A kurzus az emberi megismerés három fontos mozzanatát tárgyalja megismeréstudományi perspektívából. A megismeréstudományi megközelítés annyit jelent, hogy nem egyoldalúan, például nem csak pszichológiai szempontból, hanem interdiszciplináris módon, tehát a filozófia, számitógéptudomány, pszichológia, biológia, stb. együttes tudására támaszkodva tárgyaljuk a megjelölt témákat.

1.       Miért felejtünk? Az emlékezetkutatás módszerei és elméletei

Felejtési görbe és konszolidáció, nyomelhalványulási és interferencia modellek. Felismerési és előhívási paradigmák. A fenntartó ismétlés és a hívóingeres előhívás: Ebbinghaustól Tulvingig. Szeriális felidézés és transzfer. Az emlékezeti kísérlet fázisai. Kontingencia elemzés és emlékezés.

2.      Kódolás és előhívás

Az emlékezeti kódok típusai, kódolási mechanizmusok, az emlékezeti kódolás idegrendszeri háttere, mnemotechnikai eljárások és emlékezeti teljesítmény. Kontextus-manipuláció és emlékezet. Generáló-felismerési és ekphoria modellek, a felismerés és a felidézés folyamatai.

3.      Rövid távú információmegtartás és gondolkodás: a munkamemória

A rövid távú emlékezettől a munkamemóriáig, egyéni különbségek és nyelvelsajátítás, kapacitáskorlát és nyelvfeldolgozás, a munkamemória szerepe a fejlődési zavarok magyarázatában: SLI, Williams-szindróma és diszlexia.

4.      Emlékezet és viselkedésirányítás: a végrehajtó rendszer kutatása

Figyelem és emlékezet, a végrehajtórendszer mûködése és sérülése, tesztek és vizsgálómódszerek, a célirányos viselkedés idegrendszeri háttere, a központi végrehajtó modelljei, frontális sérülés és skizofrénia.

5.      Téri emlékezés

Mentális tér, navigáció és emlékezés, a téri információk elsajátítása, topográfiai amnézia és tájékozódás, a téri keretek típusai, tér és nyelv, a  téri információk rövid távú manipulációja és a téri képzelet viszonya, egyéni és nemi különbségek a téri emlékezésben.

6.      Az emlékezet sérülése: amnézia

Az emlékezeti sérülések taxonómiája, az amnézia diagnosztikája: tesztek és vizsgálómódszerek, retrográd és anterográd amnézia, az emlékezeti károsodás idegrendszeri háttere.

7.      Torz emlékek: a téves emlékezés kutatása

A téves emlékezeti paradigma, szemtanúvallomás és torzítás, kapcsoltsági és interferencia hatások. A téves emlékezés szociális faktorai, egyéni különbégek, a téves emlékezés kísérleti és idegrendszeri modelljei.

8.      Gátlás és blokkolás

Az előhívási gátlás kísérleti módszerei, figyelmi és emlékezeti gátlás, szándékos felejtés, szókeresési blokkok és a gátlás adaptív természete, kóros felejtés idegrendszeri károsodás nélkül: a funkcionális amnézia.

9.      A tudás hanyatlása: a szemantikus emlékezet patológiája

A szemantikus emlékezet hierarchikus szerveződése, szemantikus demencia és Alzheimer-kór, kategóriaspecifikus sérülések, a szemantikus emlékezés pszichológiai attribútumai, a tudás idegrendszeri alapjai.

10.    Az epizodikus és az önéletrajzi emlékezet 

Az epizodikus emlékezés komponensei, ismerősség és előhívás: a kettős folyamat elmélet, az epizodikus emlékek kísérleti elkülönítése, eseményemlékezés és önéletrajzi emlékek, az önéletrajzi emlékezés hierarchikus modelljei.

11.     Az emlékezet fejlődése

Csecsemőkori emlékezeti funkciók és vizsgálómódszereik, a megtartás ontogenetikus változásai, emlékezési stratégiák kialakulása, fejlődési amnézia, az emlékezet fejlődésének szociális faktorai.

12.    Tudat és emlékezet: az implicit emlékezet

A nem tudatos emlékezés kísérleti vizsgálata, mesterséges-nyelvtan tanulás, priming és kontextuskötött tanulás, a többszörös emlékezeti rendszerek modelljei, az implicit emlékezés idegrendszeri korrelátumai.

a.       A szorgalmi időszakban: Zárthelyi dolgozat, többszörös választásos tesztkérdések formájában

b.       A vizsgaidőszakban:

c.              Elővizsga:

Az órák ideje alatt heti rendszerességgel, később megjelölendő időpontban

Magyar nyelvű háttérirodalom:

Baddeley, A.D. (2001) Az emberi emlékezet. Budapest. Osris Kiadó.

Pléh, Cs., Gulyás, B., Kovács, Gy. (Szerk.) Bevezetés a kognitív idegtudományba. Budapest, Osiris Kiadó. 2003. 19-22 fejezetek.

Racsmány M., Pléh Cs. (Szerk.) Az elme sérülései: Kognitív neuropszichológiai tanulmányok. Budapest. Akadémiai Kiadó. 2001.

Racsmány M., Kéri Sz. (Szerk.) Architektúra és patológia a megismerésben. Budapest. Books in Print Kiadó. 2002.