Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

    Belépés
    címtáras azonosítással

    vissza a tantárgylistához   nyomtatható verzió    

    Látás, nyelv, emlékezet

    A tantárgy angol neve: Vision, language and memory

    Adatlap utolsó módosítása: 2009. január 9.

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Villamosmérnöki és Informatikai Kar


    Kötelezően választható

    Szabadon választható

     

     

    Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
    GT47A001   2/0/0/f 2  
    3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Kovács Ilona,
    A tantárgy tanszéki weboldala http://www.cogsci.bme.hu
    4. A tantárgy előadója

    Kovács Ilona

    Tanszékvezető egyetemi tanár

    Kognitív Tudományi Tanszék

    Pléh Csaba

    egyetemi tanár

    Kognitív Tudományi Tanszék

    Kovács Gyula

    egyetemi tanár

    Kognitív Tudományi Tanszék

    Babarczi Anna

    egyetemi adjunktus

    Kognitív Tudományi Tanszék

    Lukács Ágnes

    egyetemi adjunktus

    Kognitív Tudományi Tanszék

    Racsmány Mihály

    egyetemi docens

    Kognitív Tudományi Tanszék

    7. A tantárgy célkitűzése

    A kurzus az emberi megismerés három fontos mozzanatát tárgyalja megismeréstudományi perspektívából. A megismeréstudományi megközelítés annyit jelent, hogy nem egyoldalúan, például nem csak pszichológiai szempontból, hanem interdiszciplináris módon, tehát a filozófia, számitógéptudomány, pszichológia, biológia, stb. együttes tudására támaszkodva tárgyaljuk a megjelölt témákat.

    8. A tantárgy részletes tematikája

    I. Látás Modul:

    A látás komputációs, pszichológiai, élettani és anatómiai alapjai, s ezek lehetséges mérnöki alkalmazásai. Az emberi látás, mint a legkiterjedtebben tanulmányozott emberi megismerő rendszer, nemcsak a biológiai, de a mérnöki érdeklődésű diákoknak, s nemcsak a természetes-, de a mesterséges intelligencia kutatóinak is közkedvelt témája. Mit kezd az agy a szemből érkező tömérdek információval? Mit jelent a képfeldolgozás, tömörítés a szem és az agy kapcsolatában? Miért szükséges a munkamegosztás a különböző látási funkciókra specializált agyterületek között?  Hogyan jön létre ez a munkamegosztás az egyed-, s a törzsfejlődés során? Mindennek tudatában vagyunk, amit “látunk”? Kell-e a látást tanulni, és pontosan mit is tanul az, aki látni tanul? Van-e biológiai alapja a művészi látásmódnak?


    1. A látás első szintjei: képtömörítés a retinától az agykéregig (Kovács Ilona)


    2. Az emberi agy és annak vizsgálati módszerei (Kovács Gyula)

     
    3. A látás közbülső szintjei: következtetés a külvilág  tulajdonságaira(K.I.)

     


    II. Nyelvi Modul

    A nyelv használatának, megértésének, produkciójának és elsajátításának mechanizmusai. Milyen szerepet játszik a nyelv a gondolkodásunkban? Hogyan fordítjuk le az átadni kívánt információt hanghullámokra, kézjelekre vagy betűkre? Hogyan észleljük és ismerjük fel a beszédet? Az akusztikus vagy vizuális jelzést hogyan értelmezi nyelvileg a hallgató vagy az olvasó? Hogyan sajátítja el a gyerek ezeket a képességeket anyanyelvének megtanulása során? Mi okozza a beszéd és a nyelvi feldolgozó rendszer átmeneti vagy állandó zavarait? Hogyan hat egymásra a nyelv és a gondolkodás, meghatározza-e egyik a másikat? Hogyan valósítja meg a nyelvi működéseket az emberi agy? Mik a nyelv biológiai alapjai és hogyan alakult ki az evolúció folyamán?

     
    1. A nyelv keletkezése (Pléh Csaba)


    2. A megértés folyamata (Pléh Csaba)

     
    3. A gyermeknyelv (Lukács Ágnes)

     
    4. A nyelvtechnológia (Babarczy Anna)

     

     

    III. Emlékezeti modul

    Az emlékezeti kódok típusai, kódolási mechanizmusok, az emlékezeti kódolás idegrendszeri háttere, mnemotechnikai eljárások és emlékezeti teljesítmény. Hogyan függ az emlékezet a kontextustól? Melyek a felismerés és a felidézés folyamatai? Függ-e a nyelvelsajátitás folyamata az emlékezeti teljestménytől? Mennyiben korlátozza a nyelvfeldolgozás sebességét az emlékezet terjedelme? Hogyan sérül, torzul illetve hanyatlik az emlékezet? Hogyan emlékszünk eseményekre és önéletrajzi részletekre? Az önéletrajzi emlékezés hierarchikus modelljei. A nem tudatos emlékezés kísérleti vizsgálata, mesterséges-nyelvtan tanulás, priming és kontextuskötött tanulás, a többszörös emlékezeti rendszerek modelljei, az implicit emlékezés idegrendszeri korrelátumai.

     

     

     

    1. Az emlékezés folyamata (Racsmány Mihály)

     

    2. Emlékezés és agy (Racsmány Mihály)

     

    3. Az emlékezet és a tanulás (Racsmány Mihály)

     

    4. Az emlékezet és a tanulás (Racsmány Mihály)

     

    Záró modul

         ZH

         Potzh

    9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) előadás
    10. Követelmények

    A szorgalmi időszakban: Zárthelyi dolgozat, többszörös választásos tesztkérdések formájában

    12. Konzultációs lehetőségek

    Az órák ideje alatt heti rendszerességgel, később megjelölendő időpontban

    13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

    Kovács I, Szamarasz V Z (szerk) : Látás, nyelv, emlékezet (in Hungarian) Typotex Budapest 2006

    14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka
    Kontakt óra 30
    Félévközi készülés órákra 10
    Felkészülés zárthelyire 10
    Házi feladat elkészítése 
    Kijelölt írásos tananyag elsajátítása 
    Vizsgafelkészülés 10
    Összesen 
    15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

    Dr Kovács Ilona

    Tanszékvezető egyetemi tanár

    Kognitív Tudományi Tanszék