Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

    Belépés
    címtáras azonosítással

    vissza a tantárgylistához   nyomtatható verzió    

    Szabványosítás az informatikában és az elektronikában

    A tantárgy angol neve: Standardization in Computer Science and Electronics

    Adatlap utolsó módosítása: 2012. február 3.

    Tantárgy lejárati dátuma: 2012. július 2.

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Villamosmérnöki és Informatikai Kar
    Villamosmérnöki Szak

     

    Műszaki Informatika Szak

     

    Szabadon választható tárgy
    Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
    VIEEBV02   2/0/0/f 2  
    3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Hosszú Gábor,
    4. A tantárgy előadója
    Név:

     

    Beosztás:

     

    Tanszék, Int.:

     

    Dr. Hosszú Gábor

     

    Egyetemi docens

     

    Elektronikus Eszközök Tsz

     

    Czirkos Zoltán

     

    Egyetemi tanársegéd

     

    Elektronikus Eszközök Tsz

     

    Dr. Poppe András

     

    Egyetemi docens

     

    Elektronikus Eszközök Tsz

     

    5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít
    -
    6. Előtanulmányi rend
    Ajánlott:
    -
    7. A tantárgy célkitűzése A tárgy bemutatja az elektronikában és az informatikában használatos főbb szabványtípusokat. Ismertetésre kerülnek a tématerületen működő nemzetközi és magyar szabványosítási szervezetek, valamint a szabványosítás folyamatának legfontosabb tulajdonságai.

     

    8. A tantárgy részletes tematikája

    1.hét    Bevezetés, a szabványosításban használatos fogalmak meghatározása. A szabadalmaztatott (proprietary) szabvány, a közszabvány (public standard) és a nem hivatalos (unofficial) szabvány fogalma és fontosabb tulajdonságai
    2.hét  A szabványosítás jelentősége; előnyei és esetleges hátrányai. Esettanulmányok: helyes, használatban lévő, illetve helytelenül megalkotott szabványok.  
    3. hét  Informatikában használatos szabványok. Villamosmérnöki gyakorlatban használatos szabványok
    4. hét  Elektronikával és informatikával foglalkozó szabványosítási és ehhez kapcsolódó fontos szervezetek (NCITS, NIST, ISO, ANSI, IEEE, EIA, NBS, IEC, ITU, FCC, TIA, ETSI, NISO, ACM, AES, CEN, ISO).
    5. hét  Esettanulmány: az EIA JEDEC szabványosítás - szabványosítási folyamatok a félvezető eszközök termikus karakterizációja terén (EIA JEDEC JESD51-* szabványok és a kapcsolódó nemzetközi bizottsági munka).

    6. hét

       Az Internet Society és részei (IAB, IRTF, IESG, IETF). Kizárólag informatikával foglalkozó szervezetek (W3C, CERT, ORBS, CEENET, TERENA, X Consortium)
    7. hét  Az W3C konzorcium. Az IETF által szervezett szabványosítási folyamat (proposed, draft, Internet standard, Request for Comments)
    8. hét  Szabványszerű anyagok (best current practice, experimental, informational descriptions). Az Unicode konzorcium 
    9. hét  Az Unicode és a karakterkódolás. Az ISO/IEC JTC1/SC2/ ismertetése: felépítése és tevékenysége.
    10. hét  Az Egyetemes Karakterkészlet (UCS), az Alap többnyelvű lap (BMP) és a Kiegészítő többnyelvű lap (SMP) fogalma, alkalmazási kérdések.
    11. hét   Az Unicode Bidi algoritmusa, implementációs nehézségek és lehetőségek.
    12. hét   A Magyar Szabványügyi Testület bemutatása. Lehetőségek és feladatok. Szabványtervezet-készítés. Esettanulmány.
    13. hét  Fontkészítési ismeretek, az OpenType technológia. Magyar szabványosítási és kapcsolódó szervezetek (HTE, MSZT, NIIF, Hungarnet, Huninet, MIT, ISZT, BIX) 
    14. hét  

    Esettanulmány: a Komondor szabványtervezet. 

    9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) Előadás, melynek keretében gyakorlati ismereteket is nyújtó példákat is ismertetünk, esettanulmány jelleggel, esetenként on-line számítógépi demonstrációval.

     

    10. Követelmények a. A szorgalmi időszakban:

     

    A szorgalmi időszakban 2 db nagy zárthelyit iratunk. A félévközi jegy megszerzésének feltétele, hogy mindkét zh. min. elégséges legyen.

     

    11. Pótlási lehetőségek Egy sikertelen zárthelyi a szorgalmi időszakban a pótzárthelyin pótolható.
    A sikertelen (pót)zárthelyi a pótlási héten különeljárási díj ellenében egy további alkalommal pótolható.

     

    12. Konzultációs lehetőségek Zh-k előtt az előadókkal történő személyes megbeszélés képezi a konzultáció alapját.

     

    13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

    Dr. Hosszú Gábor: „Az internetes kommunikáció informatikai alapjai”, Első kiadás, Novella Kiadó, Budapest 2005, 640 oldal, ISBN 963-9442-51-8.

    Dr. Hosszú Gábor - Dr. Keresztes Péter: VHDL-alapú rendszertervezés, SZAK Kiadó, Bicske, 2012, ISBN 978-963-9863-24-8.

    14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka
    Kontakt óra28
    Félévközi készülés órákra14
    Felkészülés zárthelyire18
    Házi feladat elkészítése 
    Kijelölt írásos tananyag elsajátítása 
    Vizsgafelkészülés 
    Összesen60
    15. A tantárgy tematikáját kidolgozta
    Név:

     

    Beosztás:

     

    Tanszék, Int.:

     

    Dr. Hosszú Gábor

     

    Egyetemi docens

     

    Elektronikus Eszközök Tsz

     

    Dr. Poppe András

     

    Egyetemi docens

     

    Elektronikus Eszközök Tsz

     

    Czirkos Zoltán

     

    Egyetemi tanársegéd

     

    Elektronikus Eszközök Tsz