BME VIK - A programozás alapjai 2.

magyar nyelvű adatlap

vissza a tantárgylistához nyomtatható verzió

A programozás alapjai 2.

A tantárgy angol neve: Basics of Programming 2.

Adatlap utolsó módosítása: 2008. január 31.

Tantárgy lejárati dátuma: 2007. június 30.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Villamosmérnöki Szak

BSc. képzés

Kötelező

Tantárgykód	Szemeszter	Követelmények	Kredit	Tantárgyfélév
VIHIA107	2	2/0/0/f	4	1/1

3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Levendovszky Tihamér,

4. A tantárgy előadója

Név:	Beosztás:	Tanszék, Int.:
Dr. Tevesz Gábor	egyetemi docens	Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék
Levendovszky Tihamér	tanársegéd	Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék
Dr. Szeberényi Imre	egyetemi docens	Irányítástechnika és Informatika Tanszék

5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít

A C programozási nyelv ismerete

6. Előtanulmányi rend

Kötelező:

TárgyEredmény( "BMEVIHIA106" , "jegy" , _ ) >= 2
VAGY TárgyEredmény( "BMEVIET1015" , "jegy" , _ ) >= 2

A fenti forma a Neptun sajátja, ezen technikai okokból nem változtattunk.

A kötelező előtanulmányi rend az adott szak honlapján és képzési programjában található.

Ajánlott:

Tematikaütközés miatt a tárgyat csak azok vehetik fel, akik korábban nem hallgatták a következő tárgyakat:

vihia106 A programozás alapjai I. c. tárgyból kredit pont megszerzése

7. A tantárgy célkitűzése

A tárgy alapvető célja, hogy alapozó tárgyként folytassa számítógépes problémamegoldás módszereinek és alapvető eszközeinek előző félévben megkezdett megismertetését olyan szinten, hogy azt a hallgatók további tanulmányaik során képesek legyenek hatékonyan alkalmazni. Ezen félév alapvető célkitűzése, hogy további gyakorlatokkal mélyítse a C programozási nyelv ismeretét, megismertesse a nagyméretű programozási feladatok megoldásának lépéseit, és bevezessen az objektum-orientált programozásba. Célkitűzését a tárgy az előző félévben megszerzett C nyelvi tudásra alapozva, a C++ nyelv megismertetésével éri el. A laborok anyaga folyamatosan követi az előadások tematikáját, azok megértését, elmélyítését támogatja.

8. A tantárgy részletes tematikája

C++ mint a C javított változata

Az előző félévi anyag rendszerező összefoglalása.
Makró (inline), konstans megvalósítás, típusértékű struct, és enum;
prototípusok, alapértelmezett (default) argumentumok
függvénynév túlterhelése (overload)
referencia típus, függvény paraméterek és visszatérési érték, cin, cout, cerr objektumok; adatok láthatóság és érvényessége
memória allokáció, new, delete, new_handler, kivételkezelés
névterek

Objektum-orientált programozás alapjai a C++ nyelv bemutatásával

Objektum-orientált programozás alapfogalmai, elvei, objektum fogalma. Osztály, egységbezárás, védelem és információtakarás fogalma. Tagfüggvények típusai. Konstruktor, destruktor.
Védelem enyhítése, friend mechanizmus. Adatok (objektumok) inicializálása, this pointer használata. Dinamikusan allokált mezővel rendelkező objektumok értékadása és inicializásása, másoló konstruktor. Operátorok túlterhelésének fogalma. Operátorok túlterhelésének megvalósítása tagfüggvénnyel és friend mechanizmussal.
Referencia típussal visszatérő függvény mint balérték (index operátor).
Az öröklés szerepe az objektumorientált programozásban. Öröklés, származtatott osztály, alaposztály. Védelem öröklés alatt. Virtuális függvények, fordítási és késői összerendelés, inicializálás. Típuskonverziók. Többszörös öröklés. Virtuális alaposztály.
Objektumok mint más objektumok attribútumai. Objektumtömbök.
Generikus adatszerkezetek jelentősége. Dinamikus adatstruktúrák, generikus osztályok.
Standard Template Library (STL) tárolók és algoritmusok

9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium)

(előadás, gyakorlat, laboratórium):

Előadás, laboratórium

10. Követelmények

a. A szorgalmi időszakban:

(1) A folyamatos tananyagkövetést a laborgyakorlatokon íratott kis zárthelyikkel és feladatlapokal ellenőrizzük.

(2) Az ismeretek átfogó és részletes áttekintését a szorgalmi időszak alatt 1 alkalommal, az évfolyam terhelési táblázata szerinti időpontban íratott nagy zárthelyivel mérjük, valamint

(3) az ismeretek alkalmazását és készségszintű megértését elősegítő nagy házi feladatot adunk ki, amely átfogja a programtervezés, az algoritmizálás, tesztelés és dokumentálás valamennyi fázisát.

(4) A felkészülést egyéni szorgalmi feladatok is segítik, melyek megoldása nem kötelező. A határidőre és sikeresen megoldott szorgalmi feladatokkal egy-egy extra pont szerezhető, amelyeket a félév végi jegy kialakításánál veszünk figyelembe.

A félév elismerést jelentő félév végi jegy megszerzésére akkor van lehetőség, ha

ˇ a kis zárthelyik átlaga legalább elégséges (2-es),

ˇ a nagy házi feladat a kiírás szerint elkészült, a gyakorlatvezető személyesen átvette és elfogadta: (a) a hiánytalan dokumentációt, (b) az elkészített programot, melyet együtt ki is próbáltak,

ˇ a hallgató a programozási laborgyakorlatokat rendszeresen látogatta (hiányzása nem haladja meg a TVSz 13.§ (8) szerint megengedett mértéket).

A fenti 3 feltétel bármelyikének nem teljesülése esetén a félév végi jegy elégtelen /TVSz 13.§ (5a)/. Amennyiben a fenti 3 feltétel teljesül, a félév végi jegy kialakítása a következő:

A kis zárthelyik átlaga a 3 legjobb kis zárthelyi átlaga. Ha valaki 3-nál kevesebb kis zárthelyit írt, akkor a meg nem írt dolgozatok eredményét 0-nak tekintjük.

Az érdemjegy kialakítása a kis zárthelyik átlagának, a nagy házi feladatnak, illetve a nagy zárthelyinek a súlyozott átlaga, ahol a nagy zárthelyi kétszeres, a többi egyszeres súllyal számolandó.

Az így kialakult súlyozott átlagot a laborvezetők saját belátásuk szerint +/-1 jeggyel módosíthatják figyelembe véve a hallgatók laborfoglalkozásokon tanúsított folyamatos teljesítményét és a szorgalmi feladatokkal szerzett extra pontokat.

11. Pótlási lehetőségek

Elégtelen nagy zárthelyi egyetlen alkalommal pótolható.
Határidőre nem teljesített szorgalmi feladat nem pótolható.
A nagy házi feladat pótlására – az oktatóval egyeztetett időpontban – a pótlási hét végéig (utolsó napon 12.00 óráig), különeljárási díj megfizetésével van mód, azon túl a nagy házi feladat nem pótolható. A pótlási héten már csak olyan feladatok és/vagy dokumentációk pótolhatók, melyek hiányosság vagy működési hiba miatt kerültek elutasításra.
Elégtelen (pót)zárthelyi és/vagy elégtelen kis zárthelyi átlag esetén a félév végi jegy a pótlási héten – a TVSz 13.§ (5) előírási alapján – ismételt vizsga jelleggel, az egész félév anyagát felölelő beszámoló dolgozattal szerezhető meg abban az esetben, ha a házi feladat a pótlási hét végéig elfogadásra került.

12. Konzultációs lehetőségek

Igény szerint előadóval egyeztetve.

13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

Nyisztor Károly: Gyakorlati C++, Kossuth Kiadó, 2004
B. W. Kernighan - D. M. Ritchie: A C programozási nyelv, Az ANSI szerint szabványosított változat, Műszaki Kiadó, 1996
Kondorosi K., Szirmay-Kalos L.: Objektum-orientált szoftverfejlesztés, ComputerBooks, 1999
Tóth Bertalan: Programozzunk C++ nyelven, ComputerBooks, 2003
Benkő Tiborné, Benkő László: Programozási feladatok és algoritmusok Turbo C és C++ nyelven, ComputerBooks, 1997
B. Stroustrup: The C++ programming language Addison-Wesley, 3rd Edition, 2000 /Bjarne Stroustrup: A C++ programozási nyelv, Kiskapu 2001

14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka

Kontakt óra	56
Félévközi készülés órákra	20
Felkészülés zárthelyire	20
Házi feladat elkészítése	24
Összesen	120

15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

Név:	Beosztás:	Tanszék, Int.:
Dr. Jereb László	egyetemi tanár	Híradástechnikai Tanszék
Dr. Németh Pál	adjunktus	Elektronikai Technológiai Tanszék
Dr. Szeberényi Imre	egyetemi docens	Irányítástechnika és Informatika Tanszék
Dr. Tevesz Gábor	egyetemi docens	Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék
Vitéz András	adjunktus	Híradástechnikai Tanszék

Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

A programozás alapjai 2.