Nem mindegy, hogyan lát az űrhajós

2025. június 13.

Aki hallott már a második magyar asztronauta küszöbönálló – technikai okokból többször elhalasztott – űrutazásáról, az biztosan tudja azt is, hogy a HUNOR Program keretében a BME egykori hallgatója, Kapu Tibor kutatóűrhajós és az Ax-4 misszió legénysége számos kísérletet végez majd el a Nemzetközi Űrállomáson. Ezek többsége fizikai jellegű, és akad köztük orvosi relevanciájú is: egy olyan magyar fejlesztésű eszköz tesztje, amely új utat nyithat a szemészeti ellátásban.

A dolog érdekessége, hogy a Spinsplit Kft. találmánya – melyet a BME-vel és a Semmelweis Egyetemmel együttműködésben fejlesztett ki – első körben az űrutazások egy nagy fejtörést okozó problémájára kínál megoldást, ám ha beválik, 

a földi egészségügyben is hatékonyabbá, egyszerűbbé tehet bizonyos terápiás folyamatokat.

Speciális kezelés nélkül az űrhajósok többségénél mérhető látásproblémák alakulhatnak ki, hosszabb űrmissziók esetén pedig akár tartós látásromlás is bekövetkezhet. Ennek legfőbb oka a testfolyadékok átrendeződése a súlytalanságban: a felső testfélben megnő a folyadék mennyisége, ezért az erek kitágulnak, nő a koponyán belüli nyomás, így a szemben ödémák alakulhatnak ki, amelyek nyomják a látóideget. Ez a SANS tünetegyüttes (Spaceflight Associated Neurooccular Syndrome), melyet a NASA az űrutazás 5 legfontosabb egészségügyi problémája közé sorol.

A cikk folytatása itt:

https://www.bme.hu/hirek/250613/kapu-tibor-urutazas-kiserlet-szemeszeti-inzert-bme-kutatok