Vállalati rendszerek programozása laboratórium

A tantárgy angol neve: Programming of Enterprise Application Systems

Adatlap utolsó módosítása: 2017. június 30.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Mérnök Informatikus Szak
Vállalati Információs Rendszerek Specializáció
BSc Specializáció tárgy

Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
VIETAC07   0/0/2/f 3  
3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Villányi Balázs János,
A tantárgy tanszéki weboldala http://www.ett.bme.hu/oktatas/vietac07
4. A tantárgy előadója

Név:

Beosztás:

Tanszék, Int.:

Dr. Villányi Balázs

adjunktus

Elektronikai Technológia Tsz.

Dr. Martinek Péter

egyetemi docens

Elektronikai Technológia Tsz.

5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít Vállalatirányítási rendszerek, Termelésinformatika, Adatbázisok, Szoftvertechnológia
6. Előtanulmányi rend
Kötelező:
(Szakirany("AMINvallinfrendETT", _) VAGY
Szakirany("AMINvallinfrendSZIT", _) VAGY
Szakirany("AMINvallinfrendTMIT", _) VAGY
Szakirany("AMIvállinfr", _) )

ÉS NEM ( TárgyEredmény( "BMEVIETA433" , "jegy" , _ ) >= 2
VAGY
TárgyEredmény("BMEVIETA433", "FELVETEL", AktualisFelev()) > 0
VAGY
TárgyEredmény( "BMEVIETAC02" , "jegy" , _ ) >= 2
VAGY
TárgyEredmény("BMEVIETAC02", "FELVETEL", AktualisFelev()) > 0)

A fenti forma a Neptun sajátja, ezen technikai okokból nem változtattunk.

A kötelező előtanulmányi rend az adott szak honlapján és képzési programjában található.

Ajánlott:
Nem különbözik a specializációra kerülés feltételeitől.
7. A tantárgy célkitűzése
A tantárgy célkitűzése, hogy bemutassa egy vállalatirányítási rendszer fejlesztésének lehetőségeit. A tárgy gyakorlati ismereteket nyújt a vállalati információs rendszerek felépítéséről, működéséről, a tipikus kiegészítő programozási feladatokról és a feladatok megoldási módszereiről konkrét működő rendszerben. A hallgatók a laboratóriumi gyakorlat során megismerkedhetnek az egyik legelterjedtebb vállalatirányítási rendszer kezelőfelületével, fejlesztési koncepcióival és objektumaival, valamint a fejlesztési eszközökkel és környezettel. A laboratórium egyúttal bevezetést ad az ABAP nyelven történő fejlesztésbe.

Megszerezhető készségek, képességek:
A kurzus elvégzése után a hallgató képes lesz az SAP vállalatirányítási rendszerek kezelői és programozói felületein eligazodni, továbbá képes lesz alapvető funkciókat fejleszteni ezekhez a rendszerekhez. A hallgató jártasságot szerez az ABAP fejlesztés területén és képes lesz kiegészítő modulok, funkciók tervezésére és implementálására.
8. A tantárgy részletes tematikája
1.   Bevezetés az SAP R/3-as rendszer használatába, az SAP R/3-as rendszer alapvető felépítése, kliens/szerver konfigurációk, az üzenet- és átjárószerver, az R/3-as rendszer adatbázis-interfésze, az SAP-példányok és –alkalmazásszerverek monitorozása, az Easy Access menü, móduszok és tranzakciókódok.
2.   A felhasználói kérelem feldolgozása, a munkaprocesszek működése, az SAP Implementation Guide (IMG), az R/3-as rendszer biztonságának alapjai és a kommunikáció külső rendszerrel. Az ABAP Workbench, R/3 Repository, a Repository Browser, fejlesztés, tesztelés és az eredmények használatba vétele. Package létrehozása.
3.   Az ABAP Dictionary és objektumai (domén, adatelem, struktúra, táblatípus), az ABAP Dictionary-ben létrehozható táblák (transzparens tábla, table pool és cluster table), nézet, indexek (elsődleges és másodlagos), Objektumok névadási konvenciói, a Change Object Directory Entry használata.
4.   Bevezetés az ABAP programozásba: alapvető nyelvi elemek az ABAP-ban, előre definiált adattípusok, rekordtípus, konstansok és literálok, értékadás, típuskonvertálási szabályok, műveletvégzés, logikai kifejezések, vezérlési szerkezetek. Bevezetés az Open-SQL használatába: SELECT utasítás, SELECT SINGLE utasítás, a SELECT utasítás ciklusa.
5.   Belső táblák definiálása, feltöltése és egyszerű műveletei. A belső tábla feldolgozása ciklussal, a READ TABLE utasítás, a belső tábla tartalmának rendezése és törlése.
6.   Az ABAP programok szerkezete. Szubrutinok, eseményblokkok, lista képernyők, dialógus modulok, programtípusok. Szubrutinok definiálása, meghívása és adatainak láthatósága. Többszintű listák létrehozása, a listák formázása, valamint nyelvfüggő szövegelemek megadása.
7.   A lefutás logika, szelekciós képernyők és üzenetek. A szelekciós képernyő definiálása, az eseménysorrend szelekciós képernyők esetén. A PARAMETERS és SELECT-OPTIONS kulcsszavak használata. A szelekciós szövegek, azok többnyelvűsége, Üzenetek – Message-ek típusai és használata. 
8.   Funkciócsoport és funkciós modulok. A funkciócsoport létrehozása, funkciós modul definiálása, a funkciós modul meghívása.
9.   A kivételek és üzenetek terjedése, nyomkövetési technikák. A kivételek és üzenetek hatása a veremterületre, a nyomkövető indítása és léptetése. Breakpointok, Calls nézet, változók, watchpoint, Short dump. 
10. Bevezetés az ABAP objektum-orientált programozásba. Objektum-orientált programozási eszközök az ABAP Objects-ben, osztályok, attribútumok és metódusok. Az osztályok példányosítása, az attribútumok és metódusok elérése, funkcionális metódusok, konstrukturok, az önhivatkozás. 
11. ABAP Web Dynpro alkalmazás fejlesztése. A Web Dynpro elemei (View, Window, Controllers, Context, Navigation), Controllerek (Component, View, Windows, Custom). A kontextus bemutatása, a Kontextus Node elérése, a Kontextus attribútumának elérése, az attribútum értékének olvasása és módosítása.
12. Az adatmanipuláció Web Dynpro alkalmazással, táblák és Node-k kapcsolata, új rekord felvétele a táblába, meglévő rekord módosítása, létező rekord törlése a táblából. A jogosultsági rendszer: jogosultság profil, szerepkörök. A jogosultági profil létrehozásának lépései és a jogosultsági profil vizsgálata.
13. A zárolási koncepció, a SAP zárolás módjai, a SAP zárobjektum. A zárobjektum létrehozása, elhelyezése és törlése forráskódból. A sorszámozás, pufferelés. A sorszámobjektum létrehozása és használata.
14. Általános képernyők definiálása, a képernyő GUI-címe és GUI-státusza, képernyő attribútumok, képernyőváltozók. A képernyő funkciókód, a képernyő rajzolata és elemei, a képernyő lefutási logika, a képernyő meghívása és elhagyása. Dialógus modulok.
9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) Laboratórium
10. Követelmények
A szorgalmi időszakban:
A laboratóriumi foglalkozások elején az adott gyakorlati foglalkozás elméleti anyagából írásbeli ismeretellenőrző szintfelmérést tartunk, amely megírásával a hallgatók számot adnak a tananyag folyamatos elsajátításáról. Az aláírás megszerzésének feltétele a laboratóriumi gyakorlatokon való részvétel és az adott gyakorlathoz kapcsolódó feladatok egyenként legalább elégséges szintű megoldása. A félév során két laboralkalom pótlására nyílik lehetőség, amelyeket a pótlási időszakban kell teljesíteni. 
 
A félévközi érdemjegy megállapításának módja: a laboratóriumi gyakorlatokon szerzett jegyek átlaga.

11. Pótlási lehetőségek

Kettő laboratóriumi gyakorlat pótolható a pótlási időszakban, előre egyeztetett időpontban.

12. Konzultációs lehetőségek Igény szerint, az előadókkal és a gyakorlatvezetőkkel egyeztetett időpontban, folyamatosan.
13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom 1. Szikora B., Sviszt O., Fülöp K.: Vállalatirányítás rendszer programozása, BME Elektronikai Technológia Tanszék, Budapest, 2007.
2. Hernández, J.A., Keogh, J., Martinez, F.F.: SAP R/3 kézikönyv, Panem, Budapest, 2007.
3. Sherr, A.-W.: Business Process Engineering - Reference Models for Industrial Enterprises (ARIS - Architecture of Integrated Information Systems), Springer-Verlag, Berlin, 1994.
4. Ullman, J. D.; Widom J.: Adatbázisrendszerek, Panem-Prentice Hall, Budapest, 1998.
5. Hernandez, J. A.: The SAP R/3 Handbook, McGraw-Hill, New York, 1997.
6. James Wood: ABAP Cookbook, ISBN: 978-1-59229-326-1, 2010.
14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka

Kontaktóra

28

Készülés előadásokra

-

Készülés gyakorlatra

-

Készülés laborra

28

Készülés zárthelyire

-

Házi feladat elkészítése

-

Önálló tananyag-feldolgozás

34

Vizsgafelkészülés

-

Összesen

90

15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

Név:

Beosztás:

Tanszék, Int.:

Dr. Szikora Béla

egyetemi docens

Elektronikai Technológia Tsz

Dr. Martinek Péter

egyetemi docens

Elektronikai Technológia Tsz

Dr. Villányi Balázs

adjunktus

Elektronikai Technológia Tsz