Szabványosítás az informatikában és az elektronikában

A tantárgy angol neve: Standardization in Computer Science and Electronics

Adatlap utolsó módosítása: 2012. február 3.

Tantárgy lejárati dátuma: 2012. július 2.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Villamosmérnöki és Informatikai Kar
Villamosmérnöki Szak

 

Műszaki Informatika Szak

 

Szabadon választható tárgy
Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
VIEEBV02   2/0/0/f 2  
3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Hosszú Gábor,
4. A tantárgy előadója
Név:

 

Beosztás:

 

Tanszék, Int.:

 

Dr. Hosszú Gábor

 

Egyetemi docens

 

Elektronikus Eszközök Tsz

 

Czirkos Zoltán

 

Egyetemi tanársegéd

 

Elektronikus Eszközök Tsz

 

Dr. Poppe András

 

Egyetemi docens

 

Elektronikus Eszközök Tsz

 

5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít
-
6. Előtanulmányi rend
Ajánlott:
-
7. A tantárgy célkitűzése A tárgy bemutatja az elektronikában és az informatikában használatos főbb szabványtípusokat. Ismertetésre kerülnek a tématerületen működő nemzetközi és magyar szabványosítási szervezetek, valamint a szabványosítás folyamatának legfontosabb tulajdonságai.

 

8. A tantárgy részletes tematikája

1.hét    Bevezetés, a szabványosításban használatos fogalmak meghatározása. A szabadalmaztatott (proprietary) szabvány, a közszabvány (public standard) és a nem hivatalos (unofficial) szabvány fogalma és fontosabb tulajdonságai
2.hét  A szabványosítás jelentősége; előnyei és esetleges hátrányai. Esettanulmányok: helyes, használatban lévő, illetve helytelenül megalkotott szabványok.  
3. hét  Informatikában használatos szabványok. Villamosmérnöki gyakorlatban használatos szabványok
4. hét  Elektronikával és informatikával foglalkozó szabványosítási és ehhez kapcsolódó fontos szervezetek (NCITS, NIST, ISO, ANSI, IEEE, EIA, NBS, IEC, ITU, FCC, TIA, ETSI, NISO, ACM, AES, CEN, ISO).
5. hét  Esettanulmány: az EIA JEDEC szabványosítás - szabványosítási folyamatok a félvezető eszközök termikus karakterizációja terén (EIA JEDEC JESD51-* szabványok és a kapcsolódó nemzetközi bizottsági munka).

6. hét

   Az Internet Society és részei (IAB, IRTF, IESG, IETF). Kizárólag informatikával foglalkozó szervezetek (W3C, CERT, ORBS, CEENET, TERENA, X Consortium)
7. hét  Az W3C konzorcium. Az IETF által szervezett szabványosítási folyamat (proposed, draft, Internet standard, Request for Comments)
8. hét  Szabványszerű anyagok (best current practice, experimental, informational descriptions). Az Unicode konzorcium 
9. hét  Az Unicode és a karakterkódolás. Az ISO/IEC JTC1/SC2/ ismertetése: felépítése és tevékenysége.
10. hét  Az Egyetemes Karakterkészlet (UCS), az Alap többnyelvű lap (BMP) és a Kiegészítő többnyelvű lap (SMP) fogalma, alkalmazási kérdések.
11. hét   Az Unicode Bidi algoritmusa, implementációs nehézségek és lehetőségek.
12. hét   A Magyar Szabványügyi Testület bemutatása. Lehetőségek és feladatok. Szabványtervezet-készítés. Esettanulmány.
13. hét  Fontkészítési ismeretek, az OpenType technológia. Magyar szabványosítási és kapcsolódó szervezetek (HTE, MSZT, NIIF, Hungarnet, Huninet, MIT, ISZT, BIX) 
14. hét  

Esettanulmány: a Komondor szabványtervezet. 

9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) Előadás, melynek keretében gyakorlati ismereteket is nyújtó példákat is ismertetünk, esettanulmány jelleggel, esetenként on-line számítógépi demonstrációval.

 

10. Követelmények a. A szorgalmi időszakban:

 

A szorgalmi időszakban 2 db nagy zárthelyit iratunk. A félévközi jegy megszerzésének feltétele, hogy mindkét zh. min. elégséges legyen.

 

11. Pótlási lehetőségek Egy sikertelen zárthelyi a szorgalmi időszakban a pótzárthelyin pótolható.
A sikertelen (pót)zárthelyi a pótlási héten különeljárási díj ellenében egy további alkalommal pótolható.

 

12. Konzultációs lehetőségek Zh-k előtt az előadókkal történő személyes megbeszélés képezi a konzultáció alapját.

 

13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

Dr. Hosszú Gábor: „Az internetes kommunikáció informatikai alapjai”, Első kiadás, Novella Kiadó, Budapest 2005, 640 oldal, ISBN 963-9442-51-8.

Dr. Hosszú Gábor - Dr. Keresztes Péter: VHDL-alapú rendszertervezés, SZAK Kiadó, Bicske, 2012, ISBN 978-963-9863-24-8.

14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka
Kontakt óra28
Félévközi készülés órákra14
Felkészülés zárthelyire18
Házi feladat elkészítése 
Kijelölt írásos tananyag elsajátítása 
Vizsgafelkészülés 
Összesen60
15. A tantárgy tematikáját kidolgozta
Név:

 

Beosztás:

 

Tanszék, Int.:

 

Dr. Hosszú Gábor

 

Egyetemi docens

 

Elektronikus Eszközök Tsz

 

Dr. Poppe András

 

Egyetemi docens

 

Elektronikus Eszközök Tsz

 

Czirkos Zoltán

 

Egyetemi tanársegéd

 

Elektronikus Eszközök Tsz