Az egészségügyi mérnöki (angolul biomedical engineering) tudomány a XX. század második felében jött létre mai formájában, mint interdiszciplináris tudományág. A tudományterület legfőbb célja, hogy hatékonyan segítse az orvosi tudományterület előrehaladását (kutatásban és klinikai gyakorlatban egyaránt) a mérnöki és informatikai tudományok aktuális ismereteivel. A szakirodalom a következő tizenhárom jól elkülöníthető csoportra osztotta az egészségügyi mérnöki (EüMk) tudományterületet: élettani és kórélettani szabályozások, orvosi műszer- és méréstechnika, orvosi jelfeldolgozás, orvosi informatika, orvosi képfeldolgozás, biotechnológia, klinikai mérnöki tudomány, orvosi képalkotás, bioszenzorok, biomechanika, biokompatibilis anyagok, rehabilitációs mérnöki tudomány, valamint protézisek és mesterséges szervek technológiája.

A tárgy célkitűzése, hogy betekintést adjon a nevezett témakörökbe, átfogó képet nyújtva a témakörök aktuális állapotáról, valamint a BME-n és a Semmelweis Egyetemen folyó EüMk kutatásokról. Cél ugyanakkor, hogy elsősorban a BME VIK villamosmérnöki és mérnök informatikus BSc képzés hallgatóinak nyújtson támpontot az EüMk MSc képzés lehetőségeit illetően.

1. hét: Bevezetés az EüMk tudományokba. Általános ismertetés, történelmi áttekintés. Az EüMk képzés múltja és jelene a BME-n.
2. hét: Élettani és kórélettani modellezés és identifikáció.
3. hét: Élettani és kórélettani szabályozások.
4. hét: Biostatisztika. A biostatisztika szerepe az EüMk kutatások eredményeinek kiértékelésében, új összefüggések felismerése nagy adathalmazokban, élettani és kórélettani modellalkotás.
5. hét: Robotsebészet. Számítógéppel integrált sebészet, kép által vezetett sebészet eszközei, az intra-operációs navigációs rendszerek.
6. hét: Biomechanika, mozgásanalízis és a rehabilitációs mérnöki tudomány.
7. hét: Orvosi képalkotás. Radiológiai ismeretek. Nukleáris medicina, SPECT, PET, CT.
8. hét: Orvosi képfeldolgozás.
9. hét: Orvosi vizualizáció és az orvosi informatika.
10. hét: Orvosi műszer és méréstechnika. Orvosi jelfeldolgozás.
11. hét: Bioszenzorok. Érzékelők az orvosbiológiában.
12. hét: Szövetépítő mérnöktudomány (angolul tissue engineering). Sejtterápia, mikroszkópos technikák a szív és csont sejtes terápiás lehetőségeinek kutatásában.
13. hét: Klinikai mérnöki tudomány. Orvosi technológiák alkalmazása a mindennapi betegellátásban.
14. hét: Beszámoló.

A szorgalmi időszakban:

• Szóbeli előadás készítése egy prezentált témakörből, a hallgató érdeklődési körének megfelelően.
• Szóbeli prezentáció a félév utolsó hetében.

Pótlási héten a szóbeli prezentáció pótlási lehetősége egy alkalommal.

Az oktatókkal való előzetes egyeztetés alapján a félév során bármikor.

1. Bronzino J.D: The Biomedical Engineering Handbook. CRC Press, 2005.
2. Khoo M: Physiological Control System. Analysis, Simulation and Estimation. IEEE Press, 2000.