BME VIK - Művészeti kommunikáció

A tantárgy angol neve: Street Art as a Discursive Space/History of Recorded Music

A tantárgy tanszéki weboldala http://szoc.bme.hu/

4. A tantárgy előadója

Dr. Vályi Gábor

egyetemi adjunktus

Szociológia és Kommunikáció Tanszék

5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít

Általános népszerű zenével kapcsolatos ismeretek.

6. Előtanulmányi rend

Ajánlott:
Nincs megkötés.

7. A tantárgy célkitűzése A tantárgy célja a technológia és művészet közötti kölcsönös meghatározottság és egymásrahatás bemutatása a hangrögzítés és a zene kontextusában.

Az egyes információrögzítési, -feldolgozási, -tárolási és -disztribúciós technológiák nem csupán a kulturális termékek elérhetőségére vannak hatással (ár, példányszám, terjesztési csatornák), de alapvetően befolyásolják a kulturális kánonok alakulását, illetve az egyén szintjén a kulturális termékek befogadását, értelmezését és társadalmi használatát is. Ugyanakkor alapvetően hibás az egyoldalú determinizmus feltételezése, hiszen a műszaki fejlesztések iránya és az új technológiák elterjedésének sebessége nem függetlenek egy adott társadalom kulturális igényeitől, gazdasági és politikai berendezkedésétől. A hangrögzítés több, mint száz éves története jól illusztrálja ezt a dinamikát.

A rögzített zenei termékek előállításának és használatának terén - a kulturális termelés és fogyasztás egyéb területeihez hasonlóan - egyenlőtlenül oszlanak meg a kulturális reprezentációhoz fűződő jogok és lehetőségek az egyes egyének és társadalmi csoportok között. A kulturális termelés és fogyasztás a puszta szórakozás és szórakoztatás szféráján túl a jelentések társadalmi újra-tárgyalásának színtere is. A kurzus célja, hogy az elvont ideológiai/hatalmi konfliktusok jelentőségét gyakorlati példálkon keresztül mutassa be, illetve jelezze a technológia szerepét a kulturális erőviszonyok alakulásában.

A kurzus elméleti megközelítése egyaránt táplálkozik a kritikai kultúrakutatásból (cultural studies), a média elméletből (media studies), a kulturális termelés és fogyasztás szociológiájából, illetve a pop-zenével foglalkozó kritikai és esztétikai irodalomból (popular music studies). A tantárgy a hangrögzítés technológia-története mellett áttekinti a zeneipar eddigi történetét és működési logikáját, a hangarchiváció és gyűjtés főbb területeit, a rögzített zenéhez kapcsolódó egyéb kulturális használatokat. Kiemelt hangsúlyt kap a félév során a már rögzített zenei felvételeket új művek alapanyagául használó avant-garde / kísérleti zene, digitálisan készített pop-zene és DJ-kultúra bemutatása, illetve az a hangminta alapú zenéhez kapcsolódó szerzői jogi dilemmák körüljárása.

8. A tantárgy részletes tematikája

http://people.mokk.bme.hu/~valyi/muvkom

Felvezetés [Intro] (1 óra)

Technológia és kánon. Média és tartalom. Az információ rögzítés, tárolás, feldolgozás és disztribúció technológiái és a közös kultúra viszonyának vizsgálata. Hogyan függ össze a kottanyomtatás megjelenése, a gramofon lemezek elterjedése és a populáris zene társadalmi megítélésének változása? Az államilag szabályozott zenei piacok jellegzetességei. A Hungaroton példája. Rések a kánonon: a csomagtartókban utazó kultúra. Hangrögzítés és a lokális zenei kultúrák átalakulása. A zenei műfajok elterjedésének csatornái és korlátai. Kulturális globalizáció és hibridizáció a zenében (a brazil hiphoptól a norvég metálig).

I. Termelés [Technológiatörténet] (2 óra)

1. Az ón fóliától a magnószalagig
- A hang tárolásának és lejátszásának változó technológiái és médiumai
- A hangrögzítés és reprodukció technológiáinak zenei és nem zenei használatai

- Hogyan függenek össze a rögzítés technológiái és a rögzített zenei formák?

- Milyen típusú tartalmakkal eladható egy új technológia?

2. Az LP-től az mp3-ig
- Milyen típusú marketing ideológiát alkalmaztak az egyes új technológiák eladására?

- Mik a technológiai átállás kulturális költségei?

- Miért lesz sikeres (LP) vagy miért bukik (8-Track Cartridge, DCC) meg egy technológia?

II. Terjesztés [Zeneipar-történet] (2 óra)
1.A zeneipar története

- A multinacionális zeneipari óriáskiadók múltja és jelene, jelenlegi üzleti modellje.

- Hangfelvételek, mint a lejátszók marketing eszközei.

- A szabványokért folytatott harc, mint monopolizációs stratégia.

- A termékskála technológiai újracsomagolása, mint bevételi forrás.

- A multik zenekiadási, promóciós és terjesztési módszerei, médiacsatornái.

- Valóban a zeneipar végének kezdete volt-e a Napster?

2. A független lemezkiadás

- A független lemezkiadás története és üzleti modellje.

- A lokális elszigeteltségtől a flexibilis globális hálózatokig.

- A független kiadók zenekiadási, promóciós és terjesztési módszerei, médiacsatornái.

- A digitális fordulat hatása a független zeneiparra.

- Kik a nyertesei és kik a vesztesei a fájlcserélgetésnek?

III. Gyűjtés és megőrzés [Archiváció és kánon] (2 óra)
1. Állami archívumok és magángyűjtemények

- Gyűjtések (Bartók és Kodály, antropológusok, environmental sound, urban sound)

- Nagy nemzeti hangarchívumok története, céljai

- Egyéb archívumok (rádiók, kiadók)

- Az archiváció pénzügyi és technológia problémái

- Archiváció a digitális hálózatok korában

2. A rögzített zene körforgása a lemezbolttól a bolhapiacig

Zenehallgatás: Bakelittörmelék a sötét pincék mélyéről

- Az iparág hulladéka (lemezbolt pince, mint archívum) mint negatív kánon

- A gyűjtés, mint társadalmi gyakorlat

IV. Fogyasztás és használatok [Esztétika] (2 óra)
1. Zene a technikai reprodukálhatóság korában

- Walter Benjamin technikai reprodukcióval kapcsolatos elméleti koncepcióinak alkalmazhatósága a hangrögzítésre.

- Az aura elvesztése. A zene elszakad az előadás konkrét helyétől és idejétől.

- A technikai manipuláció következményei?

- Digitális hangrögzítés és az autenticitás problematikája.

2. A hanglemez, mint fétis

- Theodor Adorno kritikája

- Valós veszély-e a kultúra árucikké válása?

- Hol tévedett Adorno?

- Milyen kulturális jelentések (státusz, szubkulturális identitás, )

V. Újrahasználat [A rögzített hang, mint zenei alapanyag] (4 óra)
1. Az Avant Garde hagyomány
- Futuristák: a zajok művészete

- John Cage, Christian Marclay egyéb rögzítetthang buherátorok

- Musique Concrete

2. A hangmérnök autonóm alkotóvá válik
- Új hangszerek: a többcsatornás keverőpult, szintetizátorok, a lemezjátszó, a tape-loop machine, a sampler.

- A hangmérnök feladatkörének változása.

- A rögzített forma és az élő előadás, mint műalkotás.

3. DJ-kultúra
- Új hangszerek: a keverő és a lemezjátszók.

- Rádió DJk, jamaikai szelektorok és hip hop akrobaták.

- Klubkultúrák.

4. Szerzői jogi vs művészi kifejezés
- Kit véd és mit akadályoz a szerzői jog a zenében?

- A szerzői jog gyökerei: a romantikus esztétikától a szellemi termékek védelméig.

- Milyen fenyegetést és reményt jelentenek az új technológiák a szerzői jog számára?

Levezetés [Outro](1 óra)
A kurzus fő gondolatainak áttekintése, a beszámolókkal kapcsolatos tájékoztatás
Filmnézés: Scratch

9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) Előadás

10. Követelmények a. A szorgalmi időszakban:

Az órák minimum 70%-án kötelező a részvétel, ennek hiányában a kurzus elégtelen (1) érdemjeggyel zárul.

Május 15. után dolgozatot nem fogadunk el, aki ezt lekési, elégtelen (1) érdemjeggyel zárja a félévet.

A dolgozatokban felhasznált szakirodalmat a tudományos hivatkozás szabályainak megfelelően kell feltüntetni. Amennyiben egy dolgozat nem nyomonkövethető, hogy a szerző milyen forrásokra támaszkodik, mikor és mit idéz, azt automatikusan plágiumnak tekintjük, és elégtelen (1) érdemjeggyel honoráljuk.

11. Pótlási lehetőségek

Pótdolgozat a vizsgaidőszak közepéig leadva.

12. Konzultációs lehetőségek

Hetente az oktató fogadóórájában.

13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom Kötelező:

Adorno, Theodor. W. (1998) „Fétisjelleg a zenében és a zenei hallás regressziója”, ford.: Zoltai Dénes, in: A művészet és a művészetek, Budapest: Helikon, p. 280-305.

Bartók Béla (1936/1948) „Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét?” in Bartók válogatott zenei írásai, Budapest: Magyar Kórus. p. 45-55.

Benjamin, Walter (1936/1969) „A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában” in: Kommentár és prófécia, Budapest: Gondolat, p. 30l-335.o. Elérhető az interneten: http://www.aura.c3.hu/walter_benjamin.html

Oldal Gábor (1975) A vájtfülű kutya esete. Budapest: Zeneműkiadó.

Oldal Gábor (1981) Zene Futószalagon. A szórakoztató muzsika világtörténete. Zeneműkiadó.

Wicke, Peter (2000): A szórakoztató zene Mozarttól Madonnáig, Budapest: Athenaeum.

Ajánlott:

Copeland, Peter (1991) Sound Recordings, London: The British Library.

Chanan, Michael (1995) Repeated Takes. A Short History of Recording and Its Effects on Music, London és New York: Verso.

Mullin, John T. (1976) „Creating the Craft of Tape Recording” in High Fidelity, vol. 26, no. 4. Elérhető az interneten: http://www.bext.com/Mullin-RPT.pdf

Gronow, Pekka és Saunio, Ilpo (1999): An International History of the Recording Industry, London és New York: Cassel

Harker, Dave (1998) It's a jungle sometimes. The Music Industry, the Crisis and the State. Elérhető az interneten: http://www2.hu-berlin.de/fpm/texte/harker1.htm

Hesmondhalgh, David (1998) ‘The British Dance Music Industry: A Case Study of Independent Cultural Production’ in British Journal of Sociology, Vol. 49. No. 2. p. 234-251

Hesmondhalgh, David (1999) ‘Indie: The Institutional Politics and the Aesthetics of a Popular Music Genre’ in Cultural Studies, Vol. 18. No. 3. p. 469-488.

Hesmondhalgh, David (1996) ‘Flexibility, Post-Fordism and the Music Industries’ in Media, Culture and Society, Vol. 13. No. 1. p. 34-61.

Hesmondhalgh, David (1998) ,,Post-Punk's Attempt to Democratise the Music Industry: the Success and Failure of Rough Trade” in.: Popular Music, Vol. 16. No. 3. p.255-274.

Love, Courtney (2000) Courtney Love Does The Math. in Salon. Elérhető az interneten: http://dir.salon.com/tech/feature/2000/06/14/love/index.html

Straw, Will (1999) „Exhausted Commodities: The Material Culture of Music”, in Canadian Journal of Communication, vol. 25, no. 1. Elérhető az interneten:http://cjc-online.ca/title.php3?page=14&journal_id=32

Straw, Will (1997) „'Organized Disorder': The Changing Space of the Record Shop”, in Redhead, Steve; Wynne, Derek és O'Connor, Justin (szerk.) The Clubcultures Reader. Readings in Popular Cultural Studies , Oxford: Blackwell, p.57-65.

Vályi Gábor (szerk.) (2005) „Gépszerű zene” blokk in Replika 49-50.

14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka

Kontakt óra	28
Félévközi készülés órákra	20
Felkészülés zárthelyire
Házi feladat elkészítése	10
Kijelölt írásos tananyag elsajátítása
Vizsgafelkészülés	2
Összesen	60

15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

Dr. Vályi Gábor

egyetemi adjunktus

Szociológia és Kommunikáció Tanszék