Valószínűségszámítás

A kötelező előtanulmányi rend az adott szak honlapján és képzési programjában található.

A tantárgy célja a híradástechnikai rendszerek legalapvetőbb és időtálló fogalmainak, eljárásainak elméleti megalapozása és használatuk készség szintű elsajátíttatása. A tudományos igényű ismeretanyag elsajátítását és a szemléletmód kialakítását a tárgyalt fogalmak és eljárások jellegzetes alkalmazásainak bemutatása támogatja.

(A nagyobb fejezetek előtti számok a tárgyalásra szánt kettős előadási órák sorszámai. A zárójelben szereplő "óra" egy 45 perces előadást jelent.)

1-3. Bevezetés (1 óra)

Véletlen folyamatok elemei

• stacionárius folyamatok másodrendű leírása ( m, R(.),
• lineáris transzformációk, spektrális sűrűségfüggvény), stac. folyamatok példái,
• termikus és sörétzaj; zajtényező (3 óra)
• műveletek folyamatokkal (összeg, szorzat), átlagok (1 óra)
• szűrési feladatok. (1 óra)

4-8. Híranyagok és csatornák

• hang, hallás; kép, látás (képfelbontás, alkalmazások) (2 óra)
• mintavételezés, kvantálás, PCM, TDM, PDH (2 óra)
• tömörítési módszerek, lineáris predikció (2 óra)
• fém (átviteli és áthallási karakterisztikák, kétirányú átvitel) (1 óra)
• üveg (főleg diszperzió) (1 óra)
• rádió (többutas terjedés, zajok) (2 óra)

9-11. Az információelmélet elemei

• forráskódolás (entrópia, Shannon I., Huffman) (1 óra)
• csatornák jellemzői (csatornakapacitás, Shannon II.) (2 óra)
• a hibavédő kódolás gyakorlati példái (ciklikus kódok) (3 óra)

12-16. Modulációk

• amplitúdómoduláció, sávszélesség, demoduláció, változatok, FDM (1 óra)
• szögmoduláció, ld. mint fent, továbbá lineáris és nemlin. torzítás hatása,
• a rádióvétel alapjai (1 óra)
• modulációs és kvadratúra felbontás, komplex burkoló, a zaj hatása (2 óra)
• digitális átvitel, szinkron PAM (vétel, döntés, Nyquist kritérium) (2 óra)
• szimbólumközti áthallás (lineáris és döntésvisszacsatolt kiegyenlítés) (2 óra)
• dig. modulációk: PSK, QAM (óra és vivővisszaállítás, modemek) (2 óra)

17-19. Összetett hírközlő rendszerek alapjai

• távközlő hálózatok, áramkör és csomagkommunikáció,
• többszörös kihasználás, többszörös hozzáférés, ATM (3 óra)
• mobilitás, cellás rendszerek (frekvencia-újrafelhasználás, cellaméret),
• CDMA, kiterjesztett spektrumú rendszerek
• (Direct Sequence, Frequency Hopping) (3 óra)

20-... Egy-két alkalmazás részletesebb kifejtése, kitekintés (2... óra)

A gyakorlatok anyagának címszavai (kettős óránként):

sztochasztikus folyamatok

mintavételezés, kvantálás, tömörítés

továbbítás vezetéken és rádión

forráskódolás és hibajavító kódolás

analóg modulációk

digitális modulációk

mobil rendszerek

A heti 4 órát 3 óra előadásra és 1 óra gyakorlatra bontjuk, ami egy kéthetes ciklusokban 3*2 óra előadás és 1*2 óra gyakorlat formájában valósul meg. Tanulóköri beosztásban tartjuk.

a. A szorgalmi időszakban:

• 2 (nagy) ZH, lehetőleg a félév első és második harmadának vége tájékán;
• pótlási lehetőség az utolsó tanulmányi héten, mindkét ZH-ra külön-külön (időben egymás után);
• a félév lezárásához (aláíráshoz) szükséges követelmény: mindkét ZH-nak vagy azok pótlása(i)nak legalább 2-es szintű teljesítése;
• a zárthelyik ill. pótzárthelyik 2-es szintű teljesítése az elérhető 100 pontból 40 pont elérését jelenti.

b. A vizsgaidőszakban:

0,25*ZH1+0,25*ZH2+0,5*VD

c. Elővizsga: A tárgyban elővizsgát nem tartunk.

11.1. Pótlás

Mindkét sikertelen vagy meg nem írt zárthelyi külön-külön (!) pótolható a szorgalmi időszakban megírt sikeres pótzárthelyi(v/kk)el. Ha ez nem történik meg, vagy nem sikeres, akkor a vizsgaidőszak elején (ld. Kari TVSz) a teljes (!) anyagból megírt sikeres (azaz 40-et elérő pontszámú) zárthelyipótló dolgozattal szerezhető aláírás. Ebben az esetben a vizsgajegy a

0,5*PD+0,5VD

súlyozott átlagpontszám (ahol PD a vizsgaidőszakban megírt zárthelyipótló dolgozatra, míg VD a vizsgadolgozatra kapott pontszám) alapján a 10.b. pontban leírt összefüggések szerint alakul ki. Ez a jegy ismétlővizsgajegyként kerül az indexbe.

11.2. Javítás

Az első és/vagy a második ZH csak a szorgalmi időszakban javítható. A javításra a pótzárthelyi(k) javító jelleggel történő megírása ad lehetőséget. A javító zárthelyi minden szempontból az általa javítani szándékolt zárthelyi helyébe lép (így kedvezőtlen esetben “rontás” is lehet ez eredmény).

Javítóvizsgán a vizsgajegyet csak a javító jelleggel megírt vizsgadolgozat pontszáma (VD) befolyásolja a 10.b. pont végén leírt összefüggések szerint. A javítóvizsgára egyébiránt (pl.: az egy vizsgaidőszakban megengedett javító vizsgák számára vonatkozólag) a Kari TVSz rendelkezései az irányadóak.

11.3. Érvényesség

Az aláírás (összhangban a Kari TVSz-szel) akkor érvényes, ha az érvényesítés szándékolt félévében a tananyag kevesebb mint 25%-kal tér el az aláírás megszerzésének félévében érvényes tananyagtól. E tényt a tárgyfelelős oktató a félév elején esetenként dönti el. Döntése ellen a Kari TVSz-ben megjelölt fórumon lehet fellebbezni.

Érvényes aláírás esetén a vizsgajegy a 10.b. ill 11.1. pontban leírtak szerint alakul ki, ahol ZH1 és ZH2, ill. PD az aláírás megszerzésének félévében elért pontszámok.

A szorgalmi időszakban a nagyzárthelyik, a vizsgaidőszakban a vizsgák előtt egy-egy alkalommal kb. két óra tartamú konzultációt biztosítunk.

• HÍRADÁSTECHNIKA,

Főszerkesztő Géher Károly, Műszaki Könyvkiadó,2000.

• http://alpha.ttt.bme.hu/hirtech, on-line példatár, szerk. Marosi Gyula

• egyes témákhoz felhasználható:

- www.hte.hu/onlinekonyv, on-line könyv, főszerk. Lajtha György

- Hírközlő rendszerek, jegyzet, Frigyes István

- Digitális beszédfeldolgozás, könyv, Gordos Géza és Takács György

- Adatátvitel és adatfeldolgozás, jegyzet, Gordos Géza és Varga András

- Információ közlése és feldolgozása, könyv, Csibi Sándor