BME VIK - Számvitel

3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Sebestyén Zoltán,

4. A tantárgy előadója

Név:	Beosztás:	Tanszék, Intézet:
Ormos Mihály PhD	Egyetemi docens	Pénzügyek Tanszék
Büdyné Rózsa Ildikó	Egyetemi tanársegéd	Pénzügyek Tanszék

5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít Számviteli alapfogalmak, tervezés, gazdálkodás

6. Előtanulmányi rend

Kötelező:

Training.code=("5N-MGAIN")

A fenti forma a Neptun sajátja, ezen technikai okokból nem változtattunk.

A kötelező előtanulmányi rend az adott szak honlapján és képzési programjában található.

Ajánlott:
-

7. A tantárgy célkitűzése A Számvitel tantárgy célja, hogy a különböző intézményekből és különböző szakokról érkező hallgatók számviteli ismereteit azonos szintre hozza, így a tantárgy részletes tárgyalásakor áttekintjük a hazai számviteli rendszert, a beszámolást, annak formáit, a beszámoló mellékleteit, természetesen a mesterszaknak megfelelő szinten. Részletesen bemutatásra kerül a könyvvezetés és az értékelés, a zárás, a beszámoló összeállítás témaköre. Kitérünk a pénzügyek és a számvitel kapcsolatára, valamint arra, hogy a számvitel által szolgáltatott információk miként használhatók fel egyéb nem számviteli területen. Kiemelt hangsúlyt helyezünk – ennek megfelelően – a beszámoló egyes mellékleteinek pénzügyi felhasználhatóságára kitérve az adatkorrekciós tényezők bemutatására, valamint a cash-flow kimutatás, mint a gazdaságossági elemzések alapja kiemelt szerepet kap a tantárgy feldolgozásakor. A tárgy alapvető célul tűzi ki, hogy valós kaput nyisson az említett két diszciplína között, valamint hogy mélyen megértsék a számvitel főbb ok-okozati összefüggéseit, mindehhez a témakörökhöz kapcsolódóan több komplex példamegoldást bemutató előadás is kapcsolódik. Törekszünk arra, hogy az informatikus hallgatók megértsék, hogy a számviteli információs rendszerrel, mint szoftverrel szemben milyen elvárások fogalmazódnak meg a gyakorlatban, valamint hogy értsék, hogy az elemi gazdasági események rendszere milyen programozható algoritmusokat kíván és alkalmaz, amely kielégíti a gazdasági szereplők információs igényeit.

8. A tantárgy részletes tematikája 1.    A számvitel fogalma, feladata.
Áttekintjük a számviteli információs rendszer címzettjeit, azok információ igényét és kísérletet teszünk arra, hogy megértsük e szereplők hatását a számviteli információk struktúrájára, tartalmára. Ennek alapján vezetjük le A számviteli információk alapvető jellemzőit, amelyet elsőként a US GAAP rögzített.
2.    Tanuljunk meg könyvelni!
Áttekintjük a számvitel hierarchiáját, amelyben részletesen megismerkedünk az alapbizonylatokkal, az analitikus nyilvántartással, a szintetikával, valamint a beszámolóval, illetve ezek kapcsolatával. A könyvvezetés elméletének áttekintése (egyszeres – kettős).
3.    A kettős könyvvitel alkalmazása kereskedelmi példánkon.
Kereskedelmi példa segítségével próbáljuk készségszintre hozni a kettős könyvvezetést, amely a beszámoló elsajátítása közben végigkíséri tanulmányainkat. Áttekintjük a nyitás, majd az események elszámolását követően a zárás struktúráját. Ez lényegében hallgatói feladatmegoldást jelent, tantermi gyakorlat formájában. E ponton a hallgatók készségszintre hozzák a kettős könyvvezetés jól programozható struktúrájának ismeretét.
4.    Beszámoló.
A számviteli információs rendszer végterméke a beszámoló, amelyhez kapcsolódó szabályokat, időpontokat, típusokat tekintjük át, valamint eltérő információ tartalmukkal ismerkedünk meg. Áttekintjük a beszámoló mellékleteit és az ezekre vonatkozó alapvető szabályokat. Természetesen egy automatizált számviteli információs rendszer e szabályokat is tartalmazzák, amely több ponton kapcsolódik az egyéb struktúrákhoz is.
5.    Mérleg eszköz oldala.
A gazdálkodó egység rendelkezésére álló erőforrások számbavételi szabályaival ismerkedünk meg a fejezet során. A mérleg főcsoportok, csoportok, és tételek tárgyalását megszakítva csoportonként ismerkedünk meg a legfontosabb gazdasági eseményekkel, amelyek az adott erőforrás-állományokhoz kapcsolódnak.
6.    Mérleg forrás oldala.
A gazdálkodó egység rendelkezésére álló erőforrásokat finanszírozó források számbavételi szabályaival ismerkedünk meg a fejezet során. A mérleg főcsoportok, csoportok, és tételek tárgyalását megszakítva csoportonként ismerkedünk meg a legfontosabb gazdasági eseményekkel, amelyek az adott erőforrás-állományokhoz kapcsolódnak.
7.    Eredménykimutatás.
A gazdálkodó egység adott időszaki teljesítményének számbavételére alaklmas számviteli okmány az eredménykimutatás kibocsátási és erőforrás-felhasználási kategóriáit ismerhetjük meg. Az eredmény levezetésének összköltség és forgalmi költség eljárásra épülő változata során térünk ki a saját termelésben létrehozott aktívák tárgyalására. E fejezet lehetőséget nyújt a számviteli elszámolások mélyebb megértésére gyakorlati példák alapján.
8.    Értékelés.
A számviteli értékelés a rendelkezésre álló erőforrás állomány számbavételének elengedhetetlen része. E fejezet tárgyalása során megismerkedhetünk az értékelési elvek változásával, azok magyarázatával és gyakorlatával.
9.    Kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés.
A kiegészítő melléklet, mint a beszámoló része fontos a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó információt tartalmaz, amellyel a gazdasági döntéshozatal hátterében álló, sokszor nehezebben számszerűsíthető összefüggéseket találunk. Ezekkel ismerkedhetünk meg itt.
10.    Cash-flow kimutatás.
A cash-flow kimutatás a beszámoló egyetlen fejezet, amely nem az összemérés számviteli alapelvére épülő, elhatárolás alapú, teljesítményszemléletű rész, mivel pézforgalmi szemléletet tükröz. A fejezet tárgyalása során megismerkedhetünk a direkt és indirekt módszerekkel, valamint az egyes cash-flow kategóriákkal, tételekkel.
11.    Példamegoldások.
A beszámoló egyes mellékleteinek részletes megismerését követően nyílik lehetőség olyan komplex feladatok, gazdasági esemény sorok feldolgozására, amelyből teljes szintézisként az események a beszámoló egyes fejezetire gyakorolt hatását tekinthetik át a hallgatók. E fejezetrészhez kapcsolódóan példatár is rendelkezésre áll majd.
12.    A számviteli alapelvek és politika.
A számviteli politika a gazdálkodó egység számviteli struktúrájának kialakításához kapcsolódó dokumentum meghatározott tartalmi elemekkel. Ezek szorosan kapcsolódnak a számviteli alapelvekhez, amelyeknek vállalati szintű lecsapódásáról van itt szó és több ponton kapcsolódik a kialakításra kerülő rendszerhez.
13.    Számviteli elszámolások és a finanszírozás.
A számviteli elvek jelentős része a részvénytársasági formához, illetve a társaságok tőkepiaci megjelenéséhez kapcsolódik. Ezen elvek többsége kifejezetten pénzügyi megfontolásokat tükröz, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy pénzügyi szakemberek számviteli információk alapján ítéljék meg egy-egy gazdálkodó pénzügyi kockázatát, teljesítményét, hatékonyságát. E módszerekkel ismerkedünk meg a fejezet során.
14.    Elemzés külső szemmel.
Az előző fejezet gyakorlati megjelenési formáit tekintjük át, ahol lehetőségünk nyílik a számviteli információs rendszerből származó adatok strukturált feldolgozásán alapuló elemzési technikákkal megismerkedni, valamint az ilyen jellegű számítógépes alkalmazások alapvető hátterét megismerni.

A heti 3+1 kiméret (3 előadás + 1 gyakorlat) a félév során nem szimmetrikusan kerül megtartásra. Ez annyit jelent, hogy a félév első heteiben a gyakorlat terhére előadások kerültek a tantervbe, míg a félév második felében a hallgatók találkozhatnak majd olyan héttel is, amely kizárólag példamegoldásokkal telik. Átlagosan megfelel a tárgy a kiméretben megfogalmazottaknak. A gyakorlat minden esetben példa megoldásokat jelent egyéni vagy csoportos keretben, amelyek lehetőséget nyújtanak a hallgatók számára az elméletben elsajátított struktúrák, folyamatok gyakorlati megismerésére is. A gyakorlatok a következő bontásban dolgozzák fel az elmélet során érintett területeket:
Eszközökhöz és forrásokhoz kapcsolódó elszámolások:
•    Immateriális javak legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
•    Tárgyi eszközök legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
•    Befektetett pénzügyi eszközök legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
•    Készletek legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
•    Követelések legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
•    Értékpapírok legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
•    Pénzeszközök legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
•    Aktív időbeli elhatárolások legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
•    Jegyzett tőke legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
•    Jegyzett, de még be nem fizetett tőke legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
•    Tőketartalék legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
•    Eredménytartalék legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
•    Lekötött tartalék legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
•    Értékelési tartalék legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
•    Mérleg szerinti eredmény legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
•    Hátrasorolt kötelezettségek legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
•    Hosszú lejáratú kötelezettségek legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
•    Rövid lejáratú kötelezettségek legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
•    Passzív időbeli elhatárolások legjellemzőbb mozgásainak elszámolása

Bevételekhez és ráfordításokhoz kapcsolódó elszámolások
•    Árbevételek elszámolása
•    Aktivált saját teljesítmények (SEEAÉ, STKÁV) elszámolása
•    Egyéb bevételek és ráfordítások elszámolása
•    Anyagjellegű ráfordítások elszámolása
•    Személyi jellegű ráfordítások elszámolása
•    Értékcsökkenési leírás elszámolása
•    Közvetlen és közvetett költségek elszámolása
•    Pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai elszámolása
•    Rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolása

A mérleg és eredmény tételek alapvető elszámolásai az adott tételek elméleti megalapozása után közvetlenül kerül beépítésre az anyagba. A legfőbb cél, hogy a kimutatások közti összefüggés teljesen világossá váljon.
E tételek megismerését követően bekapcsolásra kerülnek a cash flow tételek, amellyel teljes szintézis alakítható ki az elméletben és gyakorlatok során megismert tételekkel kapcsolatosan.
Ennek keretében különböző gazdasági események beszámoló mellékletekre gyakorolt hatását tekintjük át a példatár feladatainak megoldása segítségével. A számonkérés kifejezetten nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a hallgatók önállóan képesek legyenek ezen összefüggések gyakorlati alkalmazására és prezentálására.
Elemzési feladatok keretében a hallgatók a számviteli információs rendszer által szolgáltatott adatok nem számviteli alkalmazási területeinek részleteit (amelyeket az előadások során már megismertek) mélyíthetik el.

9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) Előadás és gyakorlat.

10. Követelmények •   A szorgalmi időszakban: egy zárthelyi.
•   A vizsgaidőszakban: elégséges vizsga (írásbeli).
•   Az aláírás feltétele a zárthelyi (beleértve a pótló zárthelyiket is: lásd a következő pontban) legalább elégséges szintre történő megírása. A zárthelyi illetve pót-zárthelyi eredményes, ha a maximális pontszám legalább 40%-t elérte a hallgató.

11. Pótlási lehetőségek A zárthelyi pótlására a szorgalmi időszakban egy lehetőséget biztosítunk. Azok számára, akiknek nem sikerült sem a zárthelyi, sem a pótzárthelyi: a pótlási időszakban 1 alkalmat biztosítunk egy újabb zárthelyi dolgozatra. Az aláírás feltétele valamelyik zárthelyi (első vagy a pót- vagy a pótpót-zárthelyi) legalább elégséges szintre történő megírása.

12. Konzultációs lehetőségek A tárgy előadójával személyesen egyeztetett időpontban.

13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom •   Ormos M., Számvitel, BME oktatási segédanyag, 2008.
•   Ormos M., Számvitel példatár, BME oktatási segédanyag, 2008.
•   Korom E., Ormos M., Veress A., Bevezetés a számvitel rendszerébe, Akadémiai kiadó, Budapest, 2005.
•   Bíró T. et al., Számviteli kézikönyv, UNIO, Budapest, 2005.
•   Róth J et al., Számviteli esettanulmányok 2004., MKVK Oktatási központ, Budapest, 2004.
•   Revsine L., Collins D. W., Johnson W. B., Financial Reporting and Analysis (3rd. edition), Prentice Hall, New York, 2004.

14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka

Kontakt óra	56
Készülés előadásra	13
Készülés gyakorlatra	10
Készülés laborra	0
Készülés zárthelyire	15
Házi feladat elkészítése	0
Önálló tananyag-feldolgozás	16
Vizsgafelkészülés + EM	40
Összesen	150

15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

Név:	Beosztás:	Tanszék, Intézet:
Ormos Mihály PhD	Egyetemi docens	Pénzügyek Tanszék