A valós életben előforduló hálózatok többségében a navigáció (az információ hatékony továbbítása, transzport folyamatok gazdaságos támogatása) kulcsfontosságú funkció. A tanulmány szerzői a játékelmélet és a komplex hálózatok geometriája alkalmazásával azonosították és elemezték azokat a vázhálózatokat, amelyek minimális számú kapcsolat felhasználásával maximális navigálhatóságot tudnak biztosítani. A kutatók megmutatták, hogy ezek az idealisztikus vázak Nash egyensúlyként állnak elő olyan hálózat formációs játékokban, amelyekben a játékosok (csomópontok) önző célja minimális költséggel kiépíteni kapcsolatokat úgy, hogy a hatékony navigáció minden más csomópont irányába megvalósuljon. A szerzők kimutatták, hogy ezek a navigációs vázak struktúrájukban hasonlítanak a valós hálózatokhoz és nagy mértékben jelen is vannak ezekben, mint pl. az Internet magas szintű topológiájában, szavak szomszédossági hálózatában, metabolikus hálózatban, az USA légiforgalmi halózatában, a magyar útvonalhálózatban, és az emberi agy strukturális hálózatában. A tanulmány rávilágít arra, hogy a navigációs vázak alapján a valós hálózatokban könnyen azonosíthatóak azok a hiányzó kapcsolatok (amelyek száma tipikusan csak néhány százaléka az összes már létező kapcsolat számának), amelyekkel maximálisan navigálhatóvá tehetők ezek a hálózatok.
A VIK TMIT kutatóinak cikke a Nature Communications-ben
2015. július 6.