Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

    Belépés
    címtáras azonosítással
    vissza a tantárgylistához   nyomtatható verzió    

    Technológia és kultúra

    A tantárgy angol neve: Technology and Culture

    Adatlap utolsó módosítása: 2012. április 4.

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Villamosmérnöki és Informatikai Kar     		Kommunikáció és médiatudomány BA kötelezően választható, más szakokon szabadon választható tárgy
    Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
    GT431117   2/0/0/f 2  
    4. A tantárgy előadója

    Dr. Vályi Gábor

     

    		egyetemi adjunktus

     

     Szociológia és Kommunikáció Tanszék
    5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít Általános kultúrával és technológiával kapcsolatos ismeretek.

     
    6. Előtanulmányi rend
    Ajánlott:
    Nincs megkötés.

     
    7. A tantárgy célkitűzése A kurzus célja a jelenlegi megengedő beszédmódok összefüggéseinek feltárása, a technokulturális diskurzusok kialakulásának vizsgálata. Célom az, hogy a hallgatók lássák, hogy milyen önkényes absztrakciók az egyes tudománytörténeti normák, ennek megfelelően a „kapott eredmény” milyen kevéssé objektív. Ugyanakkor az is fontos, hogy a hallgatók belássák: a társadalomtudományi normák ismerete épp a medializálódás növekvő mértékének megfelelően immár elengedhetetlen. A tágan értett technológia nem magyarázható társadalomtudományi apparátusok nélkül. A társadalomtudományi absztrakciók szükségességének

     

    A kurzus a tradicionális társadalomtudományi és technológiatörténeti szemlélet, más szóval diskurzus közötti szakadék, tudomásul nem vétel helyett kínál egy harmadik utat és lehetőséget. Míg a kritikai elmélet a medializálódás folyamatát elsősorban ideológiai, és kisebb mértékben  szociológiai  kategóriákban írja le, addig a technológiatörténet kutatói egy radikálisan eltérő narratívát használnak. Az előadások során egyrészt rámutatok a két, független kultúraelmélet kialakulásának okaira, azaz kisérletet teszek egy lehetséges metaelmélet  felvázolására, másrészt összefüggésben álló példákat hozok a lehetséges szintézisekre. A tudomásul nem vétel történeti okai igen jelentős mértékben összefüggenek a baloldali társadalomértelmezés hagyományának karrierjével, amint azt is beláthatónak tartom, hogy a különféle szintetizáló beszédmódok döntő többségben a kritikai elmélet aranykora után jelentek meg.

    8. A tantárgy részletes tematikája 0.A művészettörténet kezdet: a történeti magyarázat / Riegl, Baxandall

     

    1-2.A kritikai elmélet és a technológiai determinizmus: a két kultúra gyakorlata. ( Művészettörténet, kulturaszociológia )  / Clement Greenberg, Adorno, Marcuse,  Horkheimer, Marcuse

     

    3.A technológia filozófiai  recepciója - a modernitás válsága –  /Heidegger, Virilio, Flusser

     

    4.Oralitás,Írásbeliség,Könyvbeliség,  McLuhan, Ong, Goody, Havelock , Sven Birkets, Ivan Illich, Umberto Eco, Roger Chartier

     

    5.A medialitás  formái: Gramofon, Film, Irógép, az audiovizualitás / Friedrich A Kittler, Siegried Zielinski

     

    6-7..Mediatechnológia és társadalom  /Brian Winston, Asa Briggs, Peter Burke

     

    8..Remedializáció / Jay David Bolster, Richard Grusin

     

    9-10..Vizuális apparátusok / Jonathan Crary, Barbara Maria Stafford

     

    11..A Vizualitás ellen - a bizalmatlanság kérdése / Martin Jay

     

    12-13-14..Az új média /Lev Manovich

     
    9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) Előadás.

     
    10. Követelmények a.       A szorgalmi időszakban: házidolgozat írása, órák rendszeres látogatása.

     

    b.       A vizsgaidőszakban: a házidolgozattal kapcsolatos szóbeli vizsga.

     
    11. Pótlási lehetőségek Pótdolgozat a vizsgaidőszak közepéig leadva.

     
    12. Konzultációs lehetőségek Hetente az oktató fogadóórájában.

     
    13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom Friedrich A. Kittler:  Gramophone, Film, Typwriter,  Stanford Univesity Press, 1999

     

    Barbara Maria Stafford: Good Looking, Essays on the Virtue of Images,  MIT, Press, 1996

     

    Brian Winston: Media Technology and Society, A History From the Telegraph to the Internet

     

    Routledge, 1998

     

    Jay David Bolster-Richard Grusin: Remediation, Understandig New Media, MIT Press, 1999

     

    Lev Manovich: The Language of  New Media, MIT Press,  2001

     

    Walter J. Ong: Orality and Literacy:, Routledge, 1982

     

    Eric A. Havelock: The Muse Learns to Write,  Yale University Press, 1986

     

    Martin Jay: Downcast Eyes, California University Press, 1994

     

    Marshall McLuhan: A Gutenberg-galaxis,   Trextor kiadó, 2001,

     

    Kirk Varnedoe-Adam Gopnik ( szerk ), Modern Art and Popular Culture. Readings in High and Low, MoMA, 1990

     
    14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka
    Kontakt óra28
    Félévközi készülés órákra20
    Felkészülés zárthelyire10
    Házi feladat elkészítése
    Kijelölt írásos tananyag elsajátítása
    Vizsgafelkészülés2
    Összesen60
    15. A tantárgy tematikáját kidolgozta
    Szakadát István

     

    		docens

     

    		Szociológia és Kommunikáció Tanszék