Műszaki informatika szak, Alfa és Béta szakirányok

2000. tavaszi félév

Bevezetés

A műszaki informatika szakon az ötéves képzés első három évében matematikai-számítástudományi, fizikai-villamosmérnöki és szoftvermérnöki alapképzés folyik.

A képzés utolsó két évében az alapképzésre építve az oktatás a széleskörű választhatóságot biztosító szakirányokban valósul meg.

Az oktatás szerkezete a következő oldalon látható. A tanterv egy "felhasználói terület" orientált Alfa szakirányt és egy "módszertani" jellegű Béta szakirányt tartalmaz. Egy-egy szakirány választása négy összetartozó tárgy és a hozzájuk tartozó két laboratórium együttes felvételét jelenti.
A szakirányokon kívül a speciális szakképzésben fontos szerep jut a "választható tárgyaknak" és az önálló laboratóriumban, ill. a diplomatervezésben megtestesülő egyéni projekt-munkáknak.

A szakirányok évenként indulnak, keresztféléves indítás nincs. Kapacitási és gazdaságossági okok miatt az egyes szakirányokban a létszámok mind alulról, mind felülről korlátozottak. A hallgatók szakirányokba sorolása tanulmányi eredményeik alapján történik, amelynek alapelveiben a kar vezetése és a hallgatói önkormányzat egyezik meg.

Ez a kiadvány az 2000-ben meghirdetett akkreditált Alfa és Béta szakirányokat ismerteti.

A szakirányok leírásában a célkitűzésen túl a bennük szereplő tárgyak címe, kódja, rövid ismertetése, a tárgyak óraszáma, követelménye (v = vizsga, f = félévközi jegy), valamint a tárgyat oktató tanszék(ek) nevének rövidítése található. A szakirányok szervezését a szakirány koordinátora végzi.

A leírások némelyikében szerepel az önálló laboratórium c. tárgy és annak tartalma is, amely - a túloldali tanterv szerint - nem része a szakirányoknak, leírásuk csak a teljesebb tájékoztatást szolgálja.

Részletesebb felvilágosítást a hallgatók az egyes szakirányoknál megjelölt koordinátor, ill. tárgyfelelős tanszékektől kaphatnak.

Az 2000 tavaszán induló alfa és béta szakirányok:

Alfa szakirányok:

Béta szakirányok:

Kommunikációs hálózatok
Alfa szakirány

Célkitűzés

A Kommunikációs hálózatok szakirány összefogja a korábban külön utakon fejlődött, ma egyre inkább integrálódó két szakterület, a számítógéphálózatok és a távközlő hálózatok témakörét.

A szakirány célja, hogy az informatikus hallgatók képesek legyenek a szaknak megfelelő speciális területeken (pl. hálózati/távközlési szoftverek tervezése, üzemeltetése, hálózat-menedzsment) önállóan tevékenykedni és a Villamosmérnöki Szakon (korábban a Híradástechnikai Szakon) végzett kollégáikkal - a nemzetközi irányoknak megfelelő munkamegosztásban - közös mérnöki munkát végezni.

Az oktatandó tantárgyak megismertetik a sorbanálláselmélet konkrét eszközeit, valamint a sokfelhasználós hírközlés elméleti eredményeit és módszereit, egységes szemlélettel, rendszerezetten tárgyalják a számítógéphálózatok és távközlő rendszerek fő témaköreit, és külön hangsúlyt helyeznek a távközlési és kommunikációs működtető, felügyeleti és tervezési szoftverek kialakítási szempontjaira.

7. szemeszter

Sokfelhasználós hírközlés VI 4-201 4+0v HT

A sorbanálláselmélet alapvető sztochasztikus modelljei. Sorbanállási hálózatok. Pontos és közelítő megoldási technikák. A sokfelhasználós hírközlés rendezett és szabad hozzáféréses módszerei: rögzített csatornamegosztás, polling, véletlen hozzáférés. Modellek és teljesítőképesség-vizsgálatok.

Távközlő hálózatok VI 4-202 4+0v TTT

Vonalkapcsolás. Forgalomelméleti alapok. Kapcsolóközpontok méretezése és teljesítőképesség-vizsgálata. Kapcsolóközpont-hálózatok. A távközlő hálózatok felépítése, a kapcsolás- és átviteltechnika korszerű eszközei. Távközlési szoftverek. A (keskenysávú) ISDN. Szolgáltatások, felhasználó-hálózat interfészek, jelzésrendszerek. Rádiós hálózatok.

Távközlő hálózatok laboratórium VI 4-203 0+2f TTT

Megismerkedés a távközlő hálózatok legfontosabb építőelemeivel, azok mérési módszereivel, a hálózati protokollok leírási eszközeivel és mérési módszereivel.

8. szemeszter

Integrált szélessávú távközlés VI 4-267 4+0v HT

Korlátozott területű nagysebességű hálózatok (FDDI, DQDB). A gyors csomagkapcsolás módszerei. SMDS, frame relay. Az ATM mint a szélessávú ISDN alapvető kapcsolási és továbbítási módja. ATM kapcsolástechnika. SDH átviteltechnika. Felhasználói hozzáférés. Jelzésrendszerek. Szolgáltatások. LAN, MAN és B-ISDN integrálódás.

Integrált szélessávú távközlés laboratórium VI 4-268 0+2f HT

Megismerkedés a nagysebességű lokálils nagyvárosi és nagyterületű hálózatok építőelemeivel és mintarendszereivel. Megismerkedés ezen hálózatok modellezésére és teljesítőképesség-vizsgálatára alkalmas eszközökkel, azok alkalmazása mintapéldákon.

9. szemeszter

Kommunikációs hálózatok tervezése VI 5-201 4+0v HT

Operációkutatási alapfogalmak. A hálózattervezés feladata és annak particionálása. Forgalmi tervezés. Forgalomkoncentráció és -irányítás. Topológiai tervezés. Biztonsági szempontok kezelése. Rendszertechnikai tervezés. Nyalábolás átviteli, megbízhatósági és gazdasági szempontok figyelembevételével. Hálózatszintű forgalmi analízis és szimuláció.

Kommunikációs hálózatok tervezése laboratórium VI 5-202 0+2f HT

Megismerkedés a hálózatok monitorozásával és menedzsmentjével. Megismerkedés a hálózat-tervezés szoftver eszközeivel, azok alkalmazása mintapéldákon.

8. és 9. szemeszter

Önálló laboratórium VI 4-320 0+6f VI 5-203 0+6f

A szakirányt választó hallgatók önálló feladatok kidolgozásával mélyítik el ismereteiket a szakiránytárgyakhoz kapcsolódó témakörökben.

A szakirány koordinátora: Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék

Dr. Pap László
egyetemi tanár
tanszékvezető

Üzleti távközlés
Alfa szakirány

Célkitűzés:

Az elektronikus információtovábbítás és feldolgozás az informatikusok számára az az infrastruktúra, amely a tevékenység széles skáláját érinti. A számítástechnika és a távközlés integrálódása nyújtja az újszerű, nagy területi kiterjedésű rendszerekben való rugalmas információközlést, kommunikációt és információfeldolgozást. A szakirány célja az üzleti információs hálózatok felépítésének és szolgáltatásainak átfogó ismertetése, tervezési metodikáinak bemutatása, beleértve a beruházási, üzemeltetési és szabályozási kérdéseket is.

7. szemeszter

Magán és közcélú hálózatok VI 4-204 4+0v TTT - HT

Vonal- és csomagkommunikáció alapjai. Távközlő hálózatok felépítése és szolgáltatásai. Digitális alközpontok szerepe lokális hálózatokban. Hálózatok integrálása (lSDN, B-ISDN). ATM és IP. Hálózati modellek, szabályozási algoritmusok és átviteli jellemzők. Intelligens hálózatok (IN) felépítése, szolgáltatásai és eljárásai. A hálózati protokollok és szoftverek jellemzői.

Telematika és multimédia VI 4-205 4+0v TTT

Természetes híranyagok (beszéd, zene, kép) és észlelésük. Adatjelek illesztése távközlő hálózatokra (jeltömörítés és forráskódolás). Modemek szerepe, elméleti alapjai, megvalósítások. Telematikai szolgálatok áttekintése. Értéknövelt szolgálatok, a telefax, a videotex és a videokonferencia eljárásai. Telematikai hardver és szoftver eszközök. Multimédia terminálok jellemzése, átviteli igények. Multimédia jelfeldolgozó algoritmusok és hardver eszközök. Multimédia alkalmazási lehetőségek, virtuális térinformatika, távoktatás stb. A telematika és a multimédia társadalmi hatása.

Laboratórium VI 4-206 0+2f TTT

Mérnöki részfeladatok gyakorlása a két tárgy témaköreiben.

8. szemeszter

Távközlésmenedzsment VI 5-204 4+0v TTT

A távközlés műszaki, gazdasági, jogi környezete, nemzetközi szervezetei. A távközlési szektor reformja, deregulációja. A távközlés szerepe a globális információs társadalomban. A stratégiaalkotás alapfogalmai és folyamata a távközlésben. Üzleti szegmentálás. Távközlési marketing. A távközlés szabályozása. Távközlési vállalkozások szervezése és vezetése. Emberi erőforrás fejlesztés. Projekt menedzsment.

Laboratórium VI 5-205 0+2f TTT

Esettanulmányok. Részfeladatok megoldása kidolgozott programcsomagok felhasználásával.

9. szemeszter

Vezetéknélküli információs rendszerek VI 4-269 4+0v MHT

A rádió távközlés helye az információs hálózatokban; nomadisztikus infomációs rendszerek. A vezeték nélküli átviteli közeg tulajdonságai: fix és mobil, földi és műholdas. Többszörös hozzáférési rendszerek. VSAT hálózatok. Földi mobil hálózatok, adatátviteli eljárások. Műholdas mobil informatikai hálózatok. Infravörös technikák az információátvitelben. Keskeny és szélessávú rádiós LAN. Rádiós hozzáférési algoritmusok.

Laboratórium VI 4-2700+2fMHT

Szimulációs feladatok megoldása. Esettanulmányok az elméleti anyaghoz.

A szakirány koordinátora: Távközlési és Telematikai Tanszék

Dr. Gordos Géza
tanszékvezető

Számítógéppel integrált gyártás
Alfa szakirány

Célkitűzés:

A műszaki informatikus képzés keretében a számítógéppel integrált gyártás szakirány mélyreható elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt a következő főbb területeken:
  • vállalati információs rendszerek, a számítógépes termelésirányítás alapelvei, célja, funkciói és műkö-dése, a termelő vállalatok információs folyamatai;
  • a számítógépes grafika alapjai és alkalmazásai, képek számítógépes feldolgozása és kiértékelése;
  • az elektronikus áramkörök számítógépes tervezése a legkorszerűbb realizálási technológia figyelembe-vételével;
  • a számítógéppel integrált gyártás, a modern gyár működése és a minőségbiztosítással való kapcsolata.
A képzés során megszerzett ismereteik és jártasságuk birtokában a műszaki informatikus mérnökök képessé válnak az elektronika területén:
  • alkotó módon együttműködni a kapcsolódó témakörök specialistáival ,
  • számítógéppel integrált gyárak megtervezésére,
  • a gyártás számítógépes irányító rendszerének üzemeltetésére,
  • a termékek minőségének gyártás közbeni ellenőrzésére és szabályo-zására,
  • tudományos kutatásra és fejlesztésre.

7. szemeszter

Termelésinformatika VI 4-207 4+0v ETT

A termelő vállalatok modellezése, alapvető információs folyamatai. Funkcionális egységek és ezek integrálása korszerű CIM (számítógéppel integrált gyártás) szemlélet alapján. Az integrált vállalati adatbázis tartalma:
működési adatmodell, a termékek és technológiák adatmodellje, rendelési és gyártási adatok, készlet és pénzügyi adatok, minőségügyi adatok. Az adatok áramlása a vállalatirányítás koncepciói alapján. A termelésirányítás és a teljeskörű minőségbiztosítás.

Számítógépes grafika és képfeldolgozás VI 4-208 4+0v AT

2D és 3D ábrázolás, geometriai modellezés és szintézis.
Számítógépes animáció, kinematikai és kinetikai tervezés. Ember-gép kommunikáció. A gépi látás, CAD/CAM, grafikus beviteli eszközök. Megvilágítási problémák, szűré-sek, képkódolás, 3D látás. Képfeldolgozás az ipari minőség-biztosításban.

Számítógépes modellezés laboratórium VI 4-209 0+2f ETT - IIT

A termelési folyamat modellezése. Egy modellvállalat megismerése. Alapadatok definiálása, új termékek létrehozása és gyártástechnológiájuk modell szintű leírása. A modellezett termelés műszaki és ügyviteli előkészítése. Rendelésfeldolgozás, gyártáselőkészítés, gyártás és visszajelentés információs folyamatai.

8. szemeszter

Moduláramkörök számítógépes tervezése VI 4-271 4+0v ETT

A matematikai háttér áttekintése. Eljárások, szegmensek, programrendszerek. Rendszerterv és programdokumentáció. A moduláramkörök specifikációja, logikai és alkatrész szintű leírása, a layout leírása. Különféle technológiával (hagyományos, felületszerelt, hibrid, ASIC) megvalósított áramkörök fizikai tervezése. Analóg és digitális áramkörök szimulációja. Adatbázisok.
Dokumentációkészítés.

Számítógépes tervezés laboratórium VI 4-272 0+2f ETT

Moduláramkörök elvi kapcsolási rajzának számítógéppel segített tervezése és szimulációja. Az elrendezés és huzalozás tervezés gépi módszerei, dokumentációkészítés. Tervezőrendszerek. A gyártás számítógépes előkészítése. Kapcsolat a gyártó és a gazdasági irányítási rendszerekkel.

9. szemeszter

Számítógéppel integrált gyártás VI 5-206 4+0v GT - ETT

A számítógéppel integrált gyártás hardver és szoftver eszközei. Alapvető módszerek, algoritmusok és adatstruktúrák. Adatbankok, adatbázisok. A gyártó rendszerek analízise. Funkcionális modulok. Gyártó rendszer tervezése: stratégiák, modellek, minőségszabályozás. A rendszerterv megvalósítása. Gyártó berendezések és a szükséges automatizáltság. Vállalati menedzsment, a termelés tervezése és irányítása, minőségbiztosítás. Szervezeti és visel-kedési modellek alkalmazása CIM rendszerekben. Kisüzemi CIM specifikumok.

Számítógéppel integrált gyártás laboratórium VI 5-207 0+2f GT - ETT

Funkciók elemzése önálló modulokon és működő mintarendszereken. Gyártórendszerek esettanulmányszerű elemzése a bevezethetőség szempontjából. A beve-zetés szervezési/vezetési feladatai. A gazdaságos integrálás szintjei. Vállalati információs és irányítási rendszer. Technológiai tervezés. A termelés tervezése és irányítása. Minőségbiztosítási és bizonylatolási rendszer.

8. és 9. szemeszter

Önálló laboratórium VI 4-320 0+6f ETT-IIT-GT VI 5-203 0+6f

Komplex tervezési, kivitelezési és ellenőrzési feladatok megoldása korszerű számítástechnikai, szoftvertechnológiai és technológiai módszerek, illetve eszközök felhasználásával. Magasszintű szintetizáló tudás megszerzése alkotó módon, öntevékenyen, a kutatás és kísérletezés eszközeivel. A téma egy felajánlott kínálati listáról szabadon választható. Tématerületek: technológiai rendszerek modellezése és szimulációja; CAD/CAM/CIM rendszerek és kapcsolatuk; adatbáziskezelés; vállalati és alsóbb szintű menedzsment-informatika; a termelés tervezése és irányítása; megbízhatóság, minőségellenőrzés és minőségbiztosítás.

A szakirány koordinátora: Elektronikai Technológia Tanszék

Dr. Illyefalvi-Vitéz Zsolt
egyetemi docens
tanszékvezető

Intelligens robotok
Alfa szakirány

Célkitűzés:

A cél olyan műszaki informatikusok képzése, akik jártasak a számítástechnikában, digitális technikában és az irányítástechnikában, és ezen túlmenően speciális ismeretekkel rendelkeznek az intelligens robotrendszerek területén és a realizálásukhoz szükséges, de máshol is hasznosítható olyan általánosabb diszciplínákban, mint a párhuzamos architektúrák, valósidejű rendszerek és látórendszerek. Ezáltal képesek más területek szakembereivel közösen olyan interdiszciplináris informatikai és irányítástechnikai feladatok megoldására, amelyek az automatizált rendszerek fejlesztése és alkalmazása során fordulnak elő.

7. szemeszter

Robotok irányítása VI 4-213 4+0v IIT

Robotikai alapfogalmak (irányított mechanizmus, pálya, feladat, PTP és CP irányítás, homogén transzformációk). Robotmodellek (geometriai és dinamikus), direkt és inverz feladat, pályatervezés. A szabad mozgás irányítása: decentralizált szabályozások tervezése, kiszámított nyomatékok módszere, változó struktúrájú szabályozások, gyorsulás irányítás (RMAC). Differenciálgeometriai módszerek: Lie-deriváltak, nemlineáris szétcsatolás, erő irányítások (merevség, csillapítás, impedancia). Hibrid pozíció és erő irányítás. Modellreferenciás és önhangoló adaptív irányítás. A robotirányítás real-time aspektusai.

Párhuzamos és valósidejű rendszerek VI 4-214 4+0v AT

A nagysebességű irányítás architektúrái (funkciók és architektúráik, teljesítőképesség, fejlődési irányok). Nagyteljesítményű mikroszámítógépek (SISD), aritmetikai és jelfeldolgozó célprocesz-szorok. Többprocesszoros rendszerek. A teljesítménynövelés irányai, RISC architektúrák. Transzputerek felépítése és alkalmazástechnikája, transzputerhálózatok. Általános célú valósidejű operációs rendszerek. Ütemezési stratégiák, processz állapotok, processzek szinkronizálása és kommunikációja a VAX/VMS, a MOTOROLA/VERSAdos és az IBM PC/QNX operációs rendszerekben. Valósidejű célrendszerek, példák a folyamatirányitásban és a robotirányitásban (az ARPS robotprogramozási nyelv.). Fejlődési irányok.

Irányítástechnikai labor VI 4-215 0+2f IIT - AT

A hallgatók (minden félévben) 6 darab 4 órás mérést végeznek el előírt tematika alapján, melynek témája az irányítástechnika laborban hőmérsékletszabályozás, sorrendi irányítás, fordulatszám-szabályozás, hatkomponensű erő/nyomaték érzékelő, identifikáció és adaptív algoritmusok vizsgálata. 

8. szemeszter

Gépi látás VI 4-275 4+0v IIT

A gépi látás alapfogalmai. Képalkotás, vetítések, színérzékelés, zajok, képérzékelő eszközök. Bináris képek: kódolás, geometriai és topológiai tulajdonságok. Képszegmentálás: küszöbözés, hisztogram analízis. Folytonos képek: konvolúció, Fourier-transzformáció, képrekonstrukció. Diszkrét képek feldolgozása: mintavétel és kvantálás, DFT, kontúrkeresés, operátorok. Háromdimenziós képfeldolgozás: sztereo látás, strukturált fény, lézeres távolságmérés. 3D modellalkotás. Alakzatosztályozás: tulajdonságtér és vektor, lényegkiemelés, tértranszformációk, döntési módszerek és szintaktikus leírásuk. Hardver: látórendszer struktúrák, processzor architektúrák, real-time aspektusok. Szoftver: képfeldolgozó programrendszerek, mesterséges intelligencia. Esettanulmány.

Robotika labor VI 4-276 0+2f IIT - AT

Robotirányítási algoritmusok vizsgálata(1), robotprogramozás (2), jelprocesszorok alkalmazás-technikája (1), valósidejű operációs rendszerek (2).

9. szemeszter

Intelligens rendszerek VI 5-211 4+0v IIT

Intelligens szenzorok. Szenzorcsatolt robotok rendszertechnikája. Kooperáló robotok. Intelligens kezek. Sztereo képfeldolgozás és kalibrált virtuális valóság. Modellbázisú magasszintű grafikus robotprogramozás. Mobilis robotok, pályatervezés akadályok esetén, navigáció. Robotrendszerek mesterséges intelligencia eszközei. Fuzzy, neurális és genetikus algoritmusok a robotikában. Beszédfeldolgozás, beszédfelimerés rejtett Markov-lánc alapján.

Intelligens rendszerek labor VI 5-212 0+2f IIT

CCD vonal és mátrix kamera bázisú intenzitáskép digitalizálás (1) és feldolgozás (2), lézer scanner bázisú távolságkép digitalizálás (1), adaptív fuzzy irányítások (1), szenzorcsatolt robotirányítás (1).

Önálló laboratórium VI 4-320 0+6f VI 5-203 0+6f

A 8. és 9. szemeszterben az alábbi témákból lesz: Robotirányítási algoritmusok realizálása, multiprocesszoros és jelfeldolgozó processzoros rendszerek alkalmazástechnikája, irányítás valósidejű operációs rendszerrel, robotprogramozási nyelvek fejlesztése, 2D és 3D képfeldolgozás, beszédfeldolgozás, mesterséges intelligecia, optimális pályatervezés, robot akciótervezés, intelligens robotok, mobilis robotok, mikrorobotok.

A szakirány koordinátora: Irányítástechnika és Informatika Tanszék

Dr. Arató Péter
egyetemi tanár
tanszékvezető

Gazdasági informatika
Alfa szakirány

Célkitűzés:

A gazdasági informatika szakirány célja, hogy a hallgatók megismerjék a vállalkozáshoz kapcsolódó gazdasági alapismereteket, a piacgazdaság működési mechanizmusait, a modern költségelemzést és ennek gazdasági informatikai hátterét.
A szakirány keretein belül fontos szerepet kap a menedzsment-tudomány elméleti alapjainak és gyakorlati alkalmazástechnikájának ismertetése. Az oktatás célja a különböző módszerek és eljárások bemutatása és készségszintűvé fejlesztése, különös tekintettel az információs rendszerekre, valamint a korszerű információs rendszerek felépítésének és működésének ismertetésére.
A cél az, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak a tágan értelmezett gazdasági környezet mind gazdasági, mind pedig informatikai vetületeiről.

7. szemeszter

Menedzsment mérnököknek GT201232 4+0v IMVT

A tantárgy célja hogy a hallgatók megismerkedjenek a menedzsment alapjaival. Áttekintést kapnak a menedzsment fejlődési szakaszairól, irányairól és a gyakorló informatikusi munkához szükséges mélységben megismerik a stratégiai menedzsment, a szervezeti viselkedés illetve humán-erőforrásmenedzsment elméletét, eszközeit, tapasztalatait.
A félév második felében a hallgatók a minőségmenedzsment témakörével foglalkoznak, ahol áttekintést kapnak a minőségügyi rendszerek fejlődési szakaszairól és a gyakorló informatikusi munkához szükséges mélységben megismerik a TQM és a vállalati minőségügyi rendszerek (ISO 9000) felépítését. Megismerkednek továbbá a minőségmenedzsment alapvető módszereivel és technikáival.
A tantárgy utolsó fele az innovációmenedzsment témakörrel foglalkozik. A téma keretében a hallgatók megismerik az innovációs folyamatok szerepét és megjelenési formáit a telematika területén. Áttekintést kapnak az információtechnológiai és távközlési vállalatok műszaki fejlesztési politikájáról és stratégiájáról.

Mérnöki gazdaságtan GT201233 4+0v IMVT

A mérnöki gazdaságtan tantárgy felépítését két alapvető részre lehet osztani, pénzügyekre és számvitelre. A tantárgy pénzügyekkel foglalkozó része magában foglalja a klasszikus pénzügyek, a vállalati pénzügyek és a makró-pénzügyek témakörét. Foglalkozik az aranystandard-rendszer, a hitelpénzrendszer és az infláció témakörével, valamint a bankrendszerek jellemzésével mind elméleti, mind pedig gyakorlati megközelítésben. A tantárgy foglalkozik még az államháztartás rendszerével, a költségvetési egyenleg és az államadósság témakörével. A vállalati pénzügyek fejezet a vállalatok pénzügyeit mérnöki szemléletben mutatja meg. Bemutatja hogyan használjuk fel a pénzügyi elméletet gyakorlati problémák megoldására, valamint rávilágít azokra a tényekre és tudományos eredményekre, amelyeket a vállalati pénzügyeket tanulóknak el kell sajátítaniuk. A hallgatók a gyakorlatban mutathatják meg, hogyan birkóznak meg rutinszerű feladatokkal.
A tantárgy második részében a hallgatók megismerkednek a vállalkozások számviteli rendszerével, elsajátítják a számvitel szemléletmódját, jártassá válnak a gazdaság e fontos információs folyamatában. A tantárgy a műszaki informatikus hallgatók számára készült, így nyelvezete, stílusa, felépítése az informatikus hallgatók szemléletmódját tükrözi. Részletesen foglalkozik a számvitellel mint információs rendszerrel, mely szerves részét képezi egy gazdasági szervezet informatikai rendszerének.

Laboratórium - Projektmenedzsment GT201234 0+2f IMVT

A tárgy célja olyan piacképes nemzetközi (és hazai) releváns ismeretek (elvi-módszertani alapok és gyakorlati tapasztalatok) hallgatókkal történő megismertetése, mely alapján képesek lesznek projekt szervezetekben illetve folyamatokban az előkészítési, tervezési, szervezési és irányítási feladatok magas színvonalú ellátására.

8. szemeszter

Bevezetés az üzleti informatikába GT 4+0v IMT

A tantárgy célja, hogy bemutassa a hallgatók számára az informatika gazdasági vonatkozásait, az informatika gazdasági megjelenését és vetületeit. A tantárgy és a hozzá szorosan kapcsolódó laboratórium során a hallgatók bepillantás nyerhetnek a mai magyar informatika rendszerek egy részébe. Bemutatjuk az üzleti információs rendszerek felépítésével szemben támasztott követelményeket, és metodikákat mutatunk be az elkészítéseikhez.

Laboratórium - Tárgyalástechnika GT204019 0+2f IMVT

A piacorientált üzleti világban való biztonságos mozgáshoz új gondolkodási és cselekvési módra van szükség. A sokrétű együttműködéshez nélkülözhetetlen: a széles látókör, a humán háttérműveltség, a hatékony és vonzó kapcsolatteremtés, a tárgyalási készség és képesség magabiztos tudása és kezelése. Különösen fontos azonban a menedzseri eszköztár mesterfogásainak ismerete (így: a kapcsolat- és légkörteremtés, a tárgyalási stratégiák és taktikák, stb.) és gyakorlata.
A tantárgy mindezek tudatosítását, érvényesülését és érvényesítését segíti. Segíti továbbá a hallgatókat hivatásuk és szakmájuk gyakorlásában, így a résztvevők saját valós, vélt és/vagy akart menedzserei, vezetői képességeiket kontrollálhatják, szembesíthetik és fejleszthetik. 

9. szemeszter

Alkalmazott gazdasági informatika GT201235 4+0v IMVT

A tárgy célja a legújabb információs technológia által nyújtott lehetőségek ismertetése. Az üzletviteli folyamatok információs rendszereinek ismerete elengedhetetlen a döntéshozó vállalati dolgozók számára. A tárgy foglalkozik az információs technológia stratégiai használatával, a szervezetek információs rendszereivel.
A tantárgy áttekintést ad az informatika fejlődési vonalairól, a gazdálkodásra való hatásról, valamint az üzleti célú felhasználások igényei indukálta elméleti és gyakorlati eredményekről.
A tantárgy második felében a tervezés folyamatának megismerése közben a hallgatók elsajátítják a stratégiai tervkészítés folyamatát és módszereit, megismerik az üzleti tervkészítés metodikáját. Bemutatásra kerül a kommunikáció integrálásának eszköze: a kontrolling. A tárgy részletesen foglalkozik a kontrolling szemléletű megközelítés kritériumaival, a kontrolling feladatokkal és időbeli dimenzióival.

Laboratórium - Logisztika GT201236 0+2f IMVT

A logisztika a gazdaságos és hatékony termelés- és szolgáltatásszervezés előmozdításával foglalkozik. Figyelmet a teljes költség elvét alapul véve a termelés és szolgáltatás járulékos tevékenységeinek fontosságára fordítja. A tárgy elsődleges célja a logisztikai szemléletmód kialakítása. A logisztika egyes területeinek ismertetését minden témakörben a kapcsolódó informatikai kérdések áttekintése követi. Külön témakörként tárgyaljuk a logisztikai információs rendszereket.

A szakirány koordinátora: Ipari Menezsment és Vállakozásgazdaságtan Tanszék

Dr. Kövesi János
egyetemi docens
tanszékvezető

Informatikai rendszerek számítógépes tervezése
Béta szakirány

Célkitűzés:

A szakirány célja az informatikai rendszerek (hardware és software) tervezésének olyan újabb irányzatainak a megismertetése, melyekben a tervezés lépései automatizálhatók, valamint a számítógépes tervezés (CAD) elemeinek, elméleti alapjainak az áttekintése.

7. szemeszter

Számítógépes grafika VI 4-240 4+0v IIT - EET

Számítógépes grafika alapfogalmai. Raszteres grafikai rendszerek hardware kérdései. Grafikus alrendszerek software felépítése. 2D modellezés, és leíró adatbázisok. Koordináta transzformációk, 2D képszintézis. Számítógépes grafika és képfeldolgozás elemei. 3D modellezés és leíró adatbázisok. 3D képszintézis. Huzalváz és inkrementális tömör megjelenítés. Analitikus (radiosity) módszer. Számítógépes animáció. Fraktálok. Ember-gép kapcsolat és felhasználói interface.

Modellezés és szimuláció VI 4-241 4+0v TTT - IIT

Modellezés és szimuláció elmélet, diszkrét és folytonos idejű rendszerek. Analóg és diszkrét idejű hálózatok modelljei, idő és frekvenciatartománybeli szimuláció. Tolerancia és érzékenység; statisztikus szimuláció. Tervezési feladatok definiálása. Optimalizálási feladatok, numerikus módszerek. Iteratív szintézis. Sztochasztikus rendszermodellek, Markov folyamatok és alkalmazásaik.

Labor VI 4-242 0+2f IIT

Programozás MS-WINDOWS, X-WINDOW környezetben: egy interaktív, grafikus programot kell elkészíteni.

8. szemeszter

Számítógépes hardware tervezés VI 4-292 4+0v EET - IIT

Digitális rendszerek specifikációjának és szimulációjának az eszközei. VHDL hardware leíró nyelv. Viselkedési leírás alapú szintézis. Szerkezeti leírás. IC tervezés elvei, strukturált tervezés, hierarchia szerepe. Logikai szimuláció. Szabványos leíró nyelvek. Verifikáció. Tesztelhetőségre tervezés. Megfigyelhetőség és elérhetőség. Silicon compilerek. Zárt és nyitott tervező rendszerek. Tervező rendszer adatbázisának kialakitása. Tervező rendszerek software kérdései.

Labor VI 4-293 0+2f EET - TTT

Hardware tervező nyelvek, VLSI tervezés (VHDL, Abel, SOLO, Cadence, XLINIX). Szimulációs programok és iteratív szintézis (PSPICE, DLSIM, DELFIN)

9. szemeszter

Számítógépes software tervezés VI 5-235 4+0v IIT - TTT

Információs rendszerek és fejlesztési folyamataik. Software analizis, specifikáció, tervezés, implementáció, tesztelés és karbantartás lépései, támogatásuk. Formális software specifikáció. Strukturált tervezés és CASE eszközei (SA/SD, SSADM). Objektumorientált analízis, tervezés és programozás elmélete. Objektum orientált CASE eszközök. Compilerek, compiler-driverek elmélete és gyakorlata (yacc, lex). Felhasználói felületek tervezése. Relációs és objektum orientált adatbázisok (Object Store), 4. generációs nyelvek (UNIFACE). Management információs rendszerek kialakitása.

Labor VI 5-236 0+2f IIT - TTT

Egy információs rendszer (pl. könyvtár, lóverseny, tárgyi eszközök stb.) specifikációja CASE (Promod+) eszközzel és implementáció 4. generációs alkalmazás fejlesztővel (UNIFACE)

8. és 9. szemeszter

Önálló laboratórium VI 4-320 0+6f VI 5-203 0+6f

Az összes előadás témaköreiből.

A szakirány koordinátora: Irányítástechnika és Informatika Tanszék

Dr. Arató Péter
egyetemi tanár
tanszékvezető

Szoftverspecifikáció és -tervezés
Béta szakirány

Célkitűzés:

A szoftver technológiák gyors és látványos fejlődésének alapját egyrészről a módszertanok egységesedése és formalizáltsága, másrészről a számítógépes támogatottság teremtette meg. A szakirány célkitűzése az, hogy a hallgatók elméletileg is megalapozott módszerekkel, technológiákkal és eszközökkel ismerkedjenek meg, valamint a használatukban gyakorlati tapasztalatot szerezzenek. Vonatkozik ez mind a követett módszertanra és jelölésrendszerre, mind a szoftver terméket létrehozó és karbantartó, szervezett munkafolyamatra, a projektre.
A szakirány épít a műszaki informatika szakon előadott Programozás technológiája, Matematikai logika, Programozási paradigmák, Operációs rendszerek, Számítógéphálózatok és Adatbázisok c. tárgyak anyagára.

7. szemeszter

Strukturált tervezés VI 4-243 4+0v IIT

Az SSADM (strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszertan)-ben alkalmazott technikák összefoglalása. Az SSADM keretrendszere, modul, stage, step, task. Esettanulmány bemutatása.A Prince projektvezetési rendszer. A gyors alkalmazás-fejlesztés lényege, eszközei.Üzleti és adminisztrációs rendszerek klien/szerver modellje. A Uniface (Compuware) 4GL fejlesztő rendszer felépítése, működése, programozása. Feladat megoldása a Uniface alkalmazásával.

Objektum-orientált rendszerek VI 4-294 4+0v SZIT

Az öröklés formális modellje. Objectory módszertan céljai és eszközei. A szoftver-entrópia. Az UML modellező nyelv és alkalmazása a gyakorlatban. Objektum orientált tervezési minták (Observer, Abstract factory, Proxy stb.) és tervezési elvek. Távcoli objektumok kezelése (RMI, COBRA). Business objektumok kezelésének stratégiái. Komponens alapú fejlesztés.

Rendszerelemzés és -tervezés labor VI 4-245 0+2f SZIT

Az Objektum-orientált rendszerek című tárgy számítógépes támogatása. A Relational Rose Enterprice CASE eszköz használata. Elosztott rendszerek fejlesztése OrbixWeb és/vagy JDK COBRA alapon.

8. szemeszter

Compilerek és projektek VI 4-244 4+0v IIT, SZIT

Programozási nyelvek tulajdonságai. Absztakt és konkrét számítógépek tulajdonságai. Adatszerkezetek a fordítóprogramban. Lexikai elemzés. Statisztikai elemzés. Attribútumgrammatikák. Szemantikus elemzés. Közbülső kód generálása. Kódgenerálás. Optimalizálás.
Az információ-technológiai rendszerek kialakításának minőségbiztosítási vonatkozásainak áttekintése, az IT projektek menedzsmentjéhez szükséges alapvető ismeretek átadása és a minőségi és menedzsment szemlélet kialakítása. Minőség és szoftver minőség. Az IT rendszerek minőségi és menedzsment vonatkozásai. Az ISO 9000 és ISO 9000-3-as szabványok. A szoftver minőség mérése: ISO 9126 és egyéb szoftver metrikák. Menedzsment technikák a termék tovább fejlesztésére. Szoftver fejlesztés érettségi modell. Módszerek a szoftver-fejlesztés minőségének fokozására. Egyénileg alkalmazható módszerek a szoftver minőségének javítására. Szoftver fejlesztési folyamat menedzsmentje. Kockázati tényezők és ezek gazdasági vonatkozásai.

Rendszerelemzés és -tervezés labor VI 4-295 0+2f IIT

A Compilerek és projektek c. tárgy számítógépes támogatása. Elemző- és értelmezőprogram fejlesztése programgenerátor (lex, yacc) használatával. Rendszerek specifikálása és tesztelése LOTOS/Spin/Mec nyelven. Projekt vezetés támogatása Process Engineer segítségével. Szoftverek minőségének mérése különböző eszközökkel.

Önálló labor VI 4-296 0+6f

Információs rendszerek elemzése, tervezése és fejlesztése. Kliens-szerver architektúrájú rendszerek. Kísérleti CASE eszközök fejlesztése. Szintaxis- és szemantika- ellenőrzés. Típusrendszerek vizsgálata. Formális módszerek gyakorlati alkalmazása.

9. szemeszter

Elosztott és párhuzamos rendszerek VI 5-237 4+0v HT

Elosztott rendszerek formális modelljének megalkotása nemteljes, nemkonzisztens és informális leírásból kiindulva. Az idő mint erőforrás kezelése. Általánosított absztrakt algebrai és adatfolyam-modellek létrehozása és felhasználása a tervezésben. Az algoritmus logikai és fizikai implementációjának kapcsolata. Egy- és többprocesszoros rendszerek konkurens folyamatainak formális kezelése. Szinkron és aszinkron párhuzamos programozási rendszerek elvei és implementálásuk

Elosztott és párhuzamos rendszerek labor VI 5-238 0+2f HT

Formális módszerek alkalmazása gyakorlati tervezési feladatok megoldására. CASE-eszközök felhasználása a tervezésben. Párhuzamos algoritmusok megvalósítása.

Önálló labor VI 5-203 0+6f

Az előző félévben megkezdett munka folytatása.

A szakirány koordinátora: Irányítástechnika és Informatika Tanszék

Dr. Arató Péter
egyetemi tanár
tanszékvezető

Intelligens rendszerek
Béta szakirány

Célkitűzés:

A cél korszerű szoftver, mesterséges intelligencia és rendszertechnikai ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik rendelkeznek az olyan nagybonyolultságú intelligens rendszerek fejlesztésének készségével, amelyek reális technológiai rendszerekkel állnak kapcsolatban és nagyfokú autonomitás és adaptivitás jellemzi működésüket.

7. szemeszter

Tudásalapú architektúrák VI 4-246 4+0v MIT

Tudásintenzív problémák, a tudás fajtái és ábrázolásuk. Szimbolikus tudás ábrázolása és szabály alapú (szakértői) rendszerek. Konkrét implementálási eszközök (Lisp, Prolog, szabály nyelvek, keret rendszerek). Speciális problémák bizonytalan és hiányos tudásábrázolásnál. Konnekcionista problémamegoldás. Neurális hálók típusai, tipikus problémaosztályok. Neurális hálók tanulási sémái. Neurális hálók méretezési és alkalmazási kérdései. Kooperatív problémamegoldás modelljei. Szorosan csatolt kooperatív architektúrák. Lazán kapcsolódó kooperatív rendszerek tipikus megoldásai. Intelligens ágensek tervezése.

Fuzzy rendszerek és genetikus algoritmusok VI 4-321 4+0v IIT

Fuzzy halmazok, fuzzy logika, adatillesztés, következtetési algoritmusok. Fuzzy logikai szabályozók felépítése, defuzzyfikáció. Klasszikus szabályozók fuzzy változatai, fuzzy szakértők, fuzzy toolboxok. Genetikus algoritmusok elméleti alapjai, fitness függvény, szelekciós módszerek, rekombináció, mutáció, visszahelyettesítés, migráció. Genetikus toolboxok, multikritériumú optimalizálás. Fuzzy rendszerek alkalmazásai, klaszterezés, függvényapproximáció. Nemlineáris dinamikus rendszerek identifikációja. Indirekt és direkt adaptív fuzzy irányítás stabilitási garanciákkal. Sugeno-típusú fuzzy szabályozók, kapcsolat a neurális hálózatokkal. Relációk optimális megválasztása genetikus algoritmusokkal.

Mesterséges intelligencia alapjai labor VI 4-248 0+2f MIT

A hallgatók 6 darab 4 órás mérést végeznek előírt tematika alapján, melynek témája egyszerű programozás Lisp-ben (1), szabályalapú rendszerek (1), keret rendszerek - keret nyelv létrehozása (1), default tudás kezelése TMS rendszerrel (1), fizikai rendszerek modellezése QSIM rendszerrel (1), blackboard rendszerek (1).

8. szemeszter

Hibrid információs technológiák VI 4-322 4+0v MIT

Hibrid rendszerek - miért és hogyan? Hibrid rendszerek típusai. Többszintű modellel rendelkező szimbolikus rendszerek. Numerikus-szimbolikus csatolt rendszerek. Intelligens adatbázisok és könyvtárak. Neurális hálók alkalmazása adaptációs mechanizmusként. Adaptív analitikus rendszerek. Adaptív szabályalapú rendszerek. Neurális hálók támogatása szimbolikus rendszerelemekkel. Neurális-szimbolikus architekturák. Szimbolikus tudás ábrázolása neurális hálókkal. Hierarchikus neurális háló rendszerek. Heterogén tudás kezelése szimbolikus elosztott rendszerekben. Intelligens ágensek. Ágens nyelvek. Problémamegoldás és együttműködés szervezése az Interneten.

Szimbolikus jelfeldolgozás és Soft Computing labor VI 4-323 0+2f MIT-IIT

Neurális hálók méretezése és gyakorlati használata (1), szimbolikus jelfeldolgozás (1), elosztott intelligens rendszerek (1), fuzzy irányítások (1), neurális irányítások (1), genetikus algoritmusok (1).

9. szemeszter

Háromdimenzós látórendszerek VI 5-261 4+0v IIT

Háromdimenziós (3D) képérzékelési módszerek (triangularizáció, repülési idő mérése, Moire topográfia). 2D érzékelők alkalmazása sztereo rendszerekben. Optikai érzékelők (lézer és száloptikák, PSD és CCD érzékelők, vonal és mátrix kamerák). Fényvisszaverődés modellek, lézeres mikroszkópia. Kombinált távolság és intenzitásérzékelők, kameramodellek. Navigációs szenzorok és kamerák (ultrahangos, korrelációs és forgófejes technikák), közelségdetektorok. Mozgó objektumok detektálása, mozgási és optikai áramlási mező. Tárgymodell, tulajdonságtér. 3D képfeldolgozó algoritmusok, modellillesztés. Mesterséges intelligencia eszközök alkalmazása. Ipari látórendszerek fejlesztésének lépései. Esettanulmány: aktívfényes 3D robot látórendszer.

Hibrid rendszerek és 3D képfeldolgozás labor VI 5-245 0+2f MIT-IIT

Alakfelismerés hibrid neurális és szabályalapú rendszerekkel (1), fuzzy jelfeldolgozás adaptálása neurális hálókkal (1), szakértő neurális háló rendszerek (1), lézer scanner bázisú távolságkép digitalizálás (1), 3D képfeldolgozás transzputerrel (1), szenzorcsatolt robotirányítás (1).

8. és 9. szemeszter

Önálló laboratórium VI 4-320 0+6f VI 5-203 0+6f

Szakértői rendszerek tervezése, 2D és 3D képfeldolgozás, beszédfeldolgozás, mesterséges intelligencia, neurális hálózatok, adaptív fuzzy rendszerek, genetikus algoritmusok, intelligens rendszerek tervezése, tudásalapú jelfeldolgozás.

A szakirány koordinátora: Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Dr. Péceli Gábor
egyetemi tanár
tanszékvezető

Multimédia
Béta szakirány

Célkitűzés:

Korszerű informatikai hálózatok kialakításánál alapvetô az információtömeg "humanizálása". A szakirány egységes keretbe foglalva áttekintést ad az adat, hang és kép tömörítési, tárolási és továbbítási módszereiről, ismerteti a multimédia állomásokból felépített, nagy átbocsátóképességű, valósidejű hálózatok architektúráit és protokolljait, a multimédia munkaállomások eszközeit, céláramköreit, illetve a programfejlesztéshez használatos szoftver keretrendszereket. A szakirány az éppen aktuális alkalmazásokon és fejlesztéseken keresztül mutatja be a multimédia / hipermédia nyújtotta távlatatokat.

7. szemeszter

Multimédia hálózatok VI 4-258 4+0v MIT

A multimédia rendszerek főbb jellemzői hálózati szempontból. A három nagy kommunikációs tecnika (hagyományos távközlés, műsorszórás, számítógép-hálózatok) főbb jellemzői. Konvergencia a technológiák és a szolgáltatások terén. Hagyományos- és megnövelt teljesítőképességű lokális hálózatok (Ethernet, Fast Ethernet, Gigabit Ethernet, FDDI). Nagytávolságú hálózatok: ISDN, Frame Relay, ATM, műholdas hálózatok. Nagy sebességű digitális átvitel telefonvonalon (xDSL) és kábeltévé hálózaton (kábelmodemek). Az Internet és multimédia alkalmazásai (lásd a kapcsolódó labort). Alkalmazások, esettanulmányok.

Kép- és hangtömörítő eljárások VI 4-259 4+0v HT

Jeldigitalizálás és jelrekonstrukció elméleti alapjai: Hangjelek kódolása: Hullámforma kódolók: PCM, prediktív kódoló, delta moduláció, részsávú kódoló, transzformációs kódoló. Analízis-szintézis elvű forrás kódolók: vokóderek. Pszicho-akusztikus kódolók: MPEG audió. Emberi látórendszer. A videó technika alapjai. Képkódolás: kétdimenziós PCM, DPCM, DCT. Mozgókép kódolás: mozgás becslés, mozgás kompenzálás. Standard eljárások a multimédiában: JPEG, MPEG.

Multimédia hálózatok labor VI 4-260 0+2f MIT

A hallgatók a következő feladatokat végzik el: 1. HTML bemutatkozó lap létrehozása. 2. Lokális hálózati kommunikációs eszközök vizsgálata. 3. Switch teljesítőképességének vizsgálata. 4. MIME protokoll vizsgálata, hang és kép átvitele elektronikus levélben. 5. Desk-top videokonferencia (10 és 100 Mbit/s-os Ethernet hálózaton real-time hang és mozgókép átvitel különböző tömörítési technikákkal). 6. WWW szerver felügyelete, tipikus üzemeltetési jellemzőinek meghatározása.

8. szemeszter

Multimédia rendszerek tervezése VI 4-305 4+0v EET

Bevezetés: Alapfogalmak. Multimédia / telemultimédia / hypertext / hypermédia. Vizuális írástudás. Ember-gép kapcsolat. Multimédia dokumentumok: Tervezési és implementálási módszertan. HTML/VRML prezentációk. MIME. Dexter referencia modell. SGML dokumentum architektúra. ODA modell. RMM modell. Navigáció hypertérben. Strukturális analízis hypertér metrikával. Multimédia szerzői rendszerek. Multimédia elemek: Emberi érzékelés multimédia vonatkozásai. Számítógépes képfeldolgozás, hangfeldolgozás, grafika multimédia vonatkozásai. 3D / mozgás reprezentáció MM alkalmazásokban. Animáció. Multimédia file formátumok, szabványok. Kódolási technikák (hang / állókép / videó). Multimédia adatbázisok: Tervezés és implementálás. Keresés képi adatbázisokban. Elosztott MM adatbázisok (szinkronizáció, keresés). Információ hozzáférés (jogosultság, biztonság, szelektivitás). Multimédia hálózatok és adatbázisok felügyelete. Multimédia hálózatok és adatbázisok védelme. Multimédia technológiák (aktualitások): Hálózatok, interfészek, tárolók. MM számítógépek. Multimédia alkalmazások / esettanulmányok: Digitális TV technológia (videó - számítógép integrációja). Videokonferencia rendszerek. Videó átvitel alacsony sávszélességű hálózaton. Kooperatív multimédia. MM távoktatási rendszerek és technológiák. Virtuális egyetem. WWW bázisú multimédia. Video-on-demand rendszerek. Hordozható (mobil) MM. Multimédia operációs rendszerek: Valósidejűség. Erôforrás foglalás. Processzek közti kommunikáció és szinkronizáció. Tárkezelés. Adatcsere. Virtuális valóság: Rendszerek. Eszközök. Szoftverek. Alkalmazások. Környezeti modell szintjei. 3D objektumok detektálása, felismerése.

Multimédia rendszerek tervezése labor VI 4-306 0+2f IIT

A labor célja multimédia munkaállomás azon legfontosabb hardver/szoftver eszközeinek megismerése, melyek lehetővé teszik a multimédia elemek (audió, kép, video, stb.) digitalizálását és editálását, hypermédia prezentációk struktúrájának meghatározását, leírását, a prezentációk megjelenítését. A 6 mérés elvégzése során a hallgatók megismerik egy hypermédia prezentáció elkészítésének összes fázisát, készséget szereznek e tevékenység önálló elvégzéséhez.

9. szemeszter

Hipermédia alkalmazások VI 5-250 4+0v AT

Multimédia rendszerektől a hipermédia fogalmáig. A média elemek ls előállításuk. Média integrálás. Szkennelési, still-video és video kamera technikák. Video digitalizálás. Alapvető audio technikák. A MIDI rendszer és alkalmazása. Viedeo és multimédia perifériák csatolása. Az SCSI-től a FireWire-ig. Video eszközök vezérlése. Control-s, control-c, Visca buszok, orto-protokolok. Színrendszerek, RGB, CMY, CMYK, HLS, HSB ábrázolás. TV és video szabványok. VHS, S-VHS, Super-8, VHS-C stb. A videó CD-től a DVD-ig. Testmodellezés és felületmodellezés. 2D és 3D modellépítési technikák. Rendering, megvilágítás, árnyékhatások. Animációs alap technikák. Út és keret alapú módszerek. Videó hatások és átmenetek. Keverési megoldások. A látvány és hang szerepe a megismerésben. Színkombinációk összetett hatásai. Intelligens stúdióalkalmazások: házi, ipari, stúdió minőség. A QuickTime szabvány, szoftver, interfész és rendszer. A QuickTimeVR virtuális realitás technika és rendszer. Audiovizuális eszközök, prezentációs szoftverek és technikák. Kurzusépítő és konzultációs rendszerek. Hipermédia szerkesztő szoftverek. Ikon, idő, kártya és lap alapú rendszerek. A HyperCard ismertetése. A legfontosabb multimédia ember/gép kapcsolati eszközök és grafikus felületek. Keresztplatform és portabilitási kérdések. Objektumorientált, természetes nyelvű, hipertext esettanulmányok. A HyperTalk ismertetése és összetett feladatok megoldása. Objektumorientált szoftverek jelentősége a hipermédia rendszerekben. Üzenethierarchia és eseményvezérlés. Multimédia az interneten.

Hipermédia alkalmazások labor VI 5-251 0+2f AT

A hallgatók 6 darab 4 órás mérést végeznek el, melyeknek témája az IBM PC kompatibilis és Macintosh számítógépek felhasználása a hipermédia területén. A mérések témája az irodai hipermédia rendszerek bemutatása (2 alkalom), oktatást támogató prezentációs rendszerek megismerése különös tekintettel az interaktivitás lehetőségeire (2 alkalom), három dimenziós grafikai segédeszközök felhasználása (1 alkalom), illetve audió és videó anyagok digitalizálásának és további feldolgozásának elsajátítása néhány példán keresztül (1 alkalom).

A szakirány koordinátora: Irányítástechnika és Informatika Tanszék

Dr. Arató Péter
egyetemi tanár
tanszékvezetô

Hibatűrő rendszerek
Béta szakirány

Célkitűzés:

A rendszerek nagyfokú megbízhatósága, mint egyik elsődleges specifikációs előírás ma már nem csak az olyan klasszikusan kritikus területeken, mint az űrhajózás, repülés, vasútirányítás jelenik meg, hanem - a rendszerek informatikai komplexitásának rohamos növekedése következtében - fontos kérdéssé válik számos távközlési, irányítástechnikai, banki, igazgatási, stb. feladat megoldásában is.
A szakirány célkitűzése olyan műszaki informatikus hallgatók képzése, akik egy széles alkalmazási területet (ipari vezérlőrendszerek, telekommunikáció, banki számítástechnika, stb.) számára mély ismeretekkel rendelkeznek a hibatűrő rendszerek specifikálása, analízise és szintézise területén. A szakirány azokat az informatikában általánosan felhasználható hardver és szoftver rendszertechnikai megoldásokat mutatja be, amelyekkel "kommersz" elemekből is hibatűrő rendszer építhető. Az egyes alkalmazási területek speciális követelményeit a záró szintézistárgy, valamint a hallgató egyéni érdeklődése szerint választható 9. félévi labor mutatja be.

7. szemeszter

Hibatűrő számítógépstruktúrák VI 4-264 4+0v MIT

Alapfogalmak. Hibakezelés fázisai. Hibatűrés kvantitatív jellemzése a fizikai, információs és rendszer szinten. Hibamodellek, permanens és tranziens hibák okai, gyakoriságuk. CPU hibamodellek és funkcionális tesztek. Vezérlési hibák kimutatása: memóriaelérés és buszszintaxis ellenőrzése, timeout figyelés, watchdog processzorok. Adathibák vizsgálata: a master-checker elv és alkalmazástechnikája. A Pentium hibavédelme. Memóriahibák és tesztek. Memóriavédelem és hibajavitó kódok. Néhány tipikus áramkör (SN7464x). Memory scrubbing és modellezése. Stabilis tárak. RAID és alkalmazásai. Hibatűrő kommunikáció. A busztöbbszörözés alkalmazástechnikája. Lokális hálózatok redundáns kialakítása. Diagnosztikai hálózatok, távdiagnosztika. Mintapéldák: hibatűrő szerverek (Sun, DEC, HP, Tandem), telefonközpontok, repülés- és űrtechnika, sokprocesszoros rendszerek (Cray, MEMSY).

Programozás és diagnosztika VI 4-265 4+0v MIT

Alapkoncepciók: hibadetektálás, hibabehatárolás és kárbecslés, helyreállítás, hibakezelés. Szoftver hibafelismerés. Kapcsolat a hardver technikákkal. Hibakorlátozó mechanizmusok. Állapotmentés bázisú hibaelhárítás. Visszaléptetési stratégiák, naplóbázisú hibatűrés.
Előremenekülő stratégiák. Szoftver hibatűrés (N-verziós programozás, recovery blokk, dinamikus technikák). Algoritmikus redundancia alkalmazása.
Elosztott rendszerek: Elosztott és centralizált állapotmentés és visszaléptetés. Konzisztencia problémák kezelése, dominóeffektus. Üzenettároláson alapuló helyreállítási módszerek. Hibatűrő elosztott rendszerek (AAS, Argus, PVM). Hibatűrő adatbáziskezelés (Sun OpenVision HA, Oracle). Hibatűrő real-time rendszerekkel szembeni követelmények, az időhatár szerepe. Esettanulmány (a MARS rendszer). Formális módszerek (Petri-hálók, állapottérképek, processzalgebra, adatfolyamleírás) használata a tervezés során.
Biztonság szempontjából kritikus rendszerek: A biztonság figyelembevétele a tervezési folyamatban. Esettanulmányok. A biztonsági analízis módszerei (hibafa, eseményfa, ok-következmény analízis, hibamód és -hatás analízis, állapottér vizsgálata).
Védettség (adatbiztonság): Alapfogalmak. Nemzetközi kritériumrendszerek. A tipikus hiányosságok rendszerezése (esettanulmányok).
Diagnosztika: Diagnosztikai rendszerek célja, fő elemei. Rendszerszintű diagnosztika modelljei (PMC, BGM, RK). Centralizált és elosztott szindróma kiértékelési módszerek.

Hibatűrő számítógépstruktúrák labor VI 4-266 0+2v MIT

Digitális berendezések tesztelhetőségének adatfolyam-modell alapú vizsgálata a Berkeley egyetem Ptolemy rendszerén. Hibadetektáló eljárások vizsgálata hibainjektálással: A szokásos védelmek (memóriatérkép, nemlétező utasításkód stb.) hibainjektálásos vizsgálata, hibatűrő megoldások hatékonyságvizsgálata, statisztikai analízis. Többprocesszoros rendszerek központosított diagnosztikája: A rendszerszintű diagnosztika alkalmazása egy néhány transzputerből álló multiprocesszor diagnosztizálására, diagnosztikai algoritmusok kipróbálása. Hibatűrő rendszerek modellezése: a Surf-2 rendszer segítségével egyszerű rendelkezésreállási modellek felvétele, érzékenységvizsgálatok, jellemzők számítása.

8. szemeszter

Megbízhatóságmodellezés VI 4-309 4+0v HT

Megbízhatósági alapfogalmak, paraméterek. A környezet és a terhelés hatása. Elemek és rendszerek megbízhatósági jellemzőinek mérése és extrapolálása. Rendszerek megbízhatóságának modellezése (blokkdiagram, struktúragráf, hibafa, állapottér, Petri-háló és általánosítása). Független és korrelált rendszerelemek kezelése, redundancia, hibafelismerés, javítás modellezése. A teljesítőképesség vizsgálatának matematikai alapjai. Markov folyamatok, sorbanállási és Poisson-folyamaton alapuló modellek. Gráfmódszerek. Modellezés Petri-hálókkal. Jellemzők analitikus és szimulációs alapon történő meghatározása. A teljesítőképesség és hibatűrés együttes jellemzése. Degradáció költség-bázisú kezelése. Hierarchikus rendszerleírás.

Megbízhatóság modellezése és vizsgálata labor VI 4-310 0+2g HT-IIT

Egy kijelölt hardver részegység modellezése a PEPSY, RELCONT segítségével.

9. szemeszter

Informatikai rendszerek tervezése VI 5-255 4+0v IIT-MIT

A nagybonyolultságú informatikai rendszerek fejlesztési módszertana (SSADM). Minőségi és hibatűrési követelmények, szabványok, eljárások, módszerek. Az alkalmazási feladat formális leírásának módszere (PROMOD PLUS). Minőségbiztosítási, biztonsági és adatvédelmi követelmények, módszerek (ISO 9000). Az informatikai rendszerfejlesztés és rendszerintegráció. A projekt-irányítás módszertana, elemei, eszközei (PRINCE, PERT, Gantt).
A hardware-software co-design módszertana, eszközei (példa: a Berkeley Ptolemy rendszere). A hibatűrés aspektusainak integrálása.
A szoftvertesztelés alapjai. Kódellenőrzés, dinamikus tesztek. Automatikus szoftvertesztelés klasszikus és objektumorientált megközelítésben.
Rendszervalidációé és verifikáció. CASE eszközök használata nagymegbízhatóságú szoftver rendszerek tervezésében és ellenőrzésében (példa: Unified Modeling Language). Validációs szabványok (DIN 801 stb.).

Hibatűrő rendszerek tervezése labor VI 5-256 0+2g MIT

Egy a hallgatók által kiválasztott alkalmazási területen kiscsoportos módon egy "kis rendszer" (adatbáziskezelő, elosztott/párhuzamos rendszer, vezérlő) rendszertervezése, formális modellezése (UML, GreatSPN, UltraSan, VHDL) és a vezérlés kritikus elemeinek szoftver/hardver implementálása. Hibatűrő szoftverek formális modellezése, ill. verifikálása (SPIN, LOTOS, GreatSPN, UltraSan).

A szakirány koordinátora: Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Dr. Péceli Gábor
egyetemi tanár
tanszékvezető

A webes változatot készítette: Endrődi Csilla