az évek során, de közvetlenül a verseny előtt is” – hangsúlyozta a bme.hu-nak az idei FameLab döntő közönségdíjasa, Tulics Miklós Gábriel, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Távközlési és Médiainformatikai Tanszék doktorjelöltje is, akinek retorikai stratégiája a közérthetőséget szolgálta, ezért előadásából mellőzte a szakzsargont és a részletekben való elmélyedést. „Egy háromperces prezentációnál annak tudatos felépítésére törekszünk. Az elején jó, ha van valami, amire a hallgatóság asszociálhat, amivel azonosulni tud, amire fel lehet hívni a figyelmet. Ennek az egyik legjobb módja, ha történetbe foglalva, vagy egyszerű hasonlattal tálaljuk a témát” – fogalmazott a tanszéki mérnök, aki szerint "a tudománykommunikáció egy nehezen megfogható terület, mert nem egyértelmű, hogyan kell egy tudományos eredményt a laikusok számára érthetően és szórakoztatóan bemutatni. Ugyanakkor nagyon fontos ezt a feladatot elvégezni, hiszen ez a módja annak, hogy több ember gondolja azt: a siker kulcsa a tudományban rejtőzik, valamint hogy a tudomány mindenkié”.
