Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

    Belépés
    címtáras azonosítással

    vissza a tantárgylistához   nyomtatható verzió    

    Nagyfrekvenciás rendszerek

    A tantárgy angol neve: High Frequency Systems

    Adatlap utolsó módosítása: 2023. november 3.

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Villamosmérnöki és Informatikai Kar
    Villamosmérnöki és Informatikai szak, BSc képzés, specializáció főtantárgy
    Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
    VIHVAC08 5 2/2/0/v 5  
    3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Seller Rudolf,
    A tantárgy tanszéki weboldala https://hvt.bme.hu/
    4. A tantárgy előadója

    Név:

    Beosztás:

    Tanszék, Int.:

    Dr. Seller Rudolf

    adjunktus

    Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék, HVT

    5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít Jelek rendszerek 1-2., Infokommunikáció 
    6. Előtanulmányi rend
    Ajánlott:
    -
    7. A tantárgy célkitűzése

    A tárgy a korszerű telekommunikációs és távérzékelő rendszerek rendszerszintű megismerését tűzi ki célként. A rendszerek leírása után a rendszerelemek szerepét és feladatait részletezi egészen a tervezés mélységéig.  

    Foglalkozunk a rádiós rendszerek főbb funkcionális elemeivel: adó, vevő, antenna, rádiócsatorna. Részletesen foglalkozunk a modulációk, azon belül a kiterjesztett spektrumú moduláció elméletével és gyakorlatával. Foglalkozunk a zaj rendszerekben történő leírásával és a tervezésnél betöltött szerepével.  

    Megismerkednek az EM távérzékelés alapjaival, melyeket napjainkra számos területen alkalmaznak: légiforgalmi irányítás, jármű ütközés elhárítás, geodéziai, térképészeti alkalmazások, stb. 

    A hálózatok általános tárgyalása után a tárgy bemutatja a különféle alkalmazásokat: földi pont-pont mikrohullámú összeköttetések, különféle radar rendszerek (PSR, SSR, PET, PCL), műholdas távközlő rendszerek, műholdas helymeghatározó és navigációs rendszerek, műholdas távérzékelési rendszerek. 

    A hallgatók a tárgy keretében készség szintű ismereteket szereznek a vezetékes és vezeték nélküli rendszerek, mikrohullámú rendszerelemek méretezése és alkalmazása területén. A tárgy hallgatói tisztában lesznek a rádióhálózatok és a távérzékelő rendszerek alapvető működésével és felépítésével, továbbá képesek lesznek ezen rendszerek alapvető elemeit megtervezni. 

     

     

    8. A tantárgy részletes tematikája

    Az előadások részletes tematikája 

    Általános alapismeretek  
    - a kommunikációs és a mérőrendszerek felosztása 
    - alkalmazott rádióspektrum és jellegzetességei (ITU felosztás ismertetése)  
    - antenna alapfogalmak, EM hullámterjedési alapok.

    Sztochasztikus folyamatok, zaj leírása  
    Zaj eredete, Planck sugárzási törvénye, GWN és leírása. Zajtényező, redukált zajhőmérséklet. Antennák ekvivalens zajhőmérséklete. Láncba kapcsolt blokkok eredő zajtényezője. Csillapító zajtényezője, LNA.

    Pont-pont összeköttetés jellemzése 
    Pont-pont összeköttetés elemeinek vizsgálata, leíró paraméterek meghatározása. Vevő érzékenység értelmezése. Összeköttetési lánc méretezése. Vevő dinamika értelmezése.

    Optimális vevő  
    Ismert jel keresése zajban, optimális vevő jelfeldolgozás. Illesztett szűrő levezetése. Korrelációs vevő értelmezése. Kiterjesztett spektrumú moduláció és kapcsolata az impulzuskompresszióval. Szimulációk bemutatása.

    Antennarendszerek  
    Antennarendszerek szerepe a korszerű távközlési és távérzékelési rendszerekben. Antennarendszerek leírása. Antennarendszerek funkciói. Elektronikus nyalábformálás és pásztázás. Szimulációk bemutatása.

    Adaptív interferenciaszűrés  
    Interferenciák és jammerek jellemzése. Antennarendszerrel megvalósítható interferencia és jammer szűrési módszerek a távközlésben és a távérzékelésben. MSINR módszer részletes ismertetése. Szimulációk bemutatása.

    Iránymérés 
    Konvencionális iránybecslés és kapcsolata a spektrumbecsléssel. CAPON adaptív iránybecslés részletes bemutatása. MEM iránymérés elvének bemutatása. Antenna realizációk, MRA (Minimum Redundancy Array) elrendezések és elemzésük. Szimulációk bemutatása.

    Radar mérés alapjai  
    Radar mérés alapelve. Radar frekvenciák és alkalmazhatósági területeik. Radar alapegyenlet levezetése. Objektum mérhető paramétereinek levezetése. Doppler effektus. Céltárgy fluktuáció hatása. Céltárgy klasszifikáció alapjai.

    Radar kategóriák 
    PSR (Primary Surveillance Radar) részletes bemutatása. PSR alapegyenlet levezetése. MTD szűrési rendszerek bemutatása. SSR (Secondary Surveillance Radar) részletes bemutatása. SSR alapegyenlet levezetése. Működési üzemmódok tárgyalása. SSR hibák ismertetése.

    Passzív radar 
    PET (passive emitter tracking) radar elméletének ismertetése. PET mérési minőségének elemzése. PCL (Passive Coherent Location) radarok elméletének ismertetése. PCL illuminátorok bemutatása és elemzése. PCL mérési minőségének elemzése.

    Képalkotó radarok 
    SLAR (Side Looking Airborne Radar) képalkotási elvének bemutatása. Kép minőségi paramétereinek a levezetése. Képalkotási problémák, torzítások bemutatása. SLAR alapegyenlet. SAR (Synthetic Aperture Radar) fókuszálási elvének ismertetése, fókuszálás egyenleteinek a levezetése. SAR üzemmódjainak ismertetése. Interferometrikus SAR elvének bemutatása.

    Rádiócsillagászat alapjai 
    Rádiócsillagászat alapjai. Kvazárok és pulzárok rádiófrekvenciás sugárzása. Rádió interferometria elmélete. VLBI rendszer (Very-Long-Baseline Interferometry) működési elvének bemutatása. VLBI alkalmazások ismertetése.

    A gyakorlatok/laborok részletes tematikája

    Antenna és hullámterjedési alapok 
    Antennák főbb típusainak a bemutatása, gyakorlati alkalmazhatóságának jellemzése. Atmoszférikus csillapítás frekvencia függésének következményei. Apertúra antennák részletesebb vizsgálata, a különféle realizációk előnyeinek és hátrányainak tárgyalása.

    Vevőrendszer zaj számítása 
    Antenna ekvivalens zajhőmérsékletének meghatározása. Példák teljes vételi lánc eredő zajtényezőjének meghatározására. A vevőlánc elemeinek sorrendi optimalizálása. LNA tápellátás megoldások bemutatása.

    Pont-pont összeköttetés méretezése 
    Antenna ekvivalens zajhőmérsékletének frekvencia, irányszög függése.  Molekuláris rezonanciák hatása a szabadtéri csillapításra. Példák teljes adás-vételi lánc méretezésére.

    Modulációs hullámformák I. 
    BPSK, QPSK és PolyPSK optimális és kvázi-optimális kódok vizsgálata. Barker és Frank kódok. Szimulációk a kódok vizsgálatára. tervezése kiterjesztett spektrumú modulációhoz

    Modulációs hullámformák II. 
    FMCW, LinFM Chirp, NLFM Chirp jelformák vizsgálata, szimulációk a kódok vizsgálatára. Doppler érzékenység hatása és kiküszöbölésének lehetőségei.

    Digitális nyalábformálás 
    A megvilágítási függvény abszolút értékének és fázisának a szerepe. Kiugró melléknyalábok problematikájának vizsgálata. Melléknyaláb elnyomás növelésének lehetéségei. Szimulációk a digitális nyalábformálás főbb jellegzetességeinek vizsgálatára.

    Interferencia szűrés és iránymérés 
    Interferencia szűrés limitációinak vizsgálata. Szimultán, több irányból beérkező zavarok kiszűrése. Korrelált források iránymérésének a problémája és megoldásai. Szimulációk az interferencia szűrés és az iránymérés főbb jellegzetességeinek vizsgálatára.

    Gépjármű radarok 
    Gépjármű radarok működési elveinek és funkcióinak ismertetése. Mérési felbontások és dinamika vizsgálata. Céltárgy klasszifikáció lehetőségek, mikro-Doppler alkalmazhatósága.

    Radar méretezése 
    ATC (air traffic control) PSR (Primary Surveillance Radar) radar teljes méretezésének a kiszámítása.

    Passzív radar 
    Iránymérési és pozíció mérési pontosságok és felbontások meghatározása. Konstelláció függés vizsgálata.

    SAR fókuszálás 
    SAR fókuszálásának jellegzetességei, hibái. Felbontási számítások normal strip és spot üzemmódokra. SAR dinamika számítások.

    Rádiócsillagászat 
    Mérési pontosság analízise. Referencia frekvencia stabilitási kérdései, hidrogén és hélium mézer frekvencia referenciák bemutatása. Gyakorlati alkalmazások bemutatása.

     


    9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) Előadás és közös gyakorlat 
    10. Követelmények

    Szorgalmi időszakban: 1db zárthelyi sikeres megírása (min. 40%) 

    Vizsgaidőszakban: írásbeli vizsga, elővizsga van

    11. Pótlási lehetőségek

    A félév során lehetőséget adunk a nagyzárthelyi pótlására. 

    A sikertelen pótzárthelyi a pótlási időszakban ismételten pótolható. 

    12. Konzultációs lehetőségek Igény esetén előzetesen egyeztetett időpontban konzultációt biztosítunk. 
    13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom Elektronikus jegyzet a tantárgy Teams csoportjában. 
    14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka
    Kontakt óra48
    Félévközi készülés órákra32
    Felkészülés zárthelyire30
    Házi feladat elkészítése 
    Kijelölt írásos tananyag elsajátítása
    Vizsgafelkészülés40
    Összesen150
    15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

    Név:

    Beosztás:

    Tanszék, Int.:

    Dr. Seller Rudolf

    adjunktus

    Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék, HVT

    IMSc tematika és módszer A tananyag mélyebb válogatott szakirodalmat és elsajátításához konzultációkat, ajánlunk. A szakterület irány mélyebben érdeklődőknek további ajánlott irodalmak állnak rendelkezésre, igény szerinti konzultáció mellett. 
    IMSc pontozás Szerezhető IMSc pont összesen: 25  
    Önkéntes többletfeladatok a megoldásával nagyzárthelyin 10, a vizsgán 10 IMSC pont szerezhető a számonkérés jeles szintű teljesítése esetén. 
    IMSc pontok szerezhetők kiemelkedő órai aktivitással a gyakorlaton (gyakorlatonként 1, max. 5 pont).