Informatika, elektronika, digitális technika, híradástechnika

A műsorterjesztő rendszerek fontosabb elemeinek –rádiócsatorna, modulációs, forrás- és csatornakódolási eljárások, hálózatok- leírása a megértéshez szükséges részletességgel, a tervezési módszerek ismertetése, az egyes műsorterjesztő rendszerek szolgáltatásainak áttekintése és összehasonlítása, az adó- és vevőberendezések felépítésének és üzemének ismertetése.

A műsorszóró sávok domináns hullámterjedési módjainak jellemzése. Az ellátottság definíciója, a számítási mód áttekintése a földi és műholdas műsorszórás igényeinek figyelembe vételével.

A földi- és műholdas műsorsugárzás antennatípusainak bemutatása, az egyes antennatípusok összehasonlítása.

A rádiócsatorna modellje. Az interferencia és attenuációs típusú fadingek matematikai leírása. Spektrum átvitele fadinges csatornában.

A rádiócsatorna zajai. Atmoszférikus, kozmikus, ipari ill. interferencia zajok keletkezése, a zajok matematikai jellemzése. Zajhőmérséklet, antennazaj, a vevőkészülék zajtényezője.

Műsorszóró rendszerek. A közép- és hosszú-, a rövid-, az URH- és mikrohullámú műsorszóró rendszerek jellemzése, a hálózatok felépítésének ill. tervezési módszereinek ismertetése. A műsorterjesztés típusainak áttekintése, rendszertechnikai összehasonlítás, a szolgáltatások jellemzése, adminisztratív szabályozás. Járulékos szolgálatok, - személyhívás, adatszórás – rendszertechnikája. A digitális hangműsorsugárzás (DAB) moduláció- és kódeljárásainak áttekinthető ismertetése. Egyfrekvenciás műsorszóró hálózatok. Az adók moduláló hálózata.

Műholdas műsorsugárzás. Műholdpályák jellemzői. A műholdas rádiócsatorna, energetikai- és zajviszonyok. A földi adó. A műhold fedélzeti blokkvázlata, az antennák, a vevő, az adó, a segédáramkörök jellemzői. A műholdas műsorszórás rendszertechnikai jellemzői. A földi- és műholdas hibrid műsorszórás. Műsorszóró adóállomások felépítése, nagyteljesítményű műsorsugárzó adóberendezések blokkbázlat-szerű ismertetése.

Tantermi előadások, a tárgyhoz csatlakozó laboratóriumi mérése, tanulmányi kirándulás.

1. A szorgalmi időszakban: két nagy ZH a félév 5. és 14. hetében.

3. Elővizsga: -

Meg nem írt vagy sikertelen első ZH pótlása a szorgalmi időszakban, a másodiké a vizsgaidőszakban történik.

A tárgyrészletet előadó oktatónál, előzetes jelentkezés szükséges.

Az órákon elhangzott tananyag mintegy 50%-a hálózaton elérhető, a többi anyagról az előadók hozzáférhető irodalomjegyzéket bocsátanak rendelkezésre.