A modern közgazdaságtan sokféle szempontból keresi saját megközelítését és saját módszertanát. A marginalizmus egyértelműen a klasszikus fizikára emlékeztet. A Leontief-féle termelési függvényhez hasonló formalizmusok kémiai folyamatok leírására szolgálnak. Társadalmi jelenségek megértéséhez gyakran biológiai ismereteket – evolúció, populációs dinamika – használunk. Talán a játékelmélet az eddigi egyetlen olyan formalizmus, amely gazdasági kérdések tanulmányozása során, illetve ennek hatására született.

A tárgy célja a tudomány egyetemlegességének a kimutatása. Tudománytörténeti analógiák használatával lényegesen jobban értjük majd a gazdaságtudományok gondolati kereteit, filozófiáját.

Természettudomány – társadalomtudomány

Harvey és Quesnay: a vérkeringés és a makroökonómiai körforgás

Gazdasági gravitáció

Newton mechanikája, a Galilei-elv és a racionális gazdasági szereplő

Gazdasági atomizmus

A differenciálszámítás és a marginális forradalom

Közgazdasági termodinamika, gazdasági entrópia

A megfigyelés problémája: kvantumközgazdaságtan?

Profitmaximum versus „no loss rule”: Tényleg a maximumra törekszünk?

Neuroközgazdaságtan – a gazdasági viselkedés idegrendszeri alapjai

Leontief és a kémia

Játékelmélet – a közgazdaságtan módszere?

Evolúciós közgazdaságtan

Evolúciós játékok alkalmazása a közgazdaságtanban

szorgalmi időszakban:  Félévközi feladatok és  szemináriumi előadás

What Use is Economic Theory?,” H. Varian (1992)

 people.ischool.berkeley.edu/~hal/Papers/theory.pdf

Takács Dávid: A pénz (nem) boldogít (?), Közgazdasági Szemle, 2005. szeptember

 George Akerlof – Robert Shiller: Animal spirits. Campus Verlag, Framkfurt, 2009.

 Backhaus, J. G. (eds.): Evolutionary Economic Thought. Edward Elgar, Cheltemham, 2003.

 Bródy András – Martinás Katalin – Sajó Konstantin: Gazdasági és termodinamikai mérés. Közgazdasági Szemle, 1986, No. 1.