A törzsoktatásban tanított tantárgyak, és a "Képátviteli rendszerek" témakör.

A tantárgy célja a szakirány tárgyaiban tanított elméleti ismeretek alátámasztása és kiegészítése gyakorlati ismeretekkel, ennek során mérési feladatokat hajtanak végre és azokkal kapcsolatos gyakorlatokon vesznek részt.

A félév első harmadában közös szakirány mérés előkészítésben vesznek részt, amelynek során néhány gyakorlati problémát részletesen tárgyalunk.

Majd négy különböző mérést hajtanak végre. Ezekben a mérésekben elsajátítják az egyes célműszerek használatát, megismerkednek egy teljes képátviteli rendszer minősítésére alkalmas mérőjelekkel, azok alkalmazási fogásaival, míg a digitális képfeldolgozás legfontosabb elveit két számítógépes szimulációs mérés segítségével követhetik nyomon. A félév során két, a műsorszóráshoz szorosan kapcsolódó külső céget is meglátogatnak (pl. MTV, OMK, HBO).

Az értékelés az elméleti felkészülés ellenőrzése, a laboratóriumi foglalkozásokon végzett munka és a mérési beszámolók alapján a félév végén történik.

Elméleti felkészítés a következő tématerületeken:

• PAL és NTSC QAM jel előállítás.
• Az összetett videojelek spektrumának felépítése.
• Videó szinkronizmus.

• Spektrumanalizátor.

Mérések végzése az alábbi címekkel és témakörökkel:

• Video-4. Spektrum analizátoros videojel mérések I.
• Video-5. Spektrum analizátoros videojel mérések II.
• Video-6. Digitális képkódolási eljárások.

• Video-7. MPEG videókódolás vizsgálata.

Az oktatás a Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéken történik, 2 órás gyakorlatok és 4 órás laboratóriumi gyakorlatok formájában. A hallgatók közösen két órás szakirány gyakorlatokon vesznek részt. Ezek száma a félév során 4 – 5 közötti. Ezen kívül a hallgatók 2-3 fős mérőcsoportokban 4 db. 4 órás mérésen vesznek részt. A mérőcsoport beosztás és a mérési időpontok a tanszéki hirdetőtáblán, illetve a tanszéki szerveren megtalálhatók a félév kezdést követő második héten.

A mérésekre készülni kell a 10 pontban megadott helyeken található segédletekből. A felkészülést a mérés kezdetén ellenőrizzük. Amennyiben az nem megfelelő, a hallgatót pótmérésre utasítjuk. Osztályzás a bevezető előadások után írt zárthelyi, a mérések előtti ellenőrzés, a mérések során végzett munka és a mérési jegyzőkönyvek alapján történik.

a. A szorgalmi időszakban: A félév elismeréséhez szükséges a méréseknek a mérésvezetők aláírásával igazolt - a szorgalmi időszakban történő - elvégzése és mérésenként legalább elégséges jegy megszerzése. A félév végi jegyet a zárthelyire és az egyes mérésekre kapott osztályzatok súlyozott és kerekített átlaga adja.

A félév első harmadának elméleti felkészítése után a hallgatók ZH-t írnak. Ennek eredménye kétszeres szorzóval számít a laborgyakorlat eredményének kialakításában.

Az egyes mérések kiértékelése a következőképpen történik:

• a mérések előtt a felkészülést ellenőrizzük (érdemjegy: J1)

• a mérést folyamatosan értékeljük a következő szempontok alapján (érdemjegy J2):

1. műszerkezelés gyakorlati és elméleti fogásai,
2. elméleti jártasság,
3. probléma felvetés és megoldás

• a mérési eredmények alapján (érdemjegy: J3),
• minden mérés végén a mérőcsoport valamennyi tagja, külön-külön kap egy-egy, a mérési utasításban megtalálható mérési feladatot, amit a mérésvezető jelenlétében végre kell hajtania (érdemjegy: J4)

Egyetlen mérés érdemjegyét a következő összefüggés segítségével számítjuk ki:

, majd az eredményt 0,5-ig lefele kerekítjük (M).

A laboratóriumi gyakorlat érdemjegyét a négy mérésre és a ZH-ra kapott jegy súlyozott és kerekített átlaga adja, a következők szerint:

, (0,5-ig lefele kerekítünk).

Pótmérés a szorgalmi időszakban történhet előzetesen egyeztetett időpontban.

b. A vizsgaidőszakban:

c. Elővizsga:

A mérések anyagát a mérési segédletek tartalmazzák. Ezek a következő ftp címen érhetők el anonymous FTP-vel: ftp.hit.bme.hu/people/kovacsi