Űrkutatás és űrtechnológia

A tantárgy angol neve: Space research and technology

Adatlap utolsó módosítása: 2024. február 1.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Űrmérnök mesterszak
Űrmérnöki szakmai ismeretek

Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
VIHIMA15   2/2/0/f 4  
3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Bacsárdi László,
4. A tantárgy előadója

Név:

Beosztás:

Tanszék, Int.:

Dr. Bacsárdi László

docens

VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék

Dr. Beneda Károly

adjunktus

KJK Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék

7. A tantárgy célkitűzése

A tantárgy űrkutatási és űrtechnológiai alapismereteket nyújt. Az űrkutatási/űrtechnológiai projektek alapvetően különböznek a hagyományos projektektől, ugyanis sokszor a tervezésük, kivitelezésük és kiértékelésük nagyon sok évet (akár évtizedeket) is felölel. A tantárgy különböző történelmi és aktuális űrkutatási és űrtechnológiai projektek révén bemutatja az az űrtevékenység sokszínűségét a Föld megismerésétől kezdve a Naprendszeren is túlmutató kutatásokig. Áttekintjük az egyes projektek sikereit és kudarcait is, levonva a megfelelő következtetéseket. Kiemelten koncentrálunk a 2020-as évtized aktuális projektjeire (pl. műholdseregek, földmegfigyelés kisméretű műholdakkal, visszatérés a Holdra, emberes űrrepülés, magánűrhajózás, stb.), és törekszünk a nemzetközi sokszínűségre is (azaz európai és amerikai példák mellett ismertetésre kerülnek pl. dél-amerikai és ázsiai projektek is). A tárgy során bizonyos kiemelt témákhoz vendégelőadókat is hívunk, a félév során pedig aktívan bevonjuk a tárgy hallgatóit is a témakörök feldolgozásába.

8. A tantárgy részletes tematikája

1. Bevezetés

A tárgy célkitűzéseinek bemutatása, a félév menetének ismertetése. Mit értünk űrkutatás alatt? Az űrtechnológia jelentősége. A régi szereplők és az „új űr" koncepciója. Mit tanulhatunk űrkutatási és űrtechnológiai projektekből? Űrprojektek finanszírozása. A projektekhez tartozó tudománykommunikáció (outreach) fontossága.

 

1. Bevezető gyakorlat

A gyakorlat felépítésnek ismertetése. Mintaprojekt bemutatása. Hallgatói csoportok megalakulása, témaválasztás a félévre. Személyes preferenciák átbeszélése.

 

2. Hétköznapi űralkalmazások

Az űrtevékenység nem csak a felfedező kutatásokról szól, hanem jelentős hatással van a mindennapjainkra. Hétköznapokban is használt űralkalmazások. Űrtechnológia a Földön: példák technológiatranszferre. Tévhitek: ez nem az űrből jött (pl. tépőzár).

 

2. Az elmúlt évek spinoffjai

Válogatás a NASA Spinoff és az ESA BIC által az elmúlt 1-2 évben ismertetett spin-offok közül hallgatói feldolgozásban.

 

3. Földmegfigyelés

Földmegfigyelés fontossága. Az amerikai CORONA programtól az európai Copernicus programig.

 

3. Az „új űr" megközelítés

Magáncégek szerepe és munkássága. (pl. Planet a földmegfigyelésben, Chipsafer az állattenyésztésben, SpaxeX a rakétákkal, stb).

 

4. Űridőjárás

Vendégelőadó. A Nap-Föld rendszer és szerepe, fizikai kapcsolatok. Az űridőjárás, a földi magnetoszféra és ionoszféra szerepe az űridőjárásban.

 

4. Európai űridőjárási projektek feldolgozása.

Az ESA „Space Weather" témakörében lévő projektek feldolgozása. Kapcsolódó hazai projektek feldolgozása.

 

5. Történelmi projektek: Holdraszállás

Az Apollo-program és hatása. Pavlics Ferenc és a holdautó.

 

5. Visszatérés a Holdra

Az aktuális amerikai, európai, orosz, kínai, indiai Hold kutatási programok áttekintése.

 

6. Célpontban a Mars

Miért pont a vörös bolygó? A Mariner-4-től a Curiosity-ig. Roverek és űrszondák a Marson. Indiai, kínai és arab Mars-programok.

 

6. Sikertelen Mars-küldetések

Sikertelen Mars-projektek feldolgozása. Mit lett a kudarcok következménye? Mit tanulhatunk a hibákból?

 

7. Leszállás egy üstökösre

A Rosetta és a Philae program. Magyar közreműködés a projektben. Az eredmények áttekintése.

 

7. Űrbányászat

Űrbányászattal kapcsolatos projektek és technológiai kihívások áttekintése.

 

8. Feljutni a világűrbe

Az amerikai űrrepülőgépprogram tanulságai. Magánűrhajók (Crew Dragon, Starliner). Az űrturizmus hajnala.

 

8. Magyar űrtevékenység - tudomány született


 

9. Emberes űrrepülés

Vendégelőadó. Az emberes űrrepülés aktuális projektjeinek áttekintése (amerikai, európai, kínai tervek). Az űrturizmus szerepe. Hazai űrélettani kísérletek.

 

9. A hosszú távú emberes űrrepülés kérdései

Hosszú távú emberes űrrepülés technológiai és egyéb kérdései.

 

10. Űrállomások

A Mir űrállomás. Nemzetközi Űrállomás. Kínai űrállomások.

 

10. Laboratórium a Föld felett

Űrállomásokon végzett tudományos kísérletek áttekintése

 

11. Űrtávközlés

Az első távközlési műholdak (Szputnyik-1, SCORE, Echo 1, OSCAR 1, Telstar 1, Intelsat 1). Űrtávközlési projektek napjainkban. Optikai távközlés az ESA-nál: HydRON és SAGA:

 

11. Műholdseregek

Az Iridium-csődtől a Starlinkig. A Starlink-projekt technológia, társadalmi és jogi kihívásai.

 

12. Bolygóvédelem (szünet esetén a téma kimaradhat)

A bolygóvédelem (planetary defense) fontossága. Űrszemét. A Torino-skála. Cseljabinszk-i esemény. Bolygóvédelmi módszerek áttekintése (kinetikus, nukleáris).

 

12. Kitekintés a „nagyokon" túl

Dél-amerikai, afrikai és ázsiai (India, Kína, Japán) űrkutatási koncepciók.

 

13. Asztrobiológia (szünet esetén a téma kimaradhat)

Asztrobiológia jelentősége. Exobolygók. SETI. A San Marino-skála.

 

13-14. Látogatás űrkutatással foglalkozó kutatóintézetnél vagy űrtechnológiai vállalatnál.

A látogatás (tekintettel a kapcsolódó közlekedési időre is) két gyakorlat idejének felel meg.

 

14. Félévzárás és kitekintés

A félév összefoglalása. Az előttünk álló évtized izgalmas űrprojektjei. Tervezett hazai projektek.

9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium)

Előadás. A tárgy sikeres elvégzése és az ismeretek egymásra épülése miatt a leadott tananyag folyamatos elsajátítása szükséges.

Gyakorlat: Egyes kiválasztott témakörök önálló/kiscsoportos feldolgozása különböző szempontok alapján, a gyakorlati alkalmakon ezen témakörök közös átbeszélése.

10. Követelmények

a.    A szorgalmi időszakban:

 

1 darab legalább 15 perces kiselőadás tartása a félév elején felkínált témakörökből választva a tárgy valamelyik (megadott) gyakorlati óráján.

1 darab nagy házi feladat beadása a félév 11. oktatási hetének végéig (a nagy házi feladat témája a félév elején felkínált témakörök közül kerül kiválasztásra)

 

b.    A vizsgaidőszakban:

 

Nincs


c.    Elővizsga:


Nincs

11. Pótlási lehetőségek

A kiselőadás a pótlási héten pótolható. A nagy házi feladat a pótlási héten pótolható. (A pótlási héten mind a kiselőadás, mind a házi feladat pótlására van lehetőség.)

12. Konzultációs lehetőségek

Az előadások előtt és után, valamint bármikor, de előre egyeztetett időpontban.

13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

Almár I., Horváth A., Both Előd: Űrtan. Springer Hungarica, Budapest, 1996., ISBN: 9638455829

Elek László (szerk): Tudomány születik, Magyar Asztronautikai Társaság, 2014, ISBN 978-963-7367-05-2

Elek László (szerk): Táguló határok, Magyar Asztronautikai Társaság, 2016, ISBN 978 963 7367 09 0

14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka
Kontakt óra56
Félévközi készülés órákra6
Félévközi készülés gyakorlatokra
14
Felkészülés laborra
0
Felkészülés zárthelyire0
Önálló tananyag feldolgozás
8
Házi feladat elkészítése20
Kiselőadásra készülés
16
Összesen120
15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

Név:

Beosztás:

Tanszék, Int.:

Dr. Bacsárdi László

docens

VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék