BME VIK - E-jog

3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Sebestyén Zoltán,

A tantárgy tanszéki weboldala http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=4982

4. A tantárgy előadója

Név:	Beosztás:	Tanszék, Intézet:
Verebics János PhD	Egyetemi docens	Üzleti jog tanszék

5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít Jogi- államtani alapok, üzleti jogi alapok.

6. Előtanulmányi rend

Ajánlott:
Ajánlott előtanulmányi rend: jogi-államtani alapismeretek legalább egy féléves, minimálisan 2 kreditértékű humán jogi tárgy(ak) teljesítése (pl. BME hallgatók esetén: Üzleti jog BsC BMEGT55A001).

7. A tantárgy célkitűzése A tantárgy célja, hogy - az információs társadalom jogának kialakulásába a gazdasági informatikus képzés más tárgyi követelményeivel összhangban - képessé tegye a hallgatókat egyfelől arra, hogy eligazodjanak az e-jog területein, munkájukkal összefüggő élethelyzeteikben az alapvető jogi kompetenciák birtokában járhassanak el másfelől pedig arra, hogy a gazdaságinformatikusi tevékenység során felmerülő jogi kérdésekben - nem jogászként - alapszinten választ tudjanak adni, meg tudják ítélni a jogi kockázatokat, illetve azt, hogy konkrét jogi tanácsért hova kell fordulniuk. A képzés további lényeges célkitűzése, hogy áttekintést adjon gazdasági informatika körébe eső közbeszerzési eljárásokban az ajánlattevői oldalon jelentkező és az esetleges jogorvoslattal kapcsolatos feladatokról.

8. A tantárgy részletes tematikája 1. Technika, informatika, jogfejlődés – az „elektronizált” világ jogi problémáinak áttekintése

a technológia fejlődése, az információs forradalmak (beszéd, írás, nyomtatás, hírközlés, kompjuterizáció, Internet) és ezek hatásai a társadalmi együttélést szabályozó normarendszerekre, különösen a jogra, az információs forradalmak hatására született új szabályozási területek (pl. szerzői jog, iparjogvédelem, hírközlési jog), a számítógép és az Internet, mint jogi probléma, az állam szabályozással összefüggő feladatai és az ipari önszabályozás szerepe, Európai Uniós és magyar információs társadalmi stratégiák, helyzetkép és a közeljövő változásai

2. Információs jogok I:

a véleménynyilvánítás szabadsága, a közérdekű információ megismerhetősége, személyes adatok védelme, az információ továbbításának és tárolásának védelmét támogató jogi eszközök, az informatikai biztonság alapvető jogszabályi követelményei

3. Információs jogok II.

elektronikus tartalomszolgáltatások, az információ az interneten keresztül történő hozzáférhetővé tétele, a véleménynyilvánítás szabadságának jogszerű korlátai az Interneten, a személyiség védelme a polgári jogban és a jog más területein

4. Az elektronikus aláírás, titkosítás, az információ továbbításának és tárolásának jogi védelme, azonosítás, a hírközlés jogi alapjai

az elektronikus aláírás fogalma, működése és funkciói, jogi szabályozásának lehetőségei, a PKI (nyilvános kulcsú infrastruktúra) alapú szabályozás sajátosságai, az elektronikus aláírásra vonatkozó magyar szabályozás rendszere, aláírás-típusok és kapcsolódó szolgáltatások, az azonosítás az elektronikus aláírás használatától eltérő más módozatai, a hírközlés jogi alapjai, a szolgáltatók kötelezettségei, a fogyasztói jogok érvényesítése, a hírközlési igazgatás és ellenőrzés rendszere, jogorvoslatok és szankciók

5. Elektronikus kereskedelem

a kereskedelemre vonatkozó szabályozásról általában, a szabályozás fő területei, az elektronikus kereskedelemre irányadó különös szabályok sajátosságai, a reklámozás, a vevőtájékoztatás, elektronikus szerződéskötés, e-bankolás és elektronikus fizetések, fogyasztói jogérvényesítés, távmunka

6. Elektronikus ügyintézés a hatósági közigazgatási és bírósági eljárásokban

elektronikus hatósági ügyintézés szabályozása a közigazgatási eljárásról szóló törvény és a kapcsolódó rendeletek alapján, elektronikus ügyintézés egyes speciális közigazgatási eljárásokban (adóügyek, Magyar Szabadalmi Hivatal eljárásai), az elektronikus cégeljárás és a cégadatok elektronikus úton történő megismerhetősége, a közeljövő várható változásai (elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény, elektronikus tértivevény, a végrehajtással összefüggő eljárási cselekmények elektronizálása)

7. Szerzői jog I.

a szellemi alkotások jogi oltalmi rendszerének áttekintése, a szerzői jog által szabályozott fő területek, a szerzői jogi jogvédelem feltételei, a szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai, a szabad felhasználás és a szerző vagyoni jogainak más, jogszerű korlátai

8. Szerzői jog II.

a szoftver, mint a szerzői jogvédelem tárgya, a számítógépes programalkotásokra vonatkozó speciális szabályok, szabad felhasználású szoftverek, a felhasználás jogszerű korlátai (másolatkészítés)

9. Szerzői jog III.

a szerzői jog és az Internet, audiovizuális művek jogvédelme, a közös jogkezelés, az adathordozók ill. a fénymásoló után fizetendő jogdíjak, a szellemi alkotások felhasználását biztosító szerződések

10. Iparjogvédelem

az ipari tulajdon védelmére vonatkozó jogi szabályozás fő területei, a műszaki-tudományos eredmények (szabadalmak) jogi oltalma, használati mintaoltalom, know-how, formatervezési minták oltalma, az integrált áramkörök sajátos jogvédelme, az árujelzők és védjegyek jogi oltalma, a földrajzi árujelzők, kereskedelmi nevek, fellépés az ipari tulajdon jogosulatlan használata ellen, az iparjogvédelmi alkotások hasznosítására vonatkozó rendelkezések

11. Domain nevek a domain név fogalma, jogi jelentősége, a nemzetközi és magyarországi domain regisztráció rendszere, a magyar szabályozás sajátosságai, a regisztráció és delegáció feltételei, elsőbbségi és nem prioritásos igénylések, a regisztráció jogi akadályai, a jogszerűtlen névhasználat következményei, jogviták

12. A közbeszerzések jogi szabályozásának alapjai a közbeszerzési és kapcsolódó jogszabályokat rendszerének áttekintése, a közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérőkre háruló tervezési feladatokat áttekintése, a beszerzéssel érintett piac jellegéből és méretéből adódó sajátosságok jogi szempontjainak értékelése, a közbeszerzési eljárások ajánlatkérői oldalról való előkészítésével, az eljárások lebonyolításával összefüggő feladatok, az esetleges jogorvoslati panaszok kezelése, a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződések teljesítésének nyomon követése, az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó sajátos szabályok

9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) Előadás

10. Követelmények • A szorgalmi időszakban: három zárthelyi. A félévközi jegy követelménye a három zárthelyi mindösszesen jobb, mint 40%-os teljesítése.
• Opcionálisan a tárgy előadói által felkínált féléves feladat elkészítése is vállalható.

11. Pótlási lehetőségek Pótlásra lehetőséget biztosítunk: pótlási időszakban tartandó pót-zh keretében, mely az egész féléves anyagot átfogja. A zh-k eredményét/a hallgatók által elért pontszámokat kizárólag Neptun-kódot használva a www.uti.bme.hu Üzleti Jog Tanszék oldalra töltjük fel. A kijavított dolgozatok megtekinthetőek a Tanszéken (a Tanszék által megjelölt időpontban, melyet a zh megírását megelőzően ismertetünk a hallgatókkal).

12. Konzultációs lehetőségek Minden hétfőn 9-12 óra között az Üzleti jog tanszéken (QA II. 209.)

13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom A számonkérés alapját Pázmándi Kinga – Verebics János (szerk): E-jog, HVG-Orac, 2012 c. tankönyve képezi. Kiegészítő tananyag kerül kiadásra az elektronikus kereskedelem és az információs büntetőjog témakörében: ezt a hallgatók az ÜTI Web-ről ingyenesen letölthetik.

14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka

Kontakt óra	28
Készülés előadásra	14
Készülés gyakorlatra	0
Készülés laborra	0
Készülés zárthelyire	9
Házi feladat elkészítése	0
Önálló tananyag-feldolgozás	39
Vizsgafelkészülés + EM	0
Összesen	90

15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

Név:	Beosztás:	Tanszék, Intézet:
Verebics János PhD	Egyetemi docens	Üzleti jog tanszék