Impresszum | Copyright © 2024 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemBME
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Jóváhagyta az Egyetemi Tanács 2003. október 27-i ülése
Egységes szerkezetben
Az Egyetemi Tanács 2004. május-24-én, 2004. július 5-én, 2004. november 29-én, illetve 2005. január 31-én valamint 2005. május 30-án hozott módosító határozataival együtt
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS
ÉRTELMEZÉSEK
Első rész
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.§ Az SzMSz hatálya és tagozódása
2.§ Az Egyetem
3.§ Együttműködés az Egyetemen belül és más külső intézményekkel
4.§ Oktatók, kutatók, hallgatók és más alkalmazottak jogai, jogorvoslat
5.§ Oktatók, kutatók, hallgatók és más alkalmazottak kötelességei, fegyelmi felelőssége
Második rész
AZ EGYETEM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, ÖNKORMÁNYZATA, MŰKÖDÉSE ÉS VEZETÉSE
6.§ Az Egyetem szervezeti felépítése
7.§ Az Egyetem önkormányzati jogai
8.§ Az Egyetem önkormányzati szervei, vezetése
9.§ Szervezeti egységek létesítése és megszüntetése
10.§ Az Egyetem humánpolitikájának alapvető szabályai
11.§ A rektor, a dékán, az oktatási szervezeti egység vezetője
12.§ A rektor és a dékán feladata, hatásköre
13.§ A rektor- és dékánhelyettesek feladata, hatásköre
14.§ A Rektori és a Dékáni Tanács, a Társadalmi Tanács
15.§ Az Egyetemi és a Kari Tanács összetétele
16.§ Az Egyetemi és a Kari Tanács bizottságai
17.§ Az Egyetemi Tanács hatásköre
18.§ A Kari Tanács hatásköre
19.§ Az Egyetemi és a Kari Tanács működési rendje
20.§ Az oktatási szervezeti egység vezetőjének feladata és hatásköre
21.§ Az oktatási szervezeti egység tanácsa, az oktatói-kutatói értekezlet összetétele, hatásköre és működése
22.§ A Hallgatói Önkormányzat és hatásköre
23.§ Testületek szavazási rendje
24.§ A képviselők választási rendje
Harmadik rész
AZ EGYETEMEN MŰKÖDŐ ÁTFOGÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
25.§ Rektori Hivatal
26.§ Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság
27.§ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
28.§ Tanfolyami és Nemzetközi Oktatási Központ
29.§ Egyetemi Informatikai Szolgáltató Központ
30.§ Mérnöktovábbképző Intézet
30/A.§ Diákközpont
30/B.§ Informatikai Központ
30/C.§ Központi Tanulmányi Hivatal
30/D.§ BME Elektronikus Jármű és Járműirányítási Tudásközpont
30/E § BME Mobil Kommunikációs Kutatás-fejlesztési Központ és Innovációs Centrum
30/F § BME Intelligens Anyagok Kooperációs Kutató Központ
Negyedik rész
AZ EGYETEMEN MŰKÖDŐ EGYÉB SZERVEZETI EGYSÉGEK, SZERVEZETEK, CSOPORTOK
31.§ Dékáni hivatalok
32.§ Kollégiumok
33.§ Közalkalmazotti Tanács
34.§ Érdekképviseleti szervezetek
35.§ Egyetemi öntevékeny csoportok
36.§ Egyéb szervezetek
37.§ Zárórendelkezések
Mellékletek
1. Az Egyetem szervezeti felépítése
2. Az Egyetemi Tanács összetétele
3. Az SzMSz mellékletét képező szabályzatok jegyzéke
BEVEZETÉS
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyetemi Tanácsa a felsőoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 51.§-ában foglalt felhatalmazás alapján megalkotta az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban SzMSz). Az SzMSz-t a jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni.
ÉRTELMEZÉSEK
1. Az SzMSz az egyes jogok gyakorlását az alábbi értelmezésben használja.
Előterjesztési jog esetén a tervezett intézkedést eljárásra kell bocsátani.
Véleményezési jog esetén a tervezett intézkedés a vélemény kikérése után végrehajtható. A vélemény mérlegelés tárgyát képezi, de figyelembevétele az intézkedő számára nem kötelező. A megfelelően indokolt, érvekkel alátámasztott véleményt azonban csak érvekkel, indokokkal alátámasztva lehet elutasítani. A véleményezési jog megsértésével hozott döntést a véleményezésre jogosult kívánságára a döntési jog gyakorlója újból megvizsgálja, indokolási kötelezettséggel. A véleményező általában testület, amely véleményét - személyi ügyekben titkos - szavazással alakítja ki.
Javaslattételi jog esetén a döntésre jogosult köteles a javaslatot figyelembe venni. A döntéshozó a javaslatot csak különösen indokolt esetben utasíthatja el, például, ha a javaslattételi eljárás során szabálytalanság vagy jogsértés történt. A javaslat elutasítását írásban indokolni kell. Elutasítás esetén a javaslattevő - a korábbi javaslatát módosítva - újbóli javaslattal élhet. Ez az eljárás személyi kérdéseknél új bírálati (véleményezési-javaslattételi) eljárás kezdeményezését vagy új pályázat kiírását, egyéb ügyeknél az ügy javaslattevőhöz (módosításra) történő visszautalását jelenti. A javaslattevő általában önkormányzati testület, amely javaslatát - személyi ügyekben titkos - szavazással alakítja ki.
Egyetértési, illetve együttdöntési jog esetén az intézkedőt köti az egyetértési jogú partner álláspontja. A tervezett intézkedés csak egyetértő pozitív vélemény vagy közösen kialakított állásfoglalás után hajtható végre. Az egyetértési jog megsértésével hozott döntés semmis.
Döntési jog esetén az intézkedés a döntés szerint kerül végrehajtásra. A döntést azonban véleményezési jog befolyásolhatja, egyetértési és javaslattételi jog korlátozhatja.
Átruházott hatáskörben hozott döntést az átruházó megsemmisítheti, illetve megváltoztathatja, ha az jogszabályt, szabályzatot vagy határozatot sért.
2. Ahol az SzMSz közalkalmazottak feletti munkáltatói jogokról rendelkezik, ott a munkavégzésre irányuló további jogviszonyú személyeket is bele kell érteni.
3. Az SzMSz más alkalmazottaknak nevezi az Egyetemmel közalkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló további jogviszonyban álló - nem oktatói vagy kutatói munkakörben foglalkoztatott - személyeket.
4. A munkáltatói jog kategóriái:
kinevezési jogkör (közalkalmazotti jogviszony létesítése, megszüntetése),
bérgazdálkodási jogkör (bérgazdálkodás, juttatások megállapítása),
munkairányítói jogkör (munkavégzés irányítása, ellenőrzése, minősítése).
Első rész
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az SzMSz hatálya és tagozódása
(1) Az SzMSz hatálya kiterjed
a) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (a továbbiakban: Egyetem), mint a Magyar Köztársaság területén működő felsőoktatási intézményre,
b) az Egyetem oktatóira, tudományos kutatóira és hallgatóira, valamint az oktatásban, a tudományos kutatásban, továbbá az Egyetem feladatainak megvalósításában közvetlenül részt vevő alkalmazottakra,
c) az Egyetemen igazgatási, szervezési, pénzügyi, gazdasági, műszaki és szolgáltatási tevékenységet végző alkalmazottakra, valamint
d) az Ftv. alapján az SzMSz-ben meghatározott esetekben az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személyekre.
(2) Az SzMSz-t az Egyetemi Tanács alkotja meg, és megküldi az oktatási miniszternek. Az SzMSz megalkotásához, módosításához minősített többségi szavazás szükséges.
(3) Az SzMSz módosítását kezdeményezheti az Egyetemi Tanács bármelyik szavazati jogú tagja. Az SzMSz, valamint az SzMSz Egyetemi Tanács összetételére vonatkozó 2.sz., továbbá az Egyetem szervezeti felépítésére vonatkozó 1. sz. melléklet módosításához minősített szavazás szükséges.
(4) Az Egyetemen alkotott valamennyi szabályzat - az SzMSz mellékleteként - az SzMSz részét képezi. Az SzMSz mellékleteit képező szabályzatok, valamint a (3) bekezdésben nem említett mellékletek jóváhagyásához és módosításához egyszerű többségi támogatás szükséges. Az SzMSz mellékleteit képező szabályzatokat a 3. sz. melléklet sorolja fel.
(5) Az SzMSz-szel összhangban kell állnia az Egyetemen alkotott valamennyi szabályzatnak, határozatnak, intézkedésnek.
(6) A szervezeti egységek Szervezeti és Működési Szabályzatának, illetve ügyrendjének jóváhagyási rendje az alábbi:
a) az átfogó szervezeti egységek Szervezeti és Működési Szabályzatát az Egyetemi Tanács,
b) az egyéb egyetemi szolgáltató szervezeti egységek ügyrendjét a gazdasági és műszaki főigazgató,
c) a karok Szervezeti és Működési Szabályzatát az Egyetemi Tanács,
d) a kari oktatási szervezeti egységek Szervezeti és Működési Szabályzatát a Kari Tanács,
e) az egyéb kari szolgáltató szervezeti egységek ügyrendjét a dékán,
f) az Egyetemi Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzatot az Egyetemi Tanács, az egyes kollégiumok ügyrendjét a gazdasági és műszaki főigazgató - az Egyetemi Hallgatói Képviselet (EHK) egyetértésével -,
g) az a)-f) pontokban említett szervezeti egységeken belül működő más szervezeti egységek ügyrendjét a befogadó szervezeti egység vezetője hagyja jóvá.
Az Egyetem
(1) Az Egyetem központi költségvetési szervként, Alapító Okirat alapján működik. Az Alapító Okirat rögzíti a szervezet és a működés alapvető feltételeit. Az Alapító Okirat kelte: 2001. június 25. Száma: 8.817/3/2001.
(2) Az Egyetem tevékenységi körének TEÁOR szerinti részletes felsorolását a 6. § (1) bekezdésében meghatározott szervezeti egységek szervezeti és működési szabályzatai (ügyrendjei) tartalmazzák.
(3) Az Egyetem
a) neve:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
Budapest University of Technology and Economics (BME)
Technische und Wirtschaftswissenschaftliche Universität Budapest (BME)
Université des Sciences Techniques et Economiques de Budapest (BME)
Будапештский Университет Технических и Экономических Наук (БMЭ)
b) székhelye: Budapest, 1111 Műegyetem rakpart 3.
c) levelezési címe: Budapest, 1521 Pf. 91.
d) alapításának éve: 1782
(4) Az Egyetem szervezeti felépítését az SzMSz 1. sz. melléklete tartalmazza.
Együttműködés az egyetemen belül és más külső intézményekkel
(1) Az Egyetem feladatai körében együttműködhet más hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel, továbbá tudományos kutató, fejlesztő, tervező és egyéb intézményekkel, valamint gazdálkodó és társadalmi szervezetekkel.
(2) Az Egyetem más intézményekkel történő együttműködésének feltételrendszerét szerződésben állapítja meg.
(3) Az Egyetem egészét, illetve átfogó szervezeti egység Egyetemet is érintő megállapodásait a rektor írja alá a gazdasági és műszaki főigazgató előzetes jóváhagyása után, míg a kizárólag a kart érintő, vagy a kari szervezeti egységek által a karra vonatkozó megállapodásokat a dékán írja alá a gazdasági és műszaki főigazgató vagy megbízottja előzetes jóváhagyása után.
a) A megállapodásban meg kell jelölni a megállapodás felelősét, aki a megállapodás során végzett munkáról az illetékes Egyetemi vagy Kari Tanácsnak beszámolási kötelezettséggel tartozik.
b) Az illetékes Egyetemi és/vagy Kari Tanács jóváhagyása szükséges a megállapodás végrehajtása során minden olyan határozat, döntés végrehajtásához, amely a Tanács hatáskörébe tartozó feladatokra vonatkozik.
Oktatók, kutatók, hallgatók és más alkalmazottak jogai, jogorvoslat
(1) Az Egyetem az oktatók, a tudományos kutatók és a hallgatók számára biztosítja az oktatás, a tudományos kutatás, a művészi alkotó tevékenység és a tanulás szabadságát.
(2) Az oktatók jogosultak a tananyag meghatározására és az alkalmazott oktatási és képzési módszerek megválasztására, az oktatási programok és a tananyag fejlesztésére, a hallgatók tanulmányi munkájának és teljesítményének értékelésére, továbbá a hallgatók megválasztására az Egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzatainak rendelkezései szerint.
(3) A hallgatók joga különösen
a) a szakok, szakirányok megválasztása;
b) tanulmányaik ideje alatt az intézmény, továbbá a szak (szakirány) megváltoztatása;
c) más szakok, karok és felsőoktatási intézmények előadásain való részvétel: amelyet a fogadó intézmény (Kar) szabályzata korlátozhat;
d) az előadók és más oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások közötti választás, párhuzamos képzésben való részvétel - a képesítési követelmények által - meghatározott keretek között;
e) az oktatók munkájának véleményezése;
f) az intézményben rendelkezésre álló eszközöknek és az intézmény létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, informatikai eszközök, sport, kulturális, szabadidő, egészségügyi és egyéb létesítmények) és más szolgáltatások igénybevétele az Egyetem közalkalmazottaival azonos vagy annál kedvezőbb feltételekkel, továbbá, hogy mindezekről tájékoztatást kapjanak;
g) jogszabály alapján rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljenek;
h) részt vegyenek a tudományos és más diákkörök munkájában;
i) választók és választhatók legyenek a hallgatói önkormányzat testületeibe, tisztségeire;
j) a hallgatói önkormányzathoz fordulhassanak érdekképviseletért, illetve a Szabályzatban meghatározottak szerint kérjék az őket ért sérelmek orvoslását;
k) tanulmányi idejük alatt - annak folytatását nem akadályozva - jogszabályban meghatározott módon munkavégzésre irányuló, megbízási, illetve vállalkozási jogviszonyt létesítsenek;
l) kérelmükre - az Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában rögzített módon - kedvezményes tanulmányi rendben részesüljenek;
m) hogy az adott képzési szintre való első beiratkozáskor megkapják a hallgatói jogviszony gyakorlásához szükséges tájékoztatást, valamint hozzájuthassanak a hallgatókat érintő egyetemi szabályzatokhoz;
n) a doktori (mester) képzésben részt vevő hallgató, valamint a demonstrátor oktatói feladatokat vállalhat.
(4) Az Egyetemen az oktatók, tudományos kutatók és hallgatók jogosultak tudományos célú pályázatok benyújtására, tetszőleges tudományos téma kutatására, találmányok szabadalmaztatására, tudományos eredményeik közzétételére.
(5) A tudományos kutatással és alkotótevékenységgel kapcsolatos jogokról - beleértve a műszerek és más eszközök használatát is - az Egyetem külön szabályzatban rendelkezik.
(6) Az Egyetem minden oktatójának, kutatójának, hallgatójának és más alkalmazottjának joga, hogy javaslatot tegyen az Egyetem életével kapcsolatos bármely kérdésben, hogy közvetlenül vagy képviselője útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.
(7) Az Egyetem minden oktatója, tudományos kutatója, hallgatója és más alkalmazottja választó és választható, az Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott minden MTA állományú kutató választó az intézmény testületeibe a 24. § (5) bekezdés rendelkezései szerint.
(8) Az Egyetem oktatói, tudományos kutatói, és más alkalmazottai észrevétellel, panasszal fordulhatnak az Egyetem tanácsaihoz és vezetőihez.
a) Az észrevételt, panaszt a tanácsokhoz az illetékes képviselő útján, a vezetőkhöz a képviselő útján vagy közvetlenül lehet írásos formában eljuttatni.
b) Az illetékes tanács a legközelebbi, indokolt esetben az azt követő ülésén, a vezető pedig 30 napon belül köteles az észrevétellel, panasszal élőnek írásos érdemi választ adni. Az illetékes tanács, illetve vezető a határidőt indokolt esetben egy ízben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről az érintettet értesíteni kell.
(9) Az Egyetemen működő közösséget hátrányosan érintő döntés ellen az érintett közösség vezetője vagy megbízottja a nyilvánosságra hozatalt követő 8 napon belül jogorvoslati kérelemmel élhet a döntést hozó intézményi vezetőnél vagy intézményi tanácsnál. A kérelemnek a döntés végrehajtására felfüggesztő hatálya van. A vezető 30 napon belül, az illetékes tanács a legközelebbi, indokolt esetben az azt követő ülésén köteles a kérelemmel élőnek érdemi választ adni. Az illetékes tanács, illetve vezető a határidőt indokolt esetben egy ízben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről az érintettet értesíteni kell.
(10) A hallgatónak joga van - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével - az Egyetem döntése, intézkedése vagy mulasztása (a továbbiakban: döntés) ellen a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással felülbírálati kérelemmel élni.
(11) A hallgató az Egyetem döntése ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül nyújthatja be a kérelmet. A kérelmet a rektorhoz kell benyújtani, aki a kérelmet intézkedés céljából továbbítja az illetékes magasabb vezetői, vezetői megbízatású közalkalmazotthoz. Az illetékes közalkalmazott hozza létre a kérelem tárgyában eljáró bizottságot. A bizottság szervezetére működésére, valamint az ügyek eljárási rendjére a Hallgatók Fegyelmi és Kártérítési Szabályzatában meghatározott fegyelmi bizottságra vonatkozó, valamint a fegyelmi ügyekkel kapcsolatos eljárási rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.
(12) Az eljárási rendre, az összeférhetetlenségre, a döntéshozatal tartalmára és formájára, továbbá a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések meghatározására a Ftv. 34. § (4) -(14) bekezdéseit alkalmazni kell.
Oktatók, kutatók, hallgatók és más alkalmazottak kötelességei,
fegyelmi felelőssége
(1) Az Egyetem minden oktatójának és tudományos kutatójának kötelessége, hogy beosztásának megfelelően - az Egyetem Oktatói, Kutatói Követelményrendszer Szabályzata vonatkozó követelményei szerint - részt vegyen az Egyetem oktatómunkájában, folytasson tudományos kutató munkát, lehetőségei szerint közreműködjön az egyetem alap- és vállalkozási tevékenységéből származó bevételek gyarapításában, és vegyen részt az egyetemi közéletben. Az Egyetem minden alkalmazottja és hallgatója köteles egyetemi polgárhoz méltóan, etikusan viselkedni, tevékenységével az Egyetem jó hírnevét megőrizni. Az ez ellen vétőkkel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezhető.
(2) Az egyetemi tanárok és a habilitált egyetemi docensek, valamint a kutatóprofesszorok, tudományos tanácsadók és habilitált tudományos főmunkatársak kötelesek részt venni a doktori (mester) képzési feladatok ellátásában és a habilitációs eljárások lefolytatásában, valamint az oktatói utánpótlás képzésében és nevelésében.
(3) A hallgatók tanulmányi kötelességeiről az Egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzatai külön rendelkeznek.
(4) Az Egyetem oktatóinak, tudományos kutatóinak, hallgatóinak és más alkalmazottainak kötelessége a jogszabályok és az Egyetem szabályzatainak betartása, a rájuk bízott vagy általuk használt eszközök rendeltetésszerű használata és védelme.
(5) Aki e kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi büntetésben részesíthető, kártérítésre kötelezhető. A fegyelmi és a kártérítési eljárás szabályait az Egyetem Hallgatói, illetve Közalkalmazottak Fegyelmi és Kártérítési Szabályzata rögzíti.
(6) A hallgatónak és a közalkalmazottnak az Egyetem Munkavédelmi Szabályzatában előírt módon el kell sajátítania és alkalmaznia kell az egészségét és a biztonságát védő ismereteket, továbbá, a kar dékáni hivatalvezetőjének, felettesének jelentenie kell, ha balesetet vagy balesetveszélyt észlel.
(7) Az Egyetemnek az az oktatója, kutatója és más alkalmazottja, aki az intézményi követelményrendszer előírásait nem teljesíti, munkaköre ellátására alkalmatlannak minősíthető.
Második rész
AZ EGYETEM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, ÖNKORMÁNYZATA, MŰKÖDÉSE ÉS VEZETÉSE
Az Egyetem szervezeti felépítése
(1) Az Egyetem
- karokra,
- átfogó szervezeti egységekre,
- egyéb egyetemi szolgáltató szervezeti egységekre
tagozódik.
(2) A karok az Egyetem olyan oktatási és igazgatási szervezeti egységei, amelyek az Ftv-ben biztosított hatáskörben eljárva egy, vagy több szakmailag összetartozó szakon folyó felsőfokú képzés feladatainak ellátását szervezik és biztosítják. A karok az Egyetemnek külön igazgatással rendelkező önálló szervezetei, ahol a kari szervezeti és működési szabályzatban meghatározott feladatok végrehajtása folyik.
A karok
- oktatási szervezeti egységekre (tanszékekre és intézetekre, nagylaboratóriumokra), valamint
- egyéb kari szolgáltató szervezeti egységekre
tagozódnak. A kar saját Szervezeti és Működési Szabályzata alapján működik, melyben rögzíteni kell:
a) az Alapító Okirat 8. pontjában felsorolt tevékenységek közül a kar által ellátottakat. Ezen belül különösen a kar által gondozott, hallgatói jogviszonyban folyó képzések megnevezését, a kar által folytatott tudományos kutatások tudományterületeit és tudományágait,
b) a kari oktatási szervezeti egységek és az egyéb kari szolgáltató szervezeti egységek felsorolását,
c) a kari szervezeti egységek, bizottságok, testületek feladatát és hatásköreit, kapcsolatukat egymással, és az Egyetem más szervezeti egységeivel,
d) a kari szervezettel és tevékenységgel összefüggő igazgatási, gazdálkodási és más feladatok végzésének rendjét.
(3) A tanszékek meghatározott tudományterületet, illetve szakterületet művelő oktatási szervezeti egységek.
a) A tanszék személyi állományát legalább egy, a tanszéken teljes munkaidőben foglalkoztatott, az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi tanár, továbbá - a képzési igényeknek megfelelő összetételben - oktatók, kutatók, más alkalmazottak, valamint a doktori (mester) képzésben résztvevő hallgatók és demonstrátorok együttese alkotja.
b) Ha a tanszék teljes munkaidőben foglalkoztatott, az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi tanár nélkül marad, akkor a soron következő július 1-től számított két éven belül kell a tanszékre egyetemi tanárt kineveztetni. Amennyiben ez - a határidő lejártáig - nem történik meg, a tanszéket a soron következő Egyetemi Tanács megszünteti. A megszüntető határozatban rendelkezni kell a megszüntetett tanszék jogutódlásáról, anyagi és tárgyi eszközeiről, a tanszéki foglalkoztatottakról.
c) A tanszék a) pont szerinti meghatározása nem vonatkozik a Testnevelési Tanszékre.
(4) A nagylaboratórium országos feladatkörű oktatási-kutatási feladatokat ellátó, sajátos biztonsági és jogszabályi követelmények mellett működő, elkülönített finanszírozású oktatási szervezeti egység, amely az SzMSz alkalmazása szempontjából a tanszékkel azonos jogállású szervezeti egységnek tekintendő.
(5) Az intézet több tanszékből vagy legalább egy tanszékből és egy nagylaboratóriumból álló oktatási szervezeti egység, amely az oktatás, illetve a kutatás hatékony összehangolása érdekében létesül. Ez a meghatározás nem vonatkozik a Nyelvi Intézetre.
(6) Az oktatási szervezeti egységen belül a feladatok megvalósítását elősegítő más, nem önálló egységek (pl. laboratóriumi, ill. más munkacsoportok) is működhetnek.
(7) Az egyéb kari szolgáltató szervezeti egységek a karokon az oktatás és a tudományos kutatás segítésére létrehozott szervezeti egységek. Ezek például a dékáni hivatalok, az informatikai laboratóriumok, a számítóközpontok, a hallgatói irodák stb.
(8) Az átfogó szervezeti egységek az Egyetem feladatai teljesítéséhez szükséges egyéb oktatási, kutatási, igazgatási, szervezési, pénzügyi, gazdasági, műszaki és egyéb szolgáltató karközi szervezeti egységek. Az átfogó szervezeti egységek egyéb részegységekre (igazgatóság, osztály, csoport, központ stb.) tagozódhatnak. Az átfogó szervezeti egység a rektor irányítása alatt álló szervezeti egység. Az átfogó szervezeti egység saját Szervezeti és Működési Szabályzata alapján működik, melyben rögzíteni kell:
a) az átfogó szervezeti egység vezetőjének munka- és feladatkörét,
b) a részegységeinek felsorolását,
c) a részegységek feladatát és hatásköreit, kapcsolatukat egymással, és az Egyetem más szervezeti egységeivel,
d) az átfogó szervezeti egység tevékenységével összefüggő igazgatási, gazdálkodási és más feladatok végzésének rendjét.
(9) Az egyéb egyetemi szolgáltató szervezeti egységek speciális szolgáltatást nyújtó szervezeti egységek (pl. a kollégiumok, a különböző szociális intézmények stb.). Az egyéb egyetemi szolgáltató szervezeti egység a főigazgató irányítása alatt álló szervezeti egység. Az egyéb egyetemi szolgáltató szervezeti egység felsorolását a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Az egyéb egyetemi szolgáltató szervezeti egység saját ügyrendje alapján működik, melyben rögzíteni kell:
a) az egyéb egyetemi szolgáltató szervezeti egység vezetőjének munka- és feladatkörét,
b) az egyéb egyetemi szolgáltató szervezeti egység tevékenységével összefüggő igazgatási, gazdálkodási és más feladatok végzésének rendjét.
(10) A karon belül vagy karközi formában - meghatározott oktatási, tudományos vagy fejlesztő feladat végzésére - egyetemi oktatók, kutatók, hallgatók és alkalmazottak önkéntes társulásai is szervezhetők.
(11) Az Egyetem közoktatási intézmények (gimnázium, óvoda), valamint bölcsőde fenntartója.
Az Egyetem önkormányzati jogai
(1) Az Egyetem dönt minden olyan intézményi ügyben, amelyet törvény vagy felhatalmazás alapján más jogszabály nem utal állami vagy helyi önkormányzati hatáskörbe.
(2) Az oktatás, a tudományos képzés, a kutatás, a művészeti tevékenység és a tanulás szabadságának a biztosítása érdekében az Egyetem önkormányzati joga különösen
a) szervezeti és működési rendje önálló kialakítása,
b) az oktatók, a tudományos kutatók és a vezetők kiválasztása,
c) a költségvetési támogatásra is figyelemmel a felvehető hallgatók számának megállapítása, a felvétel feltételeinek a meghatározása, a hallgatók kiválasztása és felvétele,
d) tantervek, tananyagok, képzési programok meghatározása, valamint bizonyítványok, végzettséget, illetőleg szakképesítést tanúsító oklevelek kibocsátása, továbbá kreditértékek beszámítása feltételeinek meghatározása az intézménybe való felvételkor, illetve átvételkor,
e) tudományos kutatási programok kidolgozása, tudományos kutatási feladatok meghatározása és szervezése,
f) a részére jóváhagyott pénzügyi eszközök, források és előirányzatok feletti rendelkezés, és a kezelésében lévő vagyontárgyakkal kapcsolatos jogok gyakorlása,
g) a nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatok kialakítása és fejlesztése,
h) az intézményben folyó oktató és kutató munka minőségét biztosító intézkedések bevezetése és ellenőrzése.
(3) Az Egyetem joga kiterjed a doktori (PhD), illetve mesterképzésre (DLA), a doktor (PhD), illetve mester (DLA) fokozat odaítélésére, a habilitációs eljárás szabályainak kidolgozására és az eljárás lefolytatására, valamint a cím odaítélésére.
(4) Az Egyetem az Ftv-ben meghatározott autonómiájából eredő önkormányzati jogait
a) az Egyetemi Tanács és a rektor,
b) a kari tanácsok és a dékánok,
c) a tanszéki tanácsok, a tanszéki oktatói-kutatói értekezletek és a tanszékvezetők,
d) az intézeti tanácsok és az intézetigazgatók,
e) a Hallgatói Önkormányzat és elnöke, valamint
f) a Közalkalmazotti Tanács és elnöke
útján gyakorolja.
(5) Az Egyetem önkormányzati jogainak gyakorlása során a közalkalmazottakat érintő döntések meghozatalakor a Közalkalmazotti Tanács képviseletét biztosítani kell a jogszabályok által meghatározott keretek között.
(6) Az Egyetem (kar) önkormányzatát sértő jogszabályok és döntések felülvizsgálatát az Egyetemi (Kari) Tanács határozatával kapcsolatban az Ftv. által megszabott módon a rektor (dékán) kezdeményezi.
(7) Az Egyetem (kar) törvényességi felügyeletét az oktatási miniszter (rektor) látja el.
Az Egyetem önkormányzati szervei, vezetése
(1) Az Egyetem önkormányzati vezető testülete az Egyetemi Tanács. Elnöke a rektor.
(2) A rektor (dékán) az Egyetem (kar) vezetője. Munkáját a rektor(dékán)helyettesek, a gazdasági és műszaki főigazgató, a főtitkár (dékáni hivatalvezető), illetve a rektori (dékáni) hatáskörű más egyetemi (kari) vezetők és - szükség szerint - tanácsadók közreműködésével végzi.
(3) A kar önkormányzati vezető testülete a Kari Tanács. Elnöke a dékán.
(4) Az oktatási szervezeti egység vezetője a tanszékvezető, az intézetigazgató, valamint a nagylaboratórium vezető. Munkáját helyettes közreműködésével végezheti.
(5) Az oktatási szervezeti egység önkormányzati testülete az egység tanácsa, illetve oktatói-kutatói értekezlete. Elnöke az oktatási szervezeti egység vezetője.
(6) A Hallgatói Önkormányzat az Egyetem önkormányzatának részeként működik. Vezetője a Hallgatói Önkormányzat elnöke.
Szervezeti egységek létesítése és megszüntetése
(1) Az Egyetemen kar létesítése és megszüntetése a Kormány hatásköre. Kar létesítésére, megszüntetésére az Egyetemi Tanács határozata alapján a rektor tesz előterjesztést.
(2) Az oktatási, a kutatási és más szervezeti egységek létesítése és megszüntetése, nevének megváltoztatása az Egyetem hatáskörébe tartozik. Átfogó szervezeti egységek és részegységei, valamint intézetek, tanszékek és nagylaboratórium létesítése, megszüntetése, nevének megváltoztatása az Egyetemi Tanács hatáskörébe tartozik. Kari oktatási szervezeti egység létesítésére, megszüntetésére, nevének megváltoztatására a Kari Tanács határozata alapján a dékán tesz előterjesztést az Egyetemi Tanácsnak.
(3) Egyéb egyetemi szolgáltató szervezeti egységek létesítése és megszüntetése az Egyetemi Tanács hatáskörébe tartozik.
(4) Egyéb kari szolgáltató szervezeti egységek létesítése és megszüntetése - a Kari Tanács javaslatára - a dékán hatáskörébe tartozik.
(5) Oktatási szervezeti egységen belüli egység (pl. tanszéki csoport, laboratóriumi munkacsoport) létesítése és megszüntetése a szervezeti egység vezetőjének a hatáskörébe tartozik.
Az Egyetem humánpolitikájának alapvető szabályai
(1) Az Egyetemen magasabb vezetői megbízatások adhatók. Ennek minősülnek az alábbi megbízatások:
- rektor, rektorhelyettes,
- főtitkár,
- gazdasági és műszaki főigazgató,
- dékán, dékánhelyettes,
- oktatási szervezeti egység vezetője,
- a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár főigazgatója és helyettese.
(2) Az Egyetemen vezetői megbízatásnak minősülnek az alábbi megbízatások:
- átfogó szervezeti egység (kivétel Rektori Hivatal, Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár) vezetője,
- átfogó szervezeti egység részegységének vezetője,
- gazdasági és műszaki főigazgató helyettese,
- nem önálló oktatási-kutatási szervezeti egység (9. § (5) bekezdés) vezetője,
- egyéb egyetemi szolgáltató szervezeti egység vezetője.
(3) Az Egyetemen a teljes munkáltatói jogkört a rektor gyakorolja, aki a jogokat a magasabb vezetői és vezetői megbízatású közalkalmazottakra ruházhatja át.
(4) Magasabb vezetői (vezetői) megbízatást - a rektor kivételével - csak az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló, legalább havi 87 órában foglalkoztatott személy kaphat. Magasabb vezetői,vezetői megbízás 65 éves korig tölthető be.
(5) A magasabb vezetői és vezetői megbízatású közalkalmazottak - hatáskörükben - az Egyetem képviselőjeként járhatnak el, az Egyetem nevében önálló jognyilatkozatot tehetnek, kötelezettséget vállalhatnak.
A rektor, a dékán, és az oktatási szervezeti egység vezetője
(1) A rektor (dékán) az Egyetem (Kar) vezetője.
a) A rektort az egyetemi tanárok közül az Egyetemi Tanács döntése alapján az oktatási miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök bízza meg, illetve menti fel. Az Egyetemi Tanács azt a személyt terjeszti fel rektori megbízásra, aki a szavazatoknak több mint a felét megkapta.
b) A rektor (dékán) megbízása legfeljebb négy évre szól. A rektor (dékán) - pályázat alapján, megszakítás nélkül - egy ízben négy évre ismét megbízható. Újabb megbízatásra csak az Egyetemi Tanács által meghatározott időtartamú egy ciklus kihagyása után, új pályázat alapján kerülhet sor. A rektori (dékáni) megbízatás 65 éves korig tölthető be.
c) A rektor tekintetében a munkáltatói jogkört -- a megbízás és a felmentés kivételével -- az oktatási miniszter gyakorolja. A munkáltatói jogkör gyakorlását az rektorokkal és a főiskolai főigazgatókkal kapcsolatos munkáltatói jogkörök gyakorlásáról szóló 1/1995. (III. 17.) MKM rendelet szabályozza. A rektor visszahívással történő felmentését az Egyetemi Tanács, a visszahívást az Egyetemi Tanácsnál a miniszter is kezdeményezheti. A felmentés kezdeményezéséről az Egyetemi Tanács minősített többséggel dönt.
(2) A dékánt a Kar egyetemi tanárai, egyetemi docensei közül a kari tanács választja pályázat alapján a rektor véleményének meghallgatásával. A dékán felett a teljeskörű munkáltatói jogkört a rektor gyakorolja.
(3) Az oktatási szervezeti egység vezetésével csak egyetemi tanár vagy egyetemi docens bízható meg.
a) Az oktatási szervezeti egység vezetőjének megbízása legfeljebb öt évre szól, a megbízás pályázat útján többször ismételhető. A második és további megismétléshez a kari tanács minősített (kétharmados többségű) szavazással támogatott javaslata szükséges. A szervezeti egység vezetését hatvanöt év feletti személy nem láthatja el. A vezetői megbízás legfeljebb annak a tanévnek a végéig adható, amelyben az érintett a 65. életévét betölti.
b) Az oktatási szervezeti egység vezetője felett a bérgazdálkodói és munkairányítói munkáltatói jogot a dékán gyakorolja. Intézeti tanszék esetén a tanszékvezető felett a munkairányítói jogkört az intézeti igazgató gyakorolja.
(4) A Testnevelési Tanszéken a tanszékvezető és a tanszékvezető-helyettes testnevelő tanári oklevéllel rendelkező oktató lehet.
12. §
A rektor és a dékán feladata, hatásköre
(1) A rektor (a dékán, rektor által átruházott) feladata és hatásköre:
a) az Egyetem (kar) törvényes képviselete,
b) az Egyetemen (karon) folyó képzési és tudományos kutatási, művészeti, igazgatási és gazdasági tevékenység irányítása, összehangolása, ellenőrzése,
c) az Egyetem (kar) rendelkezésére álló költségvetési előirányzatok, vagyon és más források feletti - jogszabályok szerinti - rendelkezés,
d) az Egyetem (kar) fejlesztési tervének összeállítása, a jóváhagyott terv végrehajtásának megszervezése,
e) az Egyetem (kar) nemzetközi kapcsolatainak irányítása,
f) kapcsolattartás szakmai-érdekképviseleti és egyéb külső szervezetekkel, valamint a gazdasági élet képviselőivel
g) kapcsolattartás az egyetemi (kari) érdekképviseleti szervezetekkel,
h) az átfogó (kari) szervezeti egységek irányítása,
i) az egyéb egyetemi (kari) szolgáltató szervezeti egységek munkájának felügyelete,
j) a főtitkár (dékáni hivatalvezető), a gazdasági-műszaki főigazgató, a rektor(dékán)helyettesek munkájának irányítása, (dékán esetében a kari munka-, tűz- és vagyonvédelem irányítása és ellenőrzése),
k) az Egyetemen (karon) működő öntevékeny csoportok, egyéb szervezetek felügyelete,
l) az egyetemi (kari) személyzeti munka irányítása és a munkáltatói, illetőleg a kiadmányozási jogkör gyakorlása,
m) az egyetemi (kari) kiadói és terjesztői jogkör gyakorlása,
n) az Egyetemi (Kari) Tanács elnöki teendőinek ellátása, a tanácsülések összehívása, a Tanács döntéseinek előkészítése és a határozatok végrehajtásának biztosítása,
o) kapcsolattartás a Hallgatói Önkormányzattal, a hallgatói jogviszonyból eredő jogokra és kötelességekre vonatkozó előírások érvényesítésének biztosítása,
p) meghatározott feladatokra egyetemi (kari) felelősök megbízása, beszámoltatása,
q) az egyetemi stratégiai, humánpolitikai és minőségpolitikai feladatok végrehajtásának felügyelete és irányítása,
r) eljárás mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály, szabályzat vagy az Egyetemi (Kari) Tanács a hatáskörébe utal,
s) munkáltatói jogok gyakorlása az Egyetem (kar) alkalmazottjai tekintetében..
(2) A rektor (dékán) a feladatait és hatáskörét megoszthatja helyetteseivel, az Egyetem más, magasabb vezetői vagy vezetői megbízatású közalkalmazottaival. A rektor (dékán) jogait a Rektori (Dékáni) Tanácsra, valamint az Egyetemi (Kari) Tanácsi bizottságokra átruházhatja. Az átruházott hatáskört tovább átruházni nem lehet.
(3) A rektornak (dékánnak, a rektor által átruházott hatáskörben) feladatai ellátása és hatásköre gyakorlása során általános utasítási, ellenőrzési, illetőleg intézkedési joga van, nem utasíthatja azonban sem az Egyetemi Tanácsot, sem a kari tanácsokat, sem a (kari) oktatási szervezeti egységek oktatói-kutatói értekezletét és tanácsát, sem a Hallgatói Önkormányzatot, sem a szabályzatban meghatározott egyetemi (kari) fórumokat, sem az Egyetemen (karon) működő érdekképviseleti szervezeteket, sem a Közalkalmazotti Tanácsot.
(4) A rektor (dékán) - az Egyetemi (Kari) Tanács döntéseinek kivételével - megsemmisíthet minden olyan (karon hozott) döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt vagy egyetemi szabályzatot sért. A rektor (dékán) az Egyetemi (Kari) Tanács, az Egyetemi (Kari) Tanács pedig a rektor (dékán) jogszabályt sértő döntésének megsemmisítése érdekében előterjesztéssel fordulhat az oktatási miniszterhez (rektorhoz). Az előterjesztésnek a végrehajtásra felfüggesztő hatálya van.
(5) A rektor (dékán), illetve megbízottai jogosultak részt venni az Egyetemi (Kari) Tanács állandó és munkabizottságai ülésein, a kari tanácsüléseken, a (kari) oktatási szervezeti egységek tanácsülésein, értekezletein, és minden olyan egyetemi (kari) eseményen, ahol az Egyetem (kar) tevékenységét érintő kérdések merülnek fel.
A rektor- és dékánhelyettesek feladata, hatásköre
(1) A rektor(dékán)helyettesek feladata a rektor (dékán) munkájának segítése az Egyetem (kar) feladatainak ellátásában.
(2) A rektor (dékán) távollétében feladatait - a kinevezői és a bérgazdálkodói munkáltatói jogait érintő feladatok kivételével - kijelölt helyettese látja el.
(3) A rektorhelyettesek feladatkörébe tartozhat - átruházott hatáskörben - az átfogó szervezeti egységek és a Rektori Hivatal egyes részegységvezetőinek irányítása. Itt a rektorhelyettesek - a rektor által átruházott hatáskörben - munkairányítói munkáltatói jogkörrel rendelkeznek.
(4) A rektor(dékán)helyettesek felett a teljeskörű munkáltatói jogkört a rektor (dékán) gyakorolja.
(5) A rektor(dékán)helyettest - az Egyetemi (Kari) Tanács véleményét mérlegelve - a rektor (dékán) bízza meg, a rektori (dékáni) megbízással azonos időtartamra. A rektor(dékán)helyettesek megbízásuk lejártakor új pályázat alapján, újra megbízhatók vezetőhelyettesi feladatok ellátásával.
(6) Rektor(dékán)helyettesi megbízás az Egyetem egyetemi tanárai, egyetemi docensei részére adható, tudományos-kutatási rektor(dékán)helyettes esetén az Egyetem kutatóprofesszorai, tudományos tanácsadói és tudományos főmunkatársai részére is adható.
(7) A rektor (dékán) és helyetteseik munkáját tanácsadó szakértők segítik. A tanácsadók hatáskörrel és munkáltatói joggal nem rendelkeznek.
A Rektori és a Dékáni Tanács, a Társadalmi Tanács
(Ftv. 59. §)
(1) A rektor (dékán) az Egyetem (kar) vezetésével járó operatív feladatai végrehajtásának előkészítésére és megszervezésére Rektori (Dékáni) Tanácsot alakít.
(2) A Rektori Tanács elsősorban véleményezési, esetenként javaslattételi, és a rektor, illetve az Egyetemi Tanács által átruházott hatáskörben - személyi kérdések kivételével - döntési jogkörrel is rendelkezik. A Rektori (Dékáni) Tanács működési rendjét a rektor(dékán) állapítja meg az Egyetemi(Kari)Tanács jóváhagyása mellett.
(3) A Dékáni Tanács csak véleményezési jogkörrel rendelkezik.
(4) A Rektori (Dékáni) Tanács elnöke a rektor (dékán), tagjai a dékánok, a rektor-(dékán)helyettesek, a főtitkár (a Dékáni Hivatal vezetője), a gazdasági és műszaki főigazgató, a Hallgatói Önkormányzat elnöke (kari szintű vezetője), más - a rektor (dékán) által meghívott - egyetemi (kari) vezetők, továbbá az egyetemi (kari) érdekképviseleti szervek, illetve a Közalkalmazotti Tanács egy-egy képviselője.
(5) A rektor (dékán) és a rektor(dékán)helyettesek kollektív munkát igénylő elemzések, javaslatok kidolgozására, és az ilyen kérdésekben hozandó döntések előkészítésére - tanácsadó jelleggel - bizottságokat szervezhetnek. A bizottságokban biztosítani kell a Hallgatói Önkormányzat - a munkavállalói jogokkal összefüggő ügyek tekintetében a Közalkalmazotti Tanács - képviseletét is.
(6) Az Egyetemen Támogatói Kör működik. A szervezet segíti az Egyetemet a társadalmi igények, elvárások megismerésében és támogatja ezekhez való alkalmazkodásában. A Támogatói Kör tagja lehet minden természetes személy, illetve jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező szervezet, mely jelentős támogatást nyújt az Egyetem működéséhez, fejlesztéséhez adományaival vagy más módon. A Támogatói Kör tagjait - a Rektori Tanács javaslata alapján - a rektor kéri fel.
(7) Az Egyetemen a társadalmi-gazdasági szféra képviselőiből és külső szakemberekből tanácsadó testületként Társadalmi Tanács működik. A BME-n a Társadalmi Tanácsot Társadalmi Szenátusnak hívják. Feladata a társadalmi-gazdasági igények kielégítésére irányuló intézményi tevékenység figyelemmel kísérése, értékelése, a képzés és képzésfejlesztés véleményezése, az intézmény oktató és tudományos munkájával, fejlesztési tervével kapcsolatos javaslatok kidolgozása és a fejlesztési tervek véleményezése. A Társadalmi Szenátus tagjait a BME Támogatói Köréből a rektor kéri fel legfeljebb három évre. A Társadalmi Szenátus legfeljebb 30 főből áll. A Társadalmi Szenátus képviselője tanácskozási joggal részt vesz az Egyetemi Tanács ülésein és tevékenységéről beszámol a BME Támogatói Körnek.
Az Egyetemi és a Kari Tanács összetétele
(1) Az Egyetemi (Kari) Tanács elnöke a rektor (dékán), megbízásuk alapján hivatalból tagjai a dékánok (a kari oktatási szervezeti egységek vezetői) és a Hallgatói Önkormányzat elnöke (kari szintű vezetője).
(2) Az Egyetemi (Kari) Tanács tagjainak legalább egynegyedét, de legfeljebb egyharmadát a hallgatók, legalább egyharmadát a tanárok és docensek képviselői alkotják. Az intézményi tanácsban a karok képviseletét biztosítani kell.
(3) Az Egyetemi (Kari) Tanács összetételét az (1) és (2) bekezdésre is figyelemmel az SzMSz állapítja meg, és biztosítja az Egyetemi (Kari) Tanácsban más oktatók és foglalkoztatottak, valamint a hallgatói képviseleten belül a különböző képzési formákban, illetőleg a doktori képzésben részt vevő hallgatók képviseletét is. Az intézményi tanács tagjainak számát úgy kell megállapítani, hogy az szakszerűen és hatékonyan működhessék.
(4) Az Egyetemi (Kari) Tanács munkájában részt vesznek állandó és alkalmankénti meghívottak is. Az állandó meghívottak az intézményi adminisztráció, a Közalkalmazotti Tanács, a reprezentatív szakszervezet(ek) és a képzésben érdekelt más szervek, szervezetek, intézmények és az érintett tárcák képviselői.
(5) Az Egyetemi (Kari) Tanács tagjait legalább egy, legfeljebb három évre választják.
(6) A Tanács tagja csak olyan hallgató lehet, aki hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.
(7) Az Egyetemi Tanács összetétele:
a) szavazati jogú tagok,
b) állandó meghívottak,
c) alkalmanként meghívottak.
d) A szavazati jogú tagok egyharmada hallgatói önkormányzati képviselő, beleértve a HÖK elnökét is.
e) Az Egyetemi Tanács összetételét a 42. sz. melléklet tartalmazza.
(8) A Kari Tanács összetételére az Egyetemi Tanács összetételére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
a) szavazati jogú tagok:
- a dékán, mint a Tanács elnöke,
- az oktatási szervezeti egységek vezetői,
- a HÖK kari szintű vezetője,
- az oktatók-kutatók és alkalmazottak - a kari szabályzatban megfogalmazottak szerint választással delegált képviselői,
- hallgatói önkormányzati képviselők,
b) állandó meghívottak:
- az Egyetem rektora,
- a kar előző ciklusbeli dékánja,
- a dékánhelyettesek,
- a dékáni hivatal vezetője, (a Kari Tanács titkára),
- a reprezentatív szakszervezet kari képviselője,
- a képzésben érdekelt szervezetek képviselői,
- a kari szabályzatban felsorolt további személyek.
c) alkalmanként meghívottak.
d) A szavazati jogú tagok egyharmada hallgatói önkormányzati képviselő, beleértve a HÖK kari szintű vezetőjét is.
e) A Kari Tanács létszámát - az a), b) és d) pontok figyelembevételével - a kari szabályzat rögzíti.
(9) Az Egyetemi (Kari) Tanács oktatói-kutatói, illetve alkalmazotti képviselőinek választási elveiről és az eljárásról a jelen szabályzat (24. §), illetve a Közalkalmazotti Tanács által kidolgozott választási eljárás rendelkezik.
(10) A rektor (dékán) az egyes napirendi pontok tárgyalásához, a téma előterjesztőjének javaslatára, illetve saját kezdeményezésére bárkit meghívhat az Egyetemi (Kari) Tanács ülésére.
16. §
Az Egyetemi és a Kari Tanács bizottságai
(1) Az Egyetemi (Kari) Tanács saját működésének elősegítésére állandó bizottságokat és munkabizottságokat hozhat létre.
(2) Az Egyetemi (Kari) Tanács állandó bizottságai véleményezik a szakterületükre eső előterjesztéseket, előterjesztési javaslatokkal élnek és ellenőrzik a szakterületükre eső határozatok végrehajtását, továbbá a Tanács által átruházott hatáskörben döntési jogot is gyakorolhatnak. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a bizottságok elnökei a Tanácsnak rendszeresen beszámolnak.
(3) Az Egyetemi (Kari) Tanács munkabizottságai adott feladat megoldására létesített időszakos bizottságok, csak véleményezési és előterjesztési joggal rendelkeznek.
(4) Az Egyetemi (Kari) Tanács állandó és munkabizottságaiban
a) a bizottság elnöke csak az Egyetemi (Kari) Tanács szavazati jogú tagja lehet,
b) a bizottság nem hallgató tagjait rektori (dékáni) előterjesztés alapján a Tanács választja,
c) állandó bizottság esetén a tagok legalább egynegyedét az Egyetemi (Kari) Tanács tagjai alkotják,
d) a Hallgatói Önkormányzat az Egyetemi (Kari) Tanácsban lévő hallgatói képviselők számarányának megfelelő számú hallgatót delegálhat. Az Egyetemi (Kari) Tanács egyetértésével a delegált hallgatók száma ezt meghaladhatja.
(5) Az Egyetemi (Kari) Tanács - egyéb bizottságok mellett - megalakítja az alábbi állandó bizottságokat :
- az Egyetemi (Kari) Tanács Oktatási Bizottsága,
- az Egyetemi (Kari) Tanács Tudományos Bizottsága,
- az Egyetemi (Kari) Tanács Gazdasági Bizottsága,
(5a) Az Egyetemi Tanács - jogszabályi felhatalmazás alapján - különböző szakfeladatok végzésére bizottságokat hoz létre. A bizottságok szervezetét, működését és hatáskörét szabályzat vagy ügyrend rögzíti.
(6) Az Egyetemi Tanács az általa folytatott képzési és kutatási tevékenység folyamatos - a felsőoktatási minőségpolitikai követelményrendszernek megfelelő - ellenőrzésére külön bizottságot, Ellenőrzési Bizottságot hoz létre. A bizottság az Egyetemi Tanács javaslattevő testülete, elnökét és tagjait az oktatók és kutatók köréből az Egyetemi Tanács három évre választja. A hallgatói önkormányzat e bizottságba képviselőt delegál. A bizottság évente rendszeresen értékeli a képesítési követelmények érvényesülését, az intézményi hatáskörben indított szakirányú továbbképzési szakok és az akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzések minőségét, a személyi és tárgyi feltételek fennállását, összegzi az oktatási és kutatási tevékenység eredményeit, és éves jelentését - intézkedési javaslataival együtt - az Egyetemi Tanács elé terjeszti. Az Egyetemi Tanács a jelentést jóváhagyás után megküldi a MAB-nak. A jelentésben foglalt adatok - mint közérdekű adatok - nyilvánosak. Az Ellenőrzési Bizottság szervezeti felépítését és működését az Ellenőrzési Szabályzat és az Egyetemi Tanács által elfogadott ügyrendje tartalmazza.
(7) Az Egyetemi (Kari) Tanács bármely szavazati jogú vagy állandó meghívott tagja tanácskozási joggal részt vehet a Tanács állandó és munkabizottságai ülésein.
(8) Az Egyetemi (Kari) Tanács állandó és munkabizottságai az ügyrendjüket maguk határozzák meg.
Az Egyetemi Tanács hatásköre
(1) Az Egyetemi Tanács hatáskörében meghatározza
a) az intézményi tevékenység elveit, azaz az Egyetem szervezetét, működését és fejlesztését, oktatási és kutatási munkáját, gazdálkodását alapvetően érintő elveket, megalkotja az SzMSz-t,
b) a képzések elveit, a doktori (mester)képzés rendszerét, a fokozatadás és a habilitáció adományozásának rendjét,
c) a tantervek kialakításának elveit,
d) évenként az oktatási miniszter az első évre felvehető államilag finanszírozott hallgatói létszám képzési szintek, valamint szakok, szakcsoportok szerinti megosztásáról a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) állásfoglalásának figyelembevételével hozott döntése alapján - a szakra, szakcsoportra, karra, Egyetemre felvehető hallgatók létszámát,
e) az Egyetem gazdálkodási, fejlesztő, innovációs, vállalkozási, szolgáltató és más tevékenységének elveit,
f) az Egyetem más intézményekkel való együttműködésének elveit,
g) az Egyetem nemzetközi kapcsolatainak elveit,
h) az Egyetem stratégiáját, minőségpolitikai és humánpolitikai rendszerének elveit.
(2) Az Egyetemi Tanács hatáskörében dönt
a) a kari hatáskört meghaladó minden olyan szervezeti kérdésben, amely nem tartozik felettes szervek hatáskörébe,
b) a rendelkezésére álló pénz- és vagyoni eszközök felhasználásának elveiről, az intézményi költségvetési javaslatokról és a jóváhagyott költségvetési előirányzatok felhasználási elveiről, az egyetemi költségvetési keretek felosztásáról, és az előző évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló elfogadásáról,
c) az Egyetem szempontjából jelentős szervezeti, gazdasági, beruházási ügyekben,
d) az oktatási szervezeti egység, átfogó szervezeti egység, egyéb egyetemi szolgáltató szervezeti egység létesítéséről, megszüntetéséről, elnevezéséről,
e) a karok, az átfogó szervezeti egységek és az egyéb egyetemi szolgáltató szervezeti egységek működésének elveiről,
f) az egyetem- és karközi képzés elveiről, a gesztorkar kiválasztásáról,
g) az Egyetemi Tanács állandó- és munkabizottságai tagjai és elnöke személyéről,
h) egyetemi vagy más felsőoktatási szövetségben való részvételről, társulásról,
i) a szakirányú továbbképzési szakok és felsőfokú szakképzések indításáról, illetôleg az utóbbiak szakközépiskolával történő közös indításának jóváhagyásáról.
(3) Az Egyetemi Tanács hatáskörében jóváhagyja
a) az egyetemi képzési, kutatási és gazdálkodási fejlesztési programokat, terveket,
b) az alapképzési és a kiegészítő alapképzési szakok tanterveit, felsőfokú szakképzés programjait, a doktori (mester-) képzés programjait, valamint ezek módosítását,
c) az átfogó szervezeti egységek, a karok Szervezeti és Működési Szabályzatát-ét, valamint az Egyetemi Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzatot,
d) az egyetemi szabályzatokat,
e) a felügyeleti szervnek benyújtott éves szöveges beszámolót.
(4) Az Egyetemi Tanács hatáskörében javaslatot tesz
a) rektori megbízásra és felmentésre,
b) kar alapítására, megszüntetésére, felsőfokú szakképzés programjára, alapképzésben és szakirányú továbbképzésben új szak képesítési követelményeire, valamint szakok indítására, megszüntetésére, továbbá doktori (mester-) képzési programra.
c) egyetemi tanári kinevezés és felmentés tárgyában,
d) átfogó szervezeti egység vezetőjének megbízására (kivéve főtitkár, a Diákközpont igazgatója, az Informatikai Központ igazgatója),
e) kitüntetéses doktori cím adományozására,
f) meghatározott állami kitüntetésekre.
(5) Az Egyetemi Tanács hatáskörében véleményt nyilvánít
a) olyan országos jelentőségű kérdésekben, amelyekben a miniszter az Egyetemi Tanács véleményét kéri,
b) egyes oktatói-kutatói munkakörök létesítésekor és betöltésekor,
c) dékáni, rektorhelyettesi, főtitkári, a gazdasági és műszaki főigazgatói, a Diákközpont igazgatói és az Informatikai Központ igazgatói megbízásra vonatkozóan,
e) oktatási szervezeti egységek vezetőinek megbízása tárgyában,
f) a Kollektív Szerződés tervezetét illetően,
g) a rektor vagy a Hallgatói Önkormányzat felkérése esetén.
(6) Az Egyetemi Tanács hatáskörében adományozza
a) a Tiszteletbeli Doktor (doctor honoris causa), Tiszteletbeli Mester (magister honoris causa) címet,
b) a Professor Emeritus címet,
c) a József Nádor Emlékérmet,
d) az “Az Egyetemért" (Pro Universitate) kitüntetést,
e) az “Az Egyetemi Ifjúságért" (Pro Juventute Universitatis) kitüntetést,
f) a BME Egyetemi Tanácsának Tiszteletbeli Tagja címet,
g) az egyetemi magántanári címet,
h) címzetes egyetemi tanári, címzetes egyetemi docensi címet,
i) mestertanári címet,
j) egyéb egyetemi kitüntető címet.
(7) Az Egyetemi Tanács hatáskörében beszámoltatja
a) a rektort, a rektorhelyetteseket, a dékánokat, az átfogó szervezeti egységek vezetőit,
b) beszámolót kérhet az Egyetemen működő minden egységtől és szervezettől.
(8) Az Egyetemi Tanács hatáskörében megsemmisíthet
a) minden olyan átruházott hatáskörben vagy intézményi szinten hozott döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt, egyetemi szabályzatot vagy egyetemi tanácsi határozatot sért.
b) Az Egyetemi Tanács a rektor jogszabályt sértő döntésének megsemmisítése érdekében korelnöke útján előterjesztéssel fordulhat az oktatási miniszterhez. Az előterjesztésnek a végrehajtásra felfüggesztő hatálya van.
(9) Az Egyetemi Tanács azon ügyekben, amelyekben a Kari Tanácsnak javaslattevő vagy véleményezési joga van, ezek hiányában nem dönthet.
(10) Az Egyetemi Tanács meghatároz, dönt, jóváhagy, javaslatot tesz, véleményt nyilvánít, adományoz, beszámoltat és megsemmisíthet minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy szabályzat a hatáskörébe utal.
18. §
A Kari Tanács hatásköre
(1) A Kari Tanács alapvető feladat- és hatáskörét a jelen szabályzat, részletes feladat- és hatáskörét a Kari Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: kari szabályzat) állapítja meg. A kari szabályzatot a Kari Tanács javaslatára az Egyetemi Tanács hagyja jóvá.
(2) A Kari Tanács hatáskörében meghatározza
a) a kar szervezetét, működését és fejlesztését, oktatási és kutatási munkáját, gazdálkodását alapvetően érintő elveket, feladatokat, programokat, megalkotja az SzMSz alapján a kari szabályzatot, és egyéb kari hatáskörű szabályzatokat,
b) a kar által, hallgatói jogviszonyban folytatott képzések tanterveit, programjait, és azokat jóváhagyásra az Egyetemi Tanácsnak benyújtja,
c) a b) pontban említett képzések, a doktori (mester-) képzés és a habilitációs eljárások kari feladatait,
d) a kar gazdálkodásának elveit,
e) az oktatói-kutatói követelményrendszer kari sajátosságait.
(3) A Kari Tanács hatáskörében dönt
a) a kari szervezeti egységek hatáskörét meghaladó minden olyan szervezeti kérdésben, amely nem tartozik más szervezetek hatáskörébe,
b) a kar szervezetét, működését és fejlesztését, oktatási és kutatási munkáját, gazdálkodását érintő kari tervek és programok elfogadásáról,
c) a kar rendelkezésére álló pénz- és vagyoni eszközök felhasználásának elveiről, az egyetemi költségvetés karra jutó részének felhasználásáról, a kari költségvetési keretek felosztásáról, és az előző évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló elfogadásáról,
d) a kar és a szervezeti egységek munkájáról készített beszámolók elfogadásáról,
e) a Kari Tanács állandó- és munkabizottságai tagjai és elnöke személyéről,
f) a záróvizsgabizottságok elnökei személyéről,
(4) A Kari Tanács hatáskörében jóváhagyja
a) a kari oktatási szervezeti egységek SzMSz-ét,
b) a 3. § (3) bekezdésnek megfelelő megállapodásokat.
(5) A Kari Tanács hatáskörében javaslatot tesz
a) a dékán személyére,
b) szakalapításra, felsőfokú szakképzés és doktori (mester-) képzés indítására, oktatási szervezeti egység létesítésére, megszüntetésére, összevonására,
c) egyetemi tanári, egyetemi docensi, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói és tudományos főmunkatársi munkakörök létesítésére, a vonatkozó pályázatok kiírására, egyetemi tanár meghívására,
d) egyetemi docens, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó és tudományos főmunkatárs kinevezésére és felmentésére,
e) oktatási szervezeti egység vezetői megbízására,
f) Tiszteletbeli Doktor, Tiszteletbeli Mester, “Professor Emeritus", “A BME Egyetemi Tanácsának Tiszteletbeli Tagja", egyetemi magántanári, címzetes egyetemi tanári, címzetes egyetemi docensi, mestertanári címre, a “József Nádor Emlékérem", valamint az “Egyetemért" kitüntetés adományozására.
(6) A Kari Tanács hatáskörében véleményt nyilvánít
a) a kart érintő, más szervezetek döntési jogkörébe tartozó ügyekben,
b) egyetemi tanári kinevezéssel, felmentéssel kapcsolatban,
c) dékánhelyettesi és dékáni hivatalvezetői megbízás tárgyában,
d) minden kari bizottság elnöke és tagjai kinevezésével és felmentésével kapcsolatban,
e) évente a szakra, karra felvehető hallgatók számát illetően,
f) kitüntetéses doktori cím adományozásáról,
g) állami kitüntetésekről, amennyiben azt a Kar kezdeményezi,
h) a rektor, a dékán, az Egyetemi Tanács, a Hallgatói Önkormányzat felkérésére.
(7) A Kari Tanács hatáskörében adományozza
a) az arany-, gyémánt-, vas-, rubin és platinadiplomákat,
b) “A Kari Tanács Tiszteletbeli Tagja" címet,
c) a tiszteleti és egyéb, a karhoz kötődő címeket.
(8) A Kari Tanács hatáskörében beszámoltatja
a) a dékánt, az oktatási szervezeti egységek vezetőit és más kari vezetőket,
b) beszámolót kérhet a karon működő minden egységtől és szervezettől.
(9) A Kari Tanács hatáskörében megsemmisíthet
a) minden olyan átruházott hatáskörben vagy a karon, illetve kari felügyelet alatt működő tanács, testület által hozott döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt, egyetemi vagy kari szabályzatot, egyetemi vagy kari tanácsi határozatot sért.
b) A Kari Tanács a dékán jogszabályt, illetve egyetemi szabályzatot sértő döntésének megsemmisítése érdekében korelnöke útján előterjesztéssel fordulhat a rektorhoz. Az előterjesztésnek a végrehajtásra felfüggesztő hatálya van.
(10) A Kari Tanács a 18. § (7) bekezdés a) pontjaiban szereplő hatáskörét átruházhatja állandó bizottságaira.
(11) A Kari Tanács meghatároz, dönt, jóváhagy, javaslatot tesz, véleményt nyilvánít, adományoz, beszámoltat és megsemmisíthet minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, szabályzat vagy egyetemi tanácsi határozat a hatáskörébe utal, illetve minden olyan kart érintő ügyben, melyet jogszabály, szabályzat, egyetemi tanácsi határozat vagy saját maga nem utal más szervezet hatáskörébe. A Kari Tanács - ha jogszabály vagy szabályzat másképpen nem rendelkezik - jóváhagyja az Egyetemi Tanács elé kerülő kari előterjesztéseket.
Az Egyetemi és a Kari Tanács működési rendje
(1) Az Egyetemi (Kari) Tanács hatáskörében
a) szabályzatot alkot,
b) egyedi határozatot hoz,
c) az előterjesztést visszautalja az illetékesnek.
(2) Az Egyetemi (Kari) Tanács
a) hatáskörét nyilvános ülésein gyakorolja. Esetenként - elsősorban személyi kérdésekben - az elnök zárt ülést is elrendelhet. A Tanács tagjai szavazati jogukkal csak a Tanács ülésein élhetnek,
b) tanévenként legalább hat alkalommal tart ülést.
(3) A Tanács határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatképtelenség esetén a Tanácsot egy órán túl, de egy héten belül változatlan napirenddel újra össze kell hívni. Ebben az esetben a Tanács a megjelent szavazati jogú tagok számától függetlenül is határozatképesnek minősül.
(4) Az Egyetemi (Kari) Tanácsban a rektort (dékánt) és a dékánokat (az oktatási szervezeti egységek vezetőit), valamint a Hallgatói Önkormányzat elnökét (kari szintű vezetőjét) a képviseletükben megjelenő helyettesük szavazati joggal helyettesíti, a többi tag szavazati joga személyhez kötött.
(5) Egyazon személy ugyanabban a Tanácsban kétféle jogcímen - hivatalból és választással delegált - szavazati jogú tag nem lehet.
(6) Az Egyetemi (Kari) Tanács ülését a rektor (dékán) hívja össze, írásbeli előterjesztéssel, a napirend megjelölésével.
a) Az előterjesztéseket a tanácsülés előtt legalább egy héttel meg kell küldeni a Tanács tagjainak és a napirendi pontokat az alkalmankénti meghívottaknak.
b) Az ennél később előterjesztett, valamint a tanácsülésen szóban vagy írásban előterjesztett napirendi javaslatot az adott ülésen csak a Tanács egyszerű többségi egyetértésével lehet tárgyalni.
(7) Az Egyetemi (Kari) Tanács rendkívüli ülését a kezdeményezéstől számított 15 napon belül (de 3 napon túl) össze kell hívni, ha
a) azt a rektor (dékán) szükségesnek tartja,
b) valamelyik Kari Tanács kari oktatási szervezeti egység tanácsa, tanszéki oktatói-kutatói értekezlet), illetve a Hallgatói Önkormányzat vagy az Egyetemi (Kari) Tanács szavazati jogú tagjainak legalább egyharmada azt a megtárgyalandó napirend megjelölésével írásban kéri.
(8) A rektor (dékán) vezetői tevékenységéről minden tanácsülés napirendje előtt tájékoztatja az Egyetemi (Kari) Tanácsot az általa lényegesnek tartott, illetve az Egyetemi (Kari) Tanács által igényelt kérdésről és átruházott hatáskörben hozott döntésről.
(9) Az Egyetemi (Kari) Tanács a tanév első ülésén meghatározza az adott tanév fő feladatait, és elfogadja munkatervét. A munkaterven kívül további előterjesztéseket a későbbiekben a Tanács tagjai tehetnek.
(10) Az Egyetemi Tanács az Egyetem tevékenységéről éves beszámolót fogad el, melynek formáját a felügyeleti szerv számára készített szöveges beszámoló jelentés határozza meg.
(11) Az Egyetemi (Kari) Tanács üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen megjelentek nevét, a döntések alapján írásba foglalt határozatokat a szavazatok megoszlásával. A vitában elhangzott hozzászólások szövegét hangfelvételen kell rögzíteni, és a szöveget tartalmazó kazettákat a jegyzőkönyvvel együtt öt éven át meg kell őrizni. A jegyzőkönyvet a főtitkár (dékáni hivatalvezető) vezeti és állítja össze, és a rektor (dékán) által felkért két egyetemi (kari) tanácstag hitelesíti.
(12) Az Egyetemi (Kari) Tanács határozatait két héten belül meg kell küldeni a tanácstagoknak, a napirend előterjesztőjének és a végrehajtásban érdekelt személyeknek, (a rektornak), a Közalkalmazotti Tanácsnak, valamint az Egyetemen (karon) működő reprezentatív szakszervezetnek.
(13) Az Egyetemi (Kari) Tanács, illetve a Tanács bizottságai üléseinek előterjesztései, jegyzőkönyvei, határozatai az Egyetem (Kar) oktatói, tudományos kutatói, hallgatói és más dolgozói számára nyilvánosak. Az előterjesztések az Egyetemi (Kari) Tanács és a bizottságok tagjainál, továbbá a Központi Könyvtár folyóirat-olvasójában, a dékáni hivatalban megtekinthetők. Az Egyetemi Tanács határozatait, illetve az általa átruházott hatáskörben hozott döntéseket az Egyetemi Értesítőben és számítógépes hálózaton nyilvánosságra kell hozni.
(14) Az Egyetemi Tanács ünnepélyes alkalmakkor ünnepi ülést tart. Ilyenkor a rektor, a dékánok, a jogarnok - tisztségük jelvényeivel - az Egyetemi Tanácsot képviselve jelennek meg.
(15) Az egyetemi (kari) tanácstagok, valamint a tanácsok által létrehozott állandó és munkabizottságok tagjai, továbbá a tanácsok által megválasztott vagy a rektor (dékán) által alakított bizottságok elnökei jogosultak betekinteni az Egyetem bármely szervezeti egysége olyan ügyirataiba, amelyek a testületi tagságukból, illetve megbízatásukból adódó feladataik ellátásához szükségesek.
Az oktatási szervezeti egység vezetőjének feladata és hatásköre
(1) A tanszékvezető és nagylaboratórium vezetőjének feladata és hatásköre:
a) képviseli az egységet az egyetemi, kari testületek és vezetők előtt, továbbá az Egyetemen kívül,
b) véleményt nyilvánít és javaslataival döntéseket kezdeményezhet az egységet érintő, hatáskörét meghaladó kérdésekben,
c) ellátja az egység tanácsának és az oktatói-kutatói értekezletnek az elnöki teendőit, gondoskodik ezek döntései előkészítéséről, határozatai végrehajtásáról. Gondoskodik továbbá az Egyetem testületei határozatainak a végrehajtásáról,
d) megszervezi, irányítja és ellenőrzi az egység képzési, tudományos kutató és más tevékenységét,
e) dönt az egységnek az SzMSz-ben vagy egyéb egyetemi szabályzatokban meghatározott képzési és tudományos kutatómunkájával kapcsolatos kérdésekben,
f) az egység költségvetése alapján rendelkezik a pénzügyi keretek felhasználásáról,
g) irányítja, ellenőrzi és minősíti az egység oktatóit, kutatóit, más alkalmazottait,
h) támogatást nyújt az egység oktatóinak, kutatóinak, doktoranduszainak szakmai fejlődésükhöz, gondoskodik a dolgozók megfelelő munkakörülményeiről,
i) gondoskodik a tudományos diákkörök tevékenységéhez szükséges szakmai feltételek megteremtéséről,
j) a szabályzatban megállapított módon együttműködik az Egyetem más szervezeti egységeivel, az érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a Hallgatói Önkormányzattal,
k) a jogszabályok és az egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint szervezi, irányítja és ellenőrzi az egység bevételszerző tevékenységét,
l) irányítja és ellenőrzi az egységen belül a munka-, tűz- és vagyonvédelmet,
m) a rektor által átruházott hatáskörben munkairányítói munkáltatói jogkört gyakorol az egység minden alkalmazottja tekintetében, és segíti a dékánt kinevezési és bérgazdálkodói munkáltatói jogköre gyakorlásában.
(2) Az intézetigazgató feladata és hatásköre:
a) képviseli az intézetet az egyetemi, kari testületek és vezetők előtt, továbbá az Egyetemen kívül,
b) véleményt nyilvánít és javaslataival döntéseket kezdeményezhet az intézetet érintő, hatáskörét meghaladó kérdésekben,
c) ellátja az Intézeti Tanács elnöki teendőit, gondoskodik a Tanács döntései előkészítéséről, határozatai végrehajtásáról. Gondoskodik továbbá az Egyetem testületei határozatainak végrehajtásáról,
d) összehangolja az intézethez tartozó egységek oktatási-kutatási tevékenységét,
e) költségvetése alapján rendelkezik az intézet pénzügyi keretei felhasználásáról, és az intézethez tartozó egységek pénzügyi keretének megállapításáról,
f) irányítja, ellenőrzi és minősíti az intézeti szervezeti egységek vezetőinek munkáját,
g) a kari szabályzatban megállapított módon együttműködik az Egyetem más szervezeti egységeivel, az érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a Hallgatói Önkormányzattal,
h) a jogszabályok és az egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint szervezi, irányítja, koordinálja és ellenőrzi az intézet bevételszerző tevékenységét,
i) irányítja és ellenőrzi az intézeten belül a munka-, tűz- és vagyonvédelmet.
j) a rektor által átruházott hatáskörben munkairányítói jogkört gyakorol az intézeten belüli szervezeti egységek vezetői tekintetében.
(3) Az oktatási szervezeti egység vezetőjét munkájában kinevezett helyettese támogathatja.
a) Az oktatási szervezeti egység vezetője munkairányítói hatáskörét helyettesére átruházhatja.
b) Az oktatási szervezeti egység vezetőhelyettest az adott egység egyetemi tanárai, egyetemi docensei, kutatóprofesszorai, tudományos tanácsadói és tudományos főmunkatársai közül az egység vezetője az egység értekezlete véleményének mérlegelésével bízza meg, legfeljebb az egység vezetője megbízásának időtartamára.
Az oktatási szervezeti egység tanácsa, az oktatói-kutatói értekezlet
összetétele, hatásköre és működése
(1) A oktatási szervezeti egység vezetését a szervezeti egység tanácsával együttműködve a szervezeti egység vezetője látja el.
(2) Az oktatási szervezeti egység Tanácsának hatáskörét az egység oktatói-kutatói értekezlete is gyakorolhatja.
(3) A Tanszéki-, illetve Nagylaboratóriumi Tanács összetétele:
a) szavazati jogú tagok:
- az egység vezetője, mint a Tanács elnöke,
- az oktatók, kutatók választott képviselői,
b) tanácskozási jogú tagok:
- intézeti tanszék esetén az intézet igazgatója,
- az egység vezetőhelyettese,
- a tanszéki Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített módon és számban meghatározott más alkalmazotti képviselők.
c) Az a) pont alatti oktatói-kutatói választott képviselők - a tanszéki Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített számban - csak az egység teljes munkaidőben foglalkoztatott, az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatói-kutatói lehetnek.
(4) Az Intézeti Tanács összetétele:
a) szavazati jogú tagok:
- az intézetigazgató, mint a Tanács elnöke,
- az intézethez tartozó egységek vezetői,
b) tanácskozási jogú tagok:
- az intézetigazgató-helyettes,
- az intézeti Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített módon és számban meghatározott más alkalmazotti képviselők.
(5) A tanszéki, illetve nagylaboratóriumi oktatói-kutatói értekezlet összetétele:
a) szavazati jogú tagok:
- a szervezeti egység vezetője, mint az értekezlet elnöke,
- teljes munkaidőben foglalkoztatott, az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden oktató, kutató, és tanszéki mérnök,
- az egységben teljes munkaidőben foglalkoztatott minden MTA-állományú kutató.
b) tanácskozási jogú tagok:
- intézeti tanszék esetén az intézet igazgatója,
- az egység Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített módon és számban meghatározott más alkalmazotti képviselők.
(6) Az oktatási szervezeti egység tanácsának választott tagjait az egység Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített módon és időre választják.
(7) Oktatási, illetve a hallgatókat közvetlenül érintő kérdések tárgyalásakor az egység tanácsülésére vagy értekezletére - tanácskozási joggal - a Hallgatói Önkormányzat képviselőit is meg kell hívni.
(8) Az oktatási szervezeti egység tanácsa, illetve az oktatói-kutatói értekezlet dönt a egység által oktatott tantárgyak programjának kialakítása, a tananyag és a vizsgakövetelmények meghatározása ügyében, és az oktatási szervezeti egységgel kapcsolatos lényeges hosszútávú gazdasági kérdésekben.
(9) Az oktatási szervezeti egység tanácsának, illetve az oktatói-kutatói értekezletének véleményét ki kell kérni
a) az egységet közvetlenül érintő, de a felettes szervek hatáskörébe tartozó kérdésekben,
b) az egység vezetőjének és vezetőhelyettesének a megbízása ügyében, egyszerű többségi titkos szavazás alapján,
c) az egység kutatási, személy- és munkaügyi, valamint egyéb terveinek meghatározása kérdésében,
d) az egység költségvetésének felosztási elveiben,
e) az egység külső kapcsolatainak hosszútávú alakítása tárgyában,
f) az egység szervezeti és működési szabályzata, az egység tanácsának létrehozása, hatáskörének meghatározása tárgyában,
g) minden olyan kérdésben, amit jogszabályok, egyetemi, kari szabályzatok, határozatok, illetve az egység Szervezeti és Működési Szabályzata meghatároz.
(10) Az oktatási szervezeti egység tanácsa hagyja jóvá az egységen belüli nem önálló egység ügyrendjét.
(11) Az oktatási szervezeti egység oktatói-kutatói értekezletét félévenként legalább két alkalommal az egység vezetőjének össze kell hívni. Az értekezletet össze kell hívni akkor is, ha azt a dékán vagy az értekezlet tagjainak legalább egyharmada az indok megjelölésével az egység vezetőjétől írásban kéri.
A Hallgatói Önkormányzat és hatásköre
(1) A hallgatói önkormányzat az Egyetem önkormányzatának részeként működik. A hallgatói önkormányzatnak tagja a felsőoktatási intézmény minden beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.
(2) A hallgatói önkormányzat tisztségviselőit és képviselőit a hallgatók választják meg, ennek során minden hallgató választó, illetve választható. Érvényes a választás, ha azon legalább a hallgatók egynegyede részt vesz.
(3) Az Egyetem e szabályzatban határozza meg azokat az ügyeket, amelyekben a Hallgatói Önkormányzat dönt, amelyekben egyetértése szükséges, illetve, amelyekben véleményének kikérése kötelező.
(4) A Hallgatói Önkormányzat belső autonómiával rendelkezik, az Ftv. és e szabályzat alapján és keretei között saját szervezeti és működési szabályzatát maga alkotja meg, és azt bemutatja az Egyetemi (Kari) Tanácsnak. Az Egyetemi (Kari) Tanács kifogást emelhet törvény- vagy szabályzatellenes rendelkezés ellen, illetőleg azt megsemmisítheti. Az Egyetemi (Kari) Tanács ilyen rendelkezése ellen a Hallgatói Önkormányzat panasszal fordulhat a rektorhoz (dékánhoz), ennek eredménytelensége esetén az oktatási miniszterhez (rektorhoz).
(5) A Hallgatói Önkormányzat működéséhez és e szabályzatban meghatározott feladatok elvégzéséhez a tárgyi és anyagi feltételeket az Egyetem (kar) vezetése biztosítja, amelynek jogszerű felhasználását a rektor (dékán) ellenőrzi. A Hallgatói Önkormányzat a támogatásból, továbbá adományokból és vállalkozásból származó vagyonával - a jogszabályok előírásai szerint - önállóan, szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon gazdálkodik.
(6) A Hallgatói Önkormányzat dönt, egyetért, javaslatot tesz, véleményez, ellenőriz minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, egyetemi (kari) szabályzat, illetve határozat, valamint saját szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal, gyakorolva az említett szabályzatok által biztosított, hallgatói jogviszonyból származó kollektív jogokat. E jogok felsorolását a Hallgatói Jogviszonyból Származó Kollektív Jogok Szabályzata tartalmazza.
(7) A Hallgatói Önkormányzat joga, különösen
a) a szabályzatában meghatározott választás alapján képviselők küldése az Egyetemi (Kari) Tanácsba, részvétel ezek állandó és munkabizottságainak, illetve az Egyetem (kar) más vezető testületeinek a munkájában,
b) részvétel a hallgatók felvételi, tanulmányi, ösztöndíj és támogatási, fegyelmi, kulturális, szociális, sport ügyeinek intézésében,
c) részvétel a kollégiumok (diákotthonok) vezetésében,
d) a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építése,
e) tudományos és szakmai diákkörök szervezése, és a dolgozatok közzététele,
f) az oktatói munka hallgatói véleményezése,
g) a szükséges feltételek megléte esetén kulturális, szociális, szervezeti egységek létesítése, irányítása, megszüntetése.
(8) A Hallgatói Önkormányzat egyéb - elsősorban hallgatókat érintő - feladatok ellátására is felkérhető, döntési jogkörrel felruházható. Ez esetben jogorvoslati kérelemmel a döntési hatáskört átadó intézményi szervhez lehet fordulni, a másodfokú döntés meghozatala előtt a hallgatói önkormányzat véleményét ki kell kérni.
(9) A hallgatói önkormányzat egyetértést gyakorol:
a) a tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor;
b) az oktatás hallgatói véleményezésének rendjére alkotott intézményi szabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor;
c) a Szabályzatban rögzített hallgatói jóléti, kulturális, sport célú ingatlanok és intézmények, szervezeti egységek, helyiségek (kollégiumok, diákotthonok, klubok, hallgatói sportlétesítmények) rendeltetésszerű használatának megváltoztatásakor, megszüntetésekor és hasznosításával kapcsolatban,
d) a hallgatói juttatásokról és kedvezményes szolgáltatásokról, valamint a hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről szóló szabályzat elfogadásakor és módosításakor,
e) a hallgatói egyéni és kollektív jogok szabályzata elfogadásakor és módosításakor,
f) a hallgatók fegyelmi és kártérítési szabályzata elfogadásakor és módosításakor.
(10) A Hallgatói Önkormányzat az Egyetem (Kar) más szerveivel együttműködve, a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon látja el a feladatát.
(11) Az Egyetem (Kar) a hallgatók részére biztosított anyagi eszközökkel, szolgáltatásokkal, infrastruktúrával csak a Hallgatói Önkormányzaton keresztül támogathatja az SzMSz követelményeit teljesítő szervezeteket, csoportokat.
Testületek szavazási rendje
(1) Napirendi kérdésben az Egyetemi (Kari) Tanács elnöke rendel el szavazást. Szavazást kérhet a Tanács bármely tagja, elrendeléséhez egyszerű többségi szavazás szükséges. Szavazásra csak akkor kerülhet sor, ha a Tanács határozatképes, amelynek megállapítása létszámellenőrzéssel történik.
(2) A szavazás eredményes, ha a leadott szavazatok száma eléri az összes szavazati jogú tagok számának a kétharmadát. Ha ez nem teljesül, a szavazás eredménytelen és az elnök a Tanácsot egy órán túl, de egy héten belül a kérdéses napirenddel írásban ismét összehívhatja. Ebben az esetben a Tanács a megjelent szavazati jogú tagok számától függetlenül is határozatképesnek minősül és a szavazás eredményes.
(3) Titkos szavazással határoz a Tanács személyi ügyekben, kivéve az arany-, gyémánt-, vas-, rubindiplomák adományozásáról való döntést. A Tanács minden egyéb esetben nyílt szavazással foglal állást. Nyílt szavazást igénylő kérdésben titkos szavazás elrendeléséhez a tanács jelenlévő szavazati jogú tagjai egyharmadának a támogatása szükséges.
(4) Egyszerű többségi szavazás esetén a javaslat akkor nyer elfogadást, ha a jelenlévő szavazásra jogosultak “igen" szavazatainak a száma meghaladja a leadott összes szavazatok felét.
(5) Minősített többségi szavazás esetén, a javaslat akkor nyer elfogadást, ha a jelenlévő szavazásra jogosultak “igen" szavazatainak száma eléri a leadott összes szavazatok kétharmadát.
(6) Egyenkénti szavazási eljárással szavaz - több jelölt esetén - az illetékes
a) véleményező testület mind a vezetői megbízásokra, mind a munkaköri kinevezésekre vonatkozó pályázatokról, valamint az illetékes
b) javaslattevő testület a munkaköri kinevezésekre vonatkozó pályázatokról.
(7) Jelölőlistás szavazási eljárással szavaz - több jelölt esetén - az illetékes javaslattevő testület a vezetői megbízásokra vonatkozó pályázatokról (rektor, gazdasági és műszaki főigazgató, dékán, oktatási szervezeti egység vezetője, átfogó szervezeti egység vezetője).
(8) Jelölőlistás szavazásnál az alábbiak szerint kell eljárni.
a) A pályázókról készült jelölőlistán a Tanács szavazati jogú tagjai megjelölik az általuk választott egyetlen jelöltet (a jelöltet támogató igen szavazat). Az ettől eltérő tartalmú szavazat, így ha egynél több, vagy a listán nem szereplő, vagy egyetlen név sincs megjelölve a jelölőlistán, az a szavazatok számába beszámítandó. A jelenlévő szavazati jogú tagok le nem adott szavazata nem számítandó be az összes szavazatok számába.
b) Amennyiben az első fordulóban senki sem kapta meg a szavazók több mint a felének a támogatását, akkor a szavazási eljárást - a legkevesebb szavazatot kapott jelölt nevének elhagyásával - meg kell ismételni. Amennyiben a legkevesebb szavazatot kapott jelöltek között szavazategyenlőség van, a szavazategyenlőséget kapott jelöltek közül egyenkénti szavazással kell dönteni arról, hogy ki (kik) kerüljenek a következő fordulóba. Ezt az eljárást addig kell folytatni, amíg a jelöltek száma kettőre nem csökken. Amennyiben ebben az utolsó fordulóban szavazategyenlőség adódik, akkor a szavazást egyenkénti szavazással egyszer meg kell ismételni. Ha a jelölőlista két jelöltre való leszűkítése után egyetlen jelölt sem kapta meg a szavazók több mint felének a támogatását, akkor a pályázatot újra ki kell írni.
(9) Ha a Tanács tagját érintő személyi kérdésben történik szavazás, a személyében érintett tanácstag, illetve a helyettese nem szavazhat. A határozatképesség az eredeti, a szavazati arány a csökkentett létszámra vonatkozik.
(10) Valamennyi szavazási típusnál a (2) és a 19. § (3) bekezdésben megfogalmazott korlátok érvényesek.
(11) A szavazási rend szabályait az Egyetem minden önkormányzati vagy egyéb testülete, bizottsága esetén értelemszerűen alkalmazni kell.
24. §
A képviselők választási rendje
(1) Az egyetemi önkormányzati testületekbe való képviselő-választás megszervezése intézményi feladat.
(2) Képviselők választására akkor kerülhet sor, ha bármely
a) önkormányzati testület megalakul,
b) működő önkormányzati testület újjáalakul,
c) működő önkormányzati testületben képviselői hely megüresedik,
d) a képviselők mandátuma lejár.
(3) A választás során a képviselők számával lehetőleg azonos számú póttagot is kell választani.
(4) Önkormányzati testület megalakulásakor a választásokat az önkormányzati testület által képviselt egység vezetője rendeli el. Önkormányzati testület újjáalakulásakor, illetve megüresedett képviselői hely betöltésekor a választásokat az illetékes önkormányzati testület vezetője rendeli el. A választások lebonyolítására Választási Bizottságot kell létrehozni.
(5) Az oktatói, kutatói és más alkalmazotti képviselők választásának általános alapelvei:
a) Jelölési-szavazati joga van
- az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban lévő, teljes munkaidőben foglalkoztatott minden személynek, valamint
- az Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott minden MTA állományú kutatónak.
b) Választható
- az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló, teljes munkaidőben foglalkoztatott minden személy.
(6) A választási eljárás jelölési és szavazási szakaszból áll.
a) A jelölési szakaszban az alacsonyabb szintű fórumok jelölőlistát állítanak össze. A jelölőlistára kerülhet minden választható személy. Az így kialakult jelölőlistán a jelöltek a támogatóik száma szerinti sorrendben szerepelnek. A jelölőlistát a választás előtt legalább tizenöt nappal - az érintettek körében - nyilvánosságra kell hozni. A jelölés a jelölőgyűlésen - ha az összehívásra kerül - fejeződik be, ahol a jelölőlista kiegészülhet.
b) A szavazás titkos. A szavazó a szavazólapon legfeljebb az előre megadott számú nevet jelölheti meg.
c) Képviselő választása esetén - a szavazati jog minél szélesebb körben való érvényesítése érdekében - a szavazás szervezeti egységenként, urnás szavazási eljárással is lebonyolítható. A szavazatokat a jelölőgyűlést követő második munkanap végéig lehet leadni.
(7) A szavazás eredményének megállapításánál az alábbiak szerint kell eljárni:
a) A szavazás érvényes, ha a szavazásra jogosultak legalább 25%-a leadta a szavazatát.
b) A szavazat érvénytelen, de a szavazatok számába beszámít, ha az előre megadott szá-mú névnél több név vagy a listán nem szereplő név van megjelölve a szavazási lapon.
c) A szavazás első fordulójában megválasztottnak tekintendők azok, akik a szavazók legalább felének a támogatását megkapták. Ha ily módon nem sikerül a szükséges számú képviselőt megválasztani, akkor második vagy további fordulókra van szükség.
d) A második vagy további fordulókban az üresen maradt képviselői helyekre új jelölési és szavazási eljárást kell végrehajtani. A jelölőlistára csak az előzőekben meg nem választott - újrajelölésükhöz hozzájáruló - a betöltendő mandátum kétszeresének megfelelő számú jelölt kerül fel, az első fordulóban megkapott szavazatok száma szerinti sorrendben. A jelölőlista első felében szereplőkre mint tagokra, a második felében szereplőkre mint póttagokra lehet szavazni. A második vagy további fordulókban megválasztottnak tekinthetők azok a jelöltek, akik legalább 1 érvényes szavazatot kaptak.
(8) Az Egyetemi (Kari) Tanács képviselő tagjait illetően
a) az oktatók-kutatók egyetemi és kari tanácsi képviselőit a kar oktatói-kutatói, más alkalmazottak kari tanácsi képviselőit a kar más alkalmazottai a (6) és a (7) bekezdésbeli eljárás alapján jelölik és választják, míg
b) a más alkalmazottak egyetemi tanácsi képviselőit a Közalkalmazotti Tanács által ki-dolgozott és az Egyetemi Tanács által jóváhagyott választási eljárás szerint választják.
(9) Az oktatási szervezeti egységek tanácsa tagjait az egység SzMSz-ében rögzített módon választják.
(10) A képviselői mandátum megszűnik
a) a megbízatás lejártával,
b) az egyetemi közalkalmazotti munkaviszony megszűntével,
c) lemondással,
d) visszahívással.
(11) Választott oktatói-kutatói és alkalmazotti képviselő visszahívását csak a választásra jogosult testület kezdeményezheti, személyre szólóan meghívott tagot pedig csak az illetékes Tanács menthet fel a tagsága alól.
a) A választott képviselők visszahívását a választásra jogosultak legalább 10%-a írásban kezdeményezheti. A visszahíváshoz a választásra jogosultak visszahívást támogató egyszerű többségi szavazata szükséges.
b) A választott képviselő visszahívását az érintett Tanács, illetve annak elnöke is kezdeményezheti, ha a tag érdemi indok vagy bejelentés nélkül - egymást követő - három alkalommal hiányzik a tanácsülésekről.
(12) A soron következő póttagot kell behívni a Tanácsba
a) képviselői mandátum megszűnése esetén,
b) a képviselő visszatértéig, ha a tanácstag három hónapnál hosszabb ideig tartósan távol van, és azt előre bejelenti.
(13) A hallgatói képviselők választási rendjét az (1), (2) és (3) bekezdések figyelembevételével a Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
Harmadik rész
AZ EGYETEMEN MŰKÖDŐ ÁTFOGÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
25. §
Rektori Hivatal
(1) A Rektori Hivatal (RH) az Egyetem olyan átfogó szervezeti egysége, amely igazgatási és ügyviteli feladatokat lát el, segíti a rektor, a rektorhelyettesek és az Egyetem egyes vezető testületeinek, bizottságainak munkáját, valamint végzi a feladataival összefüggő összegyetemi szolgáltatási és menedzsment tevékenységeket. A Rektori Hivatal részegységekre tagozódik.
(2) A Rektori Hivatal a rektor irányítása alatt álló szervezeti egység. A rektor irányítási munkáját a rektorhelyettesek, a főtitkár és a Belső Ellenőrzési Csoport vezetője segítik.
(3) A Rektori Hivatal részegységei vonatkozásában a munkáltatói jogkörök az alábbiak szerint oszlanak meg:
a) A Rektori Hivatal igazgatóságain az igazgatók felett a munkáltatói jogkört az illetékes rektorhelyettesek gyakorolják. Az igazgatóságon dolgozók felett munkáltatói jogot az igazgató gyakorol.
b) A Titkársági Osztály vezetője felett a főtitkár teljes körű munkáltatói jogkört gyakorol. Az osztályon dolgozók felett munkáltatói jogot az osztályvezető gyakorol.
c) A Belső Ellenőrzési Csoport vezetője esetében a munkáltatói jogkört a rektor gyakorolja. A csoportban dolgozók felett munkáltatói jogot a csoportvezető gyakorol.
Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság
(1) A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság (GMF) az Egyetem olyan átfogó szervezeti egysége, amely a gazdasági és műszaki szolgáltatási feladatokat látja el. A GMF segíti az Egyetem vezetőinek, testületeinek, szervezeti egységeinek, és az ezek által felkért bizottságoknak a munkáját. A GMF osztályokra tagozódik.
(2) A GMF a rektor irányítása alatt álló szervezeti egység. A gazdasági és műszaki főigazgató az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a rektor helyettese. Feladatait a rektor közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el.
(3) A gazdasági és műszaki főigazgató a GMF főigazgatóhelyettesei, osztályvezetői vonatkozásában - a rektor által átruházott hatáskörben - teljeskörű munkáltatói jogkörrel rendelkezik.
(4) A gazdasági és műszaki főigazgatót pályázat útján, a Rektori Tanács véleményének mérlegelésével, az Egyetemi Tanács javaslatára, a rektor bízza meg, illetve vonja vissza megbízását. Az oktatási miniszter egyetértési jogot gyakorol - az Egyetemi Tanács javaslatát követően a rektor által történő kinevezése, illetőleg felmentése előtt - a gazdasági és műszaki főigazgató megbízása és felmentése alkalmával. A gazdasági és műszaki főigazgató megbízása legfeljebb öt évre szól. A gazdasági és műszaki főigazgató - pályázat alapján, megszakítás nélkül - több alkalommal, ismét megbízható.
(5) A főigazgató a rektornak közvetlenül alárendelten, a vonatkozó jogszabályok, országos hatáskörű szervek rendelkezései, valamint az Egyetemi Tanács, illetve az egyetemi érdekképviseleti szervezetek jogkörébe tartozó döntések figyelembevételével
a) szervezi és irányítja az Egyetem költségvetési és egyéb központi bevételekkel való gazdálkodását, a GMF ügyviteli tevékenységét, irányítja az egyéb egyetemi szolgáltató szervezeti egységeket,
b) megtervezi a költségvetési és egyéb központi pénzügyi forrásokat, és - az egyetemi és a kari vezetéssel együttműködve - biztosítja az anyagi-pénzügyi eszközök rendeltetésszerű, gazdaságos és célszerű felhasználását,
c) biztosítja az egyetemi beruházások szakszerű megszervezését és lebonyolítását, továbbá az Egyetem épületeinek állagmegóvását és szakszerű karbantartását,
d) gondoskodik az egyetemi bérgazdálkodás pénzügyi lebonyolításáról,
e) gondoskodik az Egyetem gazdasági-pénzügyi kötelezettségeinek teljesítéséről, követeléseinek érvényesítéséről,
f) megszervezi és ellenőrzi a tervezést, a gazdálkodást, a számvitelt, és az ezek alapjául szolgáló bizonylati rendszert, valamint az ezzel kapcsolatos ügyvitelt, kialakítja a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjét, biztosítja a gazdálkodási és pénzügyi jogszabályok végrehajtását, betartását,
g) előkészíti az Egyetemi Tanácsra az Egyetem Gazdálkodási és az Egyetem Vállalkozási Szabályzatát,
h) megszervezi és ellenőrzi a munka-, tűz- és vagyonvédelmet, felügyeli a gondnokságot,
i) pénzügyi-gazdasági kérdésekben folyamatos tájékoztatással segíti az Egyetem vezetőinek a munkáját,
j) gazdasági-ügyviteli szolgáltatást nyújt a szervezeti egységeknek azok bevételszerző (vállalkozási és egyéb) tevékenysége elősegítésére, az Egyetem Vállalkozási Szabályzata szerint,
k) a pénzügyi év lezárása után beszámol az Egyetem előző évi gazdálkodásáról,
l) megszervezi és felügyeli az Egyetem szociálpolitikai tevékenységét (üdültetés, orvosi ellátás, étkeztetés, gyermekintézményi ellátás stb.),
m) a rektor által átruházott hatáskörben munkáltatói jogot gyakorol a GMF alkalmazottai, valamint az egyéb egyetemi szolgáltató szervezeti egységek vezetői tekintetében,
n) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára jogszabály, szabályzat, egyetemi tanácsi határozat és a rektor meghatároz.
27. §
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
(1) A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (BME OMIKK) az Egyetem átfogó - részjogkörű költségvetési - szervezeti egysége, amely országos feladatkörű nyilvános szak- és egyetemi könyvtárként könyvtári szolgáltatási és információs feladatokat lát el. A BME OMIKK az Egyetem fenntartásában működő könyvtári hálózat központja A BME OMIKK gyűjtőköréhez tartozó műszaki, műszaki gazdasági, valamint élettelen természettudományos és társadalomtudományi szakterületeken gyűjti, nyilvántartja, feldolgozza és rendelkezésre bocsátja a belföldi és külföldi dokumentumokat és információkat. Ezeken a szakterületeken könyvtári, informatikai, tudománytörténeti tudományos kutatásokat végez. Könyvtáros asszisztens képzést végez. Szolgáltatásokat nyújt a tudományos, az oktatás, a kutatás és fejlesztés intézményei, valamint a vállalkozói szféra gazdálkodó szervezeti szakemberinek.
(2) A BME OMIKK a rektor irányítása alatt álló szervezeti egység. Vezetője a főigazgató, aki felett a munkáltatói jogot a rektor gyakorolja.
(3) A főigazgató a BME OMIKK alkalmazottai vonatkozásában - a rektor által átruházott hatáskörben - teljeskörű munkáltatói jogkörrel rendelkezik.
(4) A főigazgatót a rektor pályázat alapján, a Rektori Tanács véleménye mérlegelésével, az Egyetemi Tanács javaslatára bízza meg, legfeljebb öt évre. A megbízás többször megismételhető.
(5) A BME OMIKK stratégiai feladatainak támogatására az oktatási miniszter által létrehozott Könyvtári Tanács működik.
Tanfolyami és Nemzetközi Oktatási Központ
(1) A Tanfolyami és Nemzetközi Oktatási Központ (TANOK) az Egyetem átfogó szervezeti egysége. Alapfeladata a karközi idegen nyelvű képzésben résztvevő külföldi és magyar hallgatók, valamint az idegen nyelvű tanfolyami képzéssel összefüggő koordinációs, döntéselőkészítési, oktatásszervezési, ügyviteli, gazdálkodási feladatokat ellátó szolgáltatás.
(2) A TANOK a rektor irányítása alatt álló szervezeti egység. Vezetője az igazgató, aki felett a munkáltatói jogot a rektor gyakorolja.
(3) Az igazgatót a rektor pályázat alapján, a Rektori Tanács véleménye mérlegelésével, az Egyetemi Tanács javaslatára bízza meg, legfeljebb öt évre. A megbízás többször megismételhető.
(4) Az igazgató a TANOK alkalmazottai vonatkozásában - a rektor által átruházott hatáskörben - teljeskörű munkáltatói jogkörrel rendelkezik.
29. §
Egyetemi Informatikai Szolgáltató Központ
(1) Az Egyetemi Informatikai Szolgáltató Központ (EISzK) az Egyetem átfogó szervezeti egysége, amelynek feladata az egyetemi és hallgatói információs rendszer, a számítógépes hálózat, a központi számítógépes rendszer, az Egyetemi Hallgatói Számítóközpont (HSzK) üzemeltetése és fejlesztése. Az EISzK segíti az Egyetem vezetőinek, testületeinek, szervezeti egységeinek, és az ezek által felkért bizottságoknak a munkáját.
(2) Az EISzK a rektor irányítása alatt álló szervezeti egység. Vezetője az igazgató, aki felett a munkáltatói jogot a rektor gyakorolja.
(3) Az igazgató az EISzK alkalmazottai vonatkozásában - a rektor által átruházott hatáskörben - teljeskörű munkáltatói jogkörrel rendelkezik.
(4) Az igazgatót a rektor pályázat alapján, a Rektori Tanács véleménye mérlegelésével, az Egyetemi Tanács javaslatára bízza meg, legfeljebb öt évre. A megbízás többször megismételhető.
Mérnöktovábbképző Intézet
(1) A Mérnöktovábbképző Intézet (MTI) az Egyetem átfogó szervezeti egysége, amelynek fő feladata a gyakorlatban tevékenykedő mérnökök tanfolyamszerű szakmai továbbképzése, valamint különleges szakismeretek megszerzésének elősegítése, előadások, előadássorozatok és laboratóriumi gyakorlatok szervezése révén. Az Intézet a tanfolyami továbbképzés során együttműködik az Egyetem oktatási szervezeti egységeivel, továbbá más felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel, szakmai főhatóságokkal és gazdasági társaságokkal, társadalmi szervezetekkel. Az MTI önálló kiadói tevékenységet folytat.
(2) Az MTI a rektor irányítása alatt álló szervezeti egység. Vezetője az igazgató, aki felett a munkáltatói jogot a rektor gyakorolja.
(3) Az igazgató az MTI alkalmazottai vonatkozásában - a rektor által átruházott hatáskörben - teljeskörű munkáltatói jogkörrel rendelkezik.
(4) Az igazgatót a rektor pályázat alapján, a Rektori Tanács véleménye mérlegelésével, az Egyetemi Tanács javaslatára bízza meg, legfeljebb öt évre. A megbízás többször megismételhető.
Diákközpont
(1) A Diákközpont (DIK) az Egyetem átfogó szervezeti egysége, mely ellátja az ifjúságpolitikai, a hallgatók pénzbeni és természetbeni juttatásaival összefüggő állami és egyetemi feladatokkal kapcsolatos adminisztratív tevékenységeket, biztosítja a Hallgatói Önkormányzat működési (infrastrukturális, személyi) feltételeit, működteti a Diáktanácsadó (tanulmányi, pszichológiai, karriertervezési) szolgáltatásait.
(2) A DIK a rektor irányítása alatt álló szervezeti egység. Vezetője az igazgató, aki felett a munkáltatói jogot a rektor gyakorolja.
(3) Az igazgató a DIK alkalmazottai vonatkozásában - a rektor által átruházott hatáskörben - teljeskörű munkáltatói jogkörrel rendelkezik.
(4) Az igazgatót a rektor pályázat alapján, az Egyetemi Tanács véleménye mérlegelésével, a Hallgatói Önkormányzat javaslatára bízza meg, legfeljebb öt évre. A megbízás többször megismételhető.
30/B. §
Informatikai Központ
(1) Az Informatikai Központ az egyetem átfogó szervezeti egysége,mely elősegíti az egységes informatikai alapképzés egyetemi koordinálását, hasznosítja a központ laboratóriumait a tanfolyami oktatásban, a szakirányú továbbképzésben és a kutatás-fejlesztési együttműködésekben. Kezdeményezi, szervezi és vezeti több egyetemen belüli és kívüli kutatócsoport és fejlesztőintézmény külső finanszírozású informatikai kutató-fejlesztő tevékenységét, törekszik a magas fokú tudáskoncentrációt igénylő, hazai infomációtechnológiai alkalmazások megalapozásábna és realizálásában való kiemelt szerepvállalásra.
(2) Az Informatikai Központ a rektor irányítása alatt álló szervezeti egység. Vezetője az igazgató, aki felett munkáltató jogot a rektor gyakorolja.
(3) Az igazgatót a rektor pályázat alapján az Egyetemi Tanács véleményének mérlegelésével, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánjának javaslatára bízza meg, legfeljebb öt évre. A megbízás többször megismételhető.
(4) Az igazgató az Informatikai Központ alkalmazottai vonatkozásában - a rektor által átruházott hatáskörben - teljeskörű munkáltatói jogkörrel rendelkezik.
Központi Tanulmányi Hivatal
(1) A Központi Tanulmányi Hivatal (KTH) az Egyetem átfogó szervezeti egysége, amelynek fő feladata az alapképzésben résztvevők tanulmányi adminisztrációjának intézése, ezen belül a felvételre jelentkezők, a hallgatók és a végzettek személyi adatainak kezelése, felvételi és tanulmányi eredményeinek nyilvántartása, okmányok és igazolások elkészítése, kiadása, adatszolgáltatás az egyetem szervezetei, valamint más, jogszabályban erre feljogosított szervezet számára.
(2) A KTH a rektor irányítása alatt álló szervezeti egység. Vezetője az igazgató, aki felett munkáltató jogot a rektor gyakorolja.
(3) Az igazgató a KTH alkalmazottai vonatkozásában - a rektor által átruházott hatáskörben - teljeskörű munkáltatói jogkörrel rendelkezik.
(4) Az igazgatót a rektor pályázat alapján a Rektori Tanács véleményének mérlegelésével, az Egyetemi Tanács javaslatára bízza meg, legfeljebb öt évre. A megbízás többször megismételhető.
30/D. §
BME Elektronikus Jármű és Járműirányítási Tudásközpont
(1) A BME Elektronikus Jármű és Járműirányítási Tudásközpont az Egyetem átfogó szervezeti egysége, amely az autóipar egyes vállalkozásainak és költségvetési kutatóhelyeinek tudásközpontja. A Tudásközpont felméri a kutatási és fejlesztési igényeket és segíti azok eredményeinek hasznosítását. Alap és alkalmazott kutatásokat végez, valamint innovatív vállalkozások számára K+F szolgáltatásokat nyújt, továbbá összehangolja az Elektronikus Jármű és Járműirányítási Tudásközpontot alkotó szervezetek munkáját.
(2) A BME Elektronikus Jármű és Járműirányítási Tudásközpont a rektor irányítása alatt álló szervezeti egység. Vezetője az igazgató, aki felett munkáltatói jogot a rektor gyakorol.
(3) Az igazgatót a rektor pályázat alapján, az Egyetemi Tanács véleményének mérlegelésével bízza meg, legfeljebb öt évre.
(4) Az igazgató a BME Elektronikus Jármű és Járműirányítási Tudásközpont alkalmazottai vonatkozásában - a rektor által átruházott hatáskörben - teljes körű munkáltatói jogkörrel rendelkezik.
30/E §
BME Mobil Kommunikációs Kutatás-fejlesztési Központ és Innovációs Centrum
(1) A BME Mobil Kommunikációs Kutatás-fejlesztési Központ és Innovációs Centrum (a továbbiakban BME MK K+F+I Centrum) az Egyetem átfogó szervezeti egysége, amely a vezeték nélküli kommunikációs technológiák hazai kommunikációs kutatás-fejlesztési központja és innovációs centruma. A BME MK K+F+I Centrum kutatási és fejlesztési és innovációs szolgáltatásokat nyújt a nagy sebességű mobil és vezeték nélküli kommunikációs technológiák területén. Alap és alkalmazott kutatásokat végez, valamint innovatív vállalkozások számára K+F szolgáltatásokat nyújt, továbbá összehangolja a BME MK K+F+I Centrumot alkotó szervezetek munkáját.
(2) A BME Mobil Kommunikációs Kutatás-fejlesztési Központ és Innovációs Centrum a rektor irányítása alatt álló szervezeti egység. Vezetője az igazgató, aki felett munkáltatói jogot a rektor gyakorol.
(3) Az igazgatót a rektor pályázat alapján, az Egyetemi Tanács véleményének mérlegelésével bízza meg, legfeljebb öt évre.
(4) Az igazgató a BME Mobil Kommunikációs Kutatás-fejlesztési Központ és Innovációs Centrum alkalmazottai vonatkozásában - a rektor által átruházott hatáskörben - teljes körű munkáltatói jogkörrel rendelkezik.
30/F §
BME Intelligens Anyagok Kooperációs Kutató Központ
(1) A BME Intelligens Anyagok Kooperációs Kutató Központ (BME IAKKK) az Egyetem átfogó szervezeti egysége, amely az intelligens anyagok és kompozitok hazai kifejlesztését, előállítását, alkalmazását és hasznosítását végzi, megteremtve a vonatkozó anyagtudományi, gyógyszerészeti, környezetvédelmi, környezetvédelmi és orvos-biológiai kutatások bázisát, alapvető személyi és infrastrukturális feltételeit. Alap és alkalmazott kutatásokat végez, valamint innovatív vállalkozások számára K+F szolgáltatásokat nyújt, továbbá összehangolja az IAKKK-t alkotó szervezetek munkáját.
(2) A BME Intelligens Anyagok Kooperációs Kutató Központ a rektor irányítása alatt álló szervezeti egység. Vezetője az igazgató, aki felett munkáltatói jogot a rektor gyakorol.
(3) Az igazgatót a rektor pályázat alapján, az Egyetemi Tanács véleményének mérlegelésével bízza meg, legfeljebb öt évre.
(4) Az igazgató a BME Intelligens Anyagok Kooperációs Kutató Központ alkalmazottai vonatkozásában - a rektor által átruházott hatáskörben - teljes körű munkáltatói jogkörrel rendelkezik.
Negyedik rész
AZ EGYETEMEN MŰKÖDŐ EGYÉB SZERVEZETI EGYSÉGEK, SZERVEZETEK, CSOPORTOK
Dékáni Hivatalok
(1) A dékán mellett a kari igazgatási, ügyviteli és szervezési feladatok ellátására Dékáni Hivatal működik. A Dékáni Hivatal munkáját a dékánnak közvetlenül alárendelt hivatalvezető irányítja.
(2) A dékáni hivatalvezető vezető beosztású egyetemi közalkalmazott, akit a dékán bíz meg, a Kari Tanács véleményét kikérve, a dékáni megbízással azonos időtartamra. A megbízás megismételhető.
(3) A Dékáni Hivatal kari szolgáltató szervezeti egység.
Kollégiumok
(1) Az Egyetem diákjóléti és szolgáltató intézményei a kollégiumok. A kollégium egyéb egyetemi szolgáltató szervezeti egységként működik.
(2) A kollégium vezetője a kollégium igazgatója, aki felett a teljeskörű munkáltatói jogot a gazdasági és műszaki főigazgató gyakorolja.
(3) A kollégium igazgatóját pályázat útján az illetékes dékán és a Hallgatói Önkormányzat véleményét kikérve, legfeljebb öt évre a gazdasági és műszaki főigazgató bízza meg. A megbízás többször megismételhető.
(4) A kollégiumok és az Egyetem által kollégiumi elhelyezés céljára bérelt létesítmények közvetlenül a gazdasági és műszaki főigazgató felügyelete alatt működnek. A kollégiumok működésének, gazdálkodásának egyetemi szintű irányítása és ellenőrzése a gazdasági és műszaki főigazgató hatásköre. A gazdasági és műszaki főigazgató dönt - jogszabály, szabályzat által más személy, testület hatáskörébe utalt ügyek kivételével - a kollégiumot érintő minden kérdésben.
(5) Az igazgató ellátja a kollégium fenntartásával és gazdálkodásával összefüggő feladatokat, valamint a kollégiumban foglalkoztatottak felett - átruházott hatáskörben - munkáltatói jogokat gyakorol.
Közalkalmazotti Tanács
(1) A Közalkalmazotti Tanács az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló foglalkoztatottak választott szerve, amely a közalkalmazottak részvételét biztosítja az Egyetem vezetésében és gyakorolja mindazokat a kollektív szerződésbe nem tartozó jogokat, amelyeket a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint az Egyetem Közalkalmazotti Szabályzata tartalmaz.
Érdekképviseleti szervek
(1) Az Egyetemen működő szakszervezetek közül az úgynevezett reprezentatív szakszervezet joga az intézményi tanácsokba tanácskozási jogú képviselőt küldeni. Reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek jelöltjei a Közalkalmazotti Tanács választásán a leadott érvényes szavazatok legalább 10%-át megszerzik. Az Egyetemnek a szakszervezetekkel való kapcsolatrendszerét a Kollektív Szerződés tartalmazza.
(2) Az Érdekegyeztető Tanács az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló foglalkoztatottak érdekeinek egyeztetése céljából alakul. Az Egyetemi Érdekegyeztető Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata az SzMSz mellékletét képezi.
(3) A reprezentatív szakszervezetek és a Közalkalmazotti Tanács egyetemi feladataival összefüggő tevékenységét Érdekképviseleti Iroda segíti. Az Érdekképviseleti Iroda egyéb egyetemi szolgáltató szervezeti egység.
Egyetemi öntevékeny csoportok
(1) Az Egyetemen (Karon) az önkormányzati szervektől független öntevékeny csoportok alakulhatnak.
(2) Az öntevékeny csoport jogszabályban rögzített szervezeti formát nem ölthet.
(3) Az Egyetem (Kar) bármely dolgozója és hallgatója öntevékeny csoport tagja lehet.
(4) A megalakulást a rektornak, karon működő csoport esetén a dékánnak írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a tevékenység célját és formáját,
b) a vezető nevét és lakcímét,
c) a csoport működési helyének megjelölését,
d) hallgatói öntevékeny csoport esetén az Egyetemi Hallgatói Képviselet, illetve az illetékes kari hallgatói képviselet támogató nyilatkozatát.
(5) Az öntevékeny csoportokról a Rektori (Dékáni) Hivatal nyilvántartást vezet, amely az Egyetem (Kar) dolgozói és hallgatói számára nyilvános.
(6) Az öntevékeny csoport tevékenységéről a rektor (dékán) tájékoztatást kérhet.
(7) Amennyiben a tagok a csoport működését felfüggesztik vagy megszüntetik, azt a döntést követő 8 napon belül a rektor (dékán) tudomására kell hozni.
(8) Ha az öntevékeny csoport jogszabály vagy szabályzat ellenes működést folytat, valamint, ha tevékenysége sérti az Egyetem jó hírnevét, a működést felfüggesztő határozatot - indoklással ellátva - a rektor (dékán) írásban közli a csoport vezetőjével, aki azt a csoport tagjaival köteles megismertetni.
(9) A rektor (dékán) határozata ellen 8 napon belül lehet az Egyetemi (Kari) Tanácshoz felülvizsgálati kérelemmel fordulni.
Egyéb szervezetek
(1) Az Egyetemen a képzési és tudományos kutatási munkát segítő további szervezetek is működhetnek.
(2) Az (1) bekezdésben említett szervezeteknek jogszabályban rögzített szervezeti formával kell rendelkezniük. Megalakításukat, létrehozásukat - jogszabályban rögzített, a bírósági bejegyzéshez szükséges dokumentum-tervezetek bemutatása után - a rektor (dékán) engedélyezi, és egyben meghatározza az Egyetem (Kar) részéről a működést felügyelő szervezetet és személyt.
(3) A rektor (dékán) a működést engedélyező határozatában meghatározza a szervezet egyetemi tevékenységével összefüggő jogait és kötelességeit, egyúttal határoz az adott szervezeteknek nyújtott egyetemi (kari) támogatásról és az Egyetemet (Kart) illető juttatásokról.
(4) Ha a szervezet jogszabály vagy szabályzat ellenes működést folytat, valamint, ha tevékenysége sérti az Egyetem jó hírnevét, a működést felfüggesztő határozatot - indoklással ellátva - a rektor (dékán) írásban közli a szervezet vezetőjével, aki azt a csoport tagjaival köteles megismertetni.
(5) Az Egyetemen politikai pártok, azok ifjúsági tagozatai, alapszervezetei, csoportjai nem működhetnek.
(6) Politikai, pártjellegű rendezvények az Egyetem területén csak zárt körben engedélyezhetők és csak akkor, ha az Egyetem jó hírnevét nem sértik. A zártkörűség azt jelenti, hogy
- nem gátolja az Alapító Okirat rögzített alapvető feladatok ellátását,
- csak a rendezvényre kijelölt helyiségben zajlik,
valamint azt, hogy
- a rendezvényt nem az Egyetem polgárai számára szervezik.
37. §
Zárórendelkezések
(1) Jelen Szabályzatot az Egyetemi Tanács 2003. október 27-i ülése megtárgyalta és elfogadta.
(2) Jelen Szabályzat 2003. november 1-én lép hatályba. Egyidejűleg a 2001. július 1-én életbe lépett szabályzat hatályát veszti.
(3) Az SzMSz módosítással érintett szabályzatokat 2004. március 31-ig kell módosítani.
(4) A Gazdálkodási, illetve Vállalkozási Szabályzatokban kell rendelkezni:
a) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (4)-(5) bekezdéseiben említett - e szabályzatban nem rögzített - az Egyetem, mint költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatára előírtakról,
b) az Alapító Okirat 8.3, 9. és 11. pontjában említett - a Szervezeti és Működési Szabályzatra vonatkozó - rendelkezésekről,
c) minden olyan működési szabályról, mely az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. §-ában rögzített gazdasági szervezet - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság - az Egyetem egészére kiterjedő tevékenységét érinti.
(5) A Humánpolitikai Szabályzat rendelkezik a munkakörökre vonatkozó egyes, a vezetői és magasabb vezetői megbízásokra vonatkozó, valamint a címek és díszoklevelek adományozásával kapcsolatos szabályokról.
(6) A BME SzMSz 10. § (4) bekezdése utolsó mondatát a módosítás hatálybalépésekor határozott idejű vezetői, magasabb megbízással rendelkezőkre nem kell alkalmazni.
(7) A 30/D § (3) bekezdésében foglaltakat az első igazgató kinevezésekor nem kell alkalmazni.
Budapest, 2003. október 27.
(Dr. Detrekői Ákos)
rektor
MELLÉKLETEK
1. sz. melléklet
AZ EGYETEM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
1.1 Az Egyetem karai
Építőmérnöki Kar
Gépészmérnöki Kar
Építészmérnöki Kar
Vegyészmérnöki Kar
Villamosmérnöki és Informatikai Kar
Közlekedésmérnöki Kar
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
Természettudományi Kar
1.2 Az Egyetem átfogó szervezeti egységei
Rektori Hivatal
Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
Tanfolyami és Nemzetközi Oktatási Központ
Egyetemi Informatikai és Szolgáltató Központ
Mérnöktovábbképző Intézet
Diákközpont
Informatikai Központ
Központi Tanulmányi Hivatal
BME Elektronikus Jármű- és Járműirányítási Tudásközpont
BME Intelligens Anyagok Kooperációs Kutató Központ
BME Mobil Kommunikációs Kutatás-fejlesztési Központ és Innovációs Centrum
2. sz. melléklet
AZ EGYETEMI TANÁCS ÖSSZETÉTELE
a) Szavazati jogú tagok:
|
a rektor, mint a tanács elnöke |
1 fő |
|
a dékánok |
8 fő |
|
a HÖK elnök |
1 fő |
|
Karonként választott 2 oktató vagy tudományos kutató |
16 fő |
|
az alkalmazottak által választott 3 képviselő |
3 fő |
|
a hallgatói önkormányzati képviselők |
13 fő |
|
Összesen |
42 fő |
b) Állandó meghívottak:
az egyetem előző rektora
a rektorhelyettesek
a főtitkár
a gazdasági és műszaki főigazgató
a TANOK igazgatója
az MTI igazgatója
az EISzK igazgatója
a DIK igazgatója
a BME OMIKK igazgatója,
az Informatikai Központ igazgatója
a KTH igazgatója
a BME Elektronikus Jármű- és Járműirányítási Tudásközpont igazgatója
a BME Intelligens Anyagok Kooperációs Kutató Központ igazgatója
a BME Mobil Kommunikációs Kutatás-fejlesztési Központ és Innovációs Centrum igazgatója
az Egyetemi Doktori Tanács/Habilitációs Bizottság elnöke
a Közalkalmazotti Tanács elnöke
a Szakszervezet elnöke
a Társadalmi Szenátus képviselője
az Oktatási Minisztérium képviselője
az Egyetemi Hallgatói Képviselet szavazati joggal nem rendelkező tagjai (2 fő)
|
összesen................................................................... |
23 fő |
|
Mindösszesen |
65 fő |
c) Alkalmanként meghívottak
az MTA képviselője
az oktatási igazgató
a tudományos igazgató
a stratégiai igazgató
a MTESZ képviselője
a Szakmai Kamarák képviselője
a szakmailag illetékes minisztériumok képviselője
3. sz. melléklet
AZ SZMSZ MELLÉKLETÉT KÉPEZŐ SZABÁLYZATOK JEGYZÉKE
- A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata
- Demonstrátori Szabályzat
- A Diákközpont Szervezeti és Működési Szabályzata
- Doktori Szabályzat
- Az Egyetem- és Karközi Képzés Ideiglenes Szabályzata
- Az Egyetemi Érdekegyeztető Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata.
- Az Egyetemi Informatikai és Szolgáltató Központ Szervezeti és Működési Szabályzata
- Az Egyetemi Ünnepségek,Ünnepi Megemlékezések Rendjéről Szóló Szabályzata
- BME Elektronikus Jármű- és Járműirányítási Tudásközpont Szabályzata
- Az Építészmérnöki Kar Szervezeti és Működési Szabályzata
- Az Építőmérnöki Kar Szervezeti és Működési Szabályzata
- Etikai Kódex
- A Felesleges Vagyontárgyak Feltárásának és Hasznosításának Szabályzata
- A felsőfokú szakképzés Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (FSZTVSZ)
- BME Felvételi Szabályzat
- Gazdálkodási Szabályzat
- A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzata
- A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata
- A Gépészmérnöki Kar Szervezeti és Működési Szabályzata
- Habilitációs Szabályzat
- Hallgatói átvételi szabályzat
- A Hallgatói Előirányzat Felhasználási Rendjéről, a Hallgatók Részére Nyújtott Támogatásokról és az Általuk Fizetendő Díjakról és Térítésekről szóló Szabályzat
- A Hallgatói Jogviszonyból Származó Kollektív Jogok Szabályzata
- Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata
- Hallgatók Fegyelmi és Kártérítési Szabályzata
- Humánpolitikai Szabályzat
- Igazgatási Szabályzat
- BME Intelligens Anyagok Kooperációs Kutató Központ Szabályzata
- Az Informatikai Központ Szervezeti és Működési Szabályzata
- Iratkezelési Szabályzat
- Képzési Kódex
- Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat
- Közalkalmazottak Fegyelmi és Kártérítési Szabályzata
- Közalkalmazotti Szabályzat
- Közbeszerzési Szabályzat
- A Közlekedésmérnöki Kar Szervezeti és Működési Szabályzata
- A Központi Tanulmányi Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
- A BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (BME TVSZ)
- A BME szakirányú továbbképzés Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (SZTTVSZ)
- Leltározási Szabályzat
- A Mérnöktovábbképző Intézet Szervezeti és Működési Szabályzata
- Mesterszabályzat
- BME Mobil Kommunikációs Kutatás-fejlesztési Központ és Innovációs Centrum Szabályzata
- Munkavédelmi Szabályzat
- Az Oktatói Kutatói Követelményrendszer Szabályzata
- Oktatók Hallgatói Véleményezésének Szabályzata és Ügyrendje
- Pénz- és Értékkezelési Szabályzat
- A Rektori Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
- Sportszabályzat
- Szabályzat a diákigazolványok kezelésével összefüggő feladatokról
- Szabályzat a BME pályázati tevékenységéről
- Szabályzat a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségek biztosító feltételekről
- Szabályzat a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból való törlésről
- Számítógépes Tanulmányi Rendszerének Adatvédelmi Szabályzata
- Számviteli Politika
- A szervezett doktori és mesterképzésben résztvevők kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata
- A Tanfolyami és Nemzetközi Oktatási Központ Szervezeti és Működési Szabályzata
- A Telematikai Infrastruktúra használati rendje
- A Természettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata
- A Tudományos Diákkör Szabályzata
- Tűzvédelmi Szabályzat
- Vállalkozási Szabályzat
- A Vegyészmérnöki Kar Szervezeti és Működési Szabályzata
- A Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szervezeti és Működési Szabályzata