Felsőbb matematika informatikusoknak - Sztochasztika

A tantárgy angol neve: Advanced Mathematics for Informaticians - Stochastics

Adatlap utolsó módosítása: 2017. szeptember 1.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Mérnökinformatikus szak, MSc képzés         

Közös tantárgy         

Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
TE90MX58 2 4/0/0/v 4  
3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Tóth Imre,
4. A tantárgy előadója
Név:Beosztás:Tanszék, Intézet:
Dr. Rónyai Lajosegyetemi tanárTTK Algebra Tanszék
Dr. Bálint Péteregyetemi docensTTK Sztochasztika Tanszék
Dr. Pete Gáboregyetemi docensTTK Sztochasztika Tanszék
Dr. Tóth Imre Péteregyetemi docensTTK Sztochasztika Tanszék
5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít Valószínűségszámítás alapjai.
6. Előtanulmányi rend
Kötelező:
NEM ( TárgyEredmény( "BMETE90MX43" , "jegy" , _ ) >= 2
VAGY
TárgyEredmény("BMETE90MX43", "FELVETEL", AktualisFelev()) > 0
VAGY
TárgyEredmény( "BMETE90MX77" , "jegy" , _ ) >= 2
VAGY
TárgyEredmény("BMETE90MX77", "FELVETEL", AktualisFelev()) > 0)

A fenti forma a Neptun sajátja, ezen technikai okokból nem változtattunk.

A kötelező előtanulmányi rend az adott szak honlapján és képzési programjában található.

Ajánlott:
-
7. A tantárgy célkitűzése A véletlen és a valószínűségszámítási módszerek fontos szerepet játszanak az informatikában, elsősorban a randomizált algoritmusokon, valamint a sztochasztikus folyamatok elméletén  keresztül. A feldolgozott anyag betekintést nyújt ebbe a világba.  A hangsúlyokat a jelenségek megértetésére és az alkalmazásokra helyezzük. Széles körben (a tantárgy témakörén kívül is) alkalmazható technikákat prezentálunk, rávilágítunk más matematikai és matematikán kívüli természettudományos és műszaki területekkel való összefüggésekre, a lehetséges alkalmazások körére. Fontos célunk, hogy a hallgatóink képesek legyenek  randomizált algoritmusok tervezésére és elemzésére. Alapelv: minden egyes témához sok konkrét példát, számolást, konkrét alkalmazást mutatunk be. Bizonyításokat többnyire csak vázlatosan prezentálunk, viszont hangsúlyt helyezünk a szemléletre és a (matematikai és egyéb) jelenségekre.
8. A tantárgy részletes tematikája 1. Valószínűségszámítási alapok ismétlése (4 óra): Valószínűségi változó, eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény. Várható érték, szórásnégyzet, magasabb momentumok. Nevezetes eloszlások. Együttesen értelmezett valószínűségi változók, együttes eloszlás- és sűrűségfüggvény. Várható érték vektor, kovariancia mátrix, alaptulajdonságai, Cauchy-Schwarz-egyenlőtlenség. Nevezetes többdimenziós eloszlások. Sűrűségfüggvények transzformációja leképezésekkel. Többdimenziós normális eloszlás. 
 
2. Létezés és véletlen (4 óra): Véletlent használó egzisztanciabizonyítások (az ún. Erdős-módszer) nevezetes példákon keresztül (hipergráf 2-színezése, Ramsey-gráfok, stb.), ezek algoritmikus vonatkozásai. A Turán-tétel véletlent használó bizonyítása. Derandomizálás.
 
3. Néhány nevezetes randomizált algoritmus elemzése (8 óra): A gyorsrendezés várható lépésszáma . A Rabin—Miller-prímteszt elemzése. A Schwartz—Zippel-lemma és közvetlen alkalmazásai (Tutte-determináns, mátrixszorzás ellenőrzése). Randomizált mintaillesztés. Minimális feszítőfa számítása lineáris várható időben. Bolyongások és algoritmusok.
 
4. Lovász lokális lemmája (4 óra): A módszer ismertetése, néhány egyszerű alkalmazása, a módszer algoritmikus változta.
 
5. Véletlen és bonyolultsági osztályok (8 óra): Az RP és a Las Vegas nyelvosztályok, példákkal. Az IP nyelvosztály: nem izomorrf gráfok, IP=PSPACE lényeges részének a bizonyítása. Nulla ismeretű bizonyítás fogalma, példák. A BPP nyelvosztály, a BPP és a P viszonyával foglalkozó néhány eredmény vázlatos ismertetése. Az RL nyelvosztály.
 
6. Véletlen gráfok (4 óra): Erdős-Rényi-gráfok, néhány gráftulajdonság (pl. összefüggőség) evolúciója. Barabási-Albert-gráfok, alkalmazásuk (számítógépes-, szociális-, biológiai-) hálózatok modellezésére.
 
7. Konvergencia típusok (4 óra): Sztochasztikus konvergencia fogalma és a nagy számok gyenge törvénye. L^p-beli konvergencia. Majdnem biztos konvergencia, Borel-Cantelli lemmák és a nagy számok erős törvénye. Valószínűségi eloszlások gyenge konvergenciája és határeloszlás-tételek. 
 
8. Generátor- és karakterisztikus függvények. Alkalmazásaik: határeloszlások és nagy eltérések (8 óra): Generátorfüggvény, alaptulajdonságai. Konvolúció és keverék-eloszlások generátorfüggvénye. Alkalmazások: elágazó folyamatok, bolyongások. Karakterisztikus függvény, alaptulajdonságai. Fourier-analízis elemei, inverzió, momentum-probléma. Folytonossági tétel, következménye: határeloszlás-tételek. Nagy számok törvényei és centrális határeloszlás tétel karakterisztikus függvény módszerével. Stabilitás, stabilis eloszlások, gyenge konvergencia stabilishoz. Nagy eltérések elemei: Bernstein-egyenlőtlenség, Chernoff-korlát, Cramér-tétel. 
 
9. Sztochasztikus folyamatok elemei: Markov-láncok és Markov-folyamatok (8 óra): Mi is egy sztochasztikus folyamat? Véges állapotterű Markov-láncok, állapotok osztályozása, irreducibilitás, periódus, aperiodicitás. Lineáris algebrai eszköztár: sztochasztikus mátrixok, hatás előre (függvényekre), hatás hátra (mértékekre). Stacionárius mérték, hosszú idejű viselkedés, ergodicitás. Reverzibilis Markov-láncok, MCMC elemei. Megszámlálható állapotterű Markov-láncok: tranziencia, null-rekurrencia, pozitív rekurrencia jellemzése. Alkalmazás születési-halálozási folyamatokra, bolyongásokra (Pólya-tétel). Folytonos idejű Markov-láncok elemei: Poisson folyamat, ugrási ráták, szemléletes jellemzés. Sztochasztikus mátrixok egy-paraméteres félcsoportja: Kolmogorov-Chapman egyenletek, infinitezimális generátor, kapcsolat mátrix-analízissel.
 
10. Kitekintés: válogatás a modern valószínűségszámítás problémaköreiből (4 óra): Perkoláció: az alapprobléma, kapcsolat véletlen gráfokkal, alaptételek, fázisátmenet. “Kártyakeverés matematikája”: Markov-láncok konvergenciájának kérdésköre, hányszor keverjük meg a kártyacsomagot, hogy (közel) egyenletes eloszlású véletlen sorrendet kapjunk?
9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) A tárgy anyaga előadásokon kerül ismertetésre.
10. Követelmények
  1. A szorgalmi időszakban: egy összegző értékelés zárthelyi dolgozat formájában. Az aláírás megszerzésének (és egyeben a vizsgára bocsátásnak) a feltétele a dolgozat legalább elégséges szintű teljesítése.
  2. A vizsgaidőszakban: írásbeli teljesítményértékelésből és a félévközi zárthelyi dolgozat eredményének beszámításából álló kombinált vizsga. A vizsgajegy megállapítása felerészben a zárthelyi dolgozat eredménye és felerészben a vizsgadolgozat eredménye alapján történik.

 

11. Pótlási lehetőségek A zárthelyi a TVSZ szerint egyszer pótolható.
12. Konzultációs lehetőségek Szükség esetén a számonkérések előtt a hallgatókkal egyeztetve.
13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom [1] Bollobás: Random Graphs, Cambridge University Press, 2001.
[2] Rényi: Valószínűségszámítás. Tankönyvkiadó, 1972.
[3] Rónyai, Ivanyos, Szabó: Algoritmusok. Typotex, 2000.
[4] Mitzenmacher, Upfal: Probability and Computing. Cambridge University Press, 2005.
[5] Papadimitriou: Számítási bonyolultság. Novadat, 1999.
[6] Motwani, Raghavan: Randomized Algorithms. Cambridge University Press, 1995.
[7] Prékopa: Valószínűségszámítás műszakiaknak. Műszaki Könyvkiadó Budapest.
[8] Durrett: Probability: Theory and Examples. Duxbury Press, 1995.
14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka
Kontakt óra

56

Félévközi készülés órákra

10

Felkészülés zárthelyire

14

Házi feladat elkészítése

-

Kijelölt írásos tananyag elsajátítása

-

Vizsgafelkészülés

40

Összesen

120

15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

Dr. Rónyai Lajos egyetemi tanár, Algebra Tanszék;
Dr. Tóth Bálint egyetemi tanár, Sztochasztika Tanszék;
Dr. Szabados Tamás egyetemi docens, Sztochasztika Tanszék;
Dr. Székely Balázs egyetemi docens, Sztochasztika Tanszék