Az első magyar műhold, a Masat- 1 a BME két villamoskari tanszéke, az Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék, valamint a BME Űrkutató Csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak összefogásával, szponzori támogatással született meg.

A Masat-1 a Vega hordozórakéta sikeres startja esetén előreláthatóan 2012. február 13-án állhat pályára. Természetesen műszaki és természeti okok miatt a start az utolsó pillanatig halasztásra kerülhet. A felbocsátás helyszíne Francia Guyana. A jogi értelemben Franciaországhoz tartozó terület Brazíliával és Suriname-mal határos. �Gazdasági életében kiemelt szerepet játszik a Kourou-i űrközpont, melyet 1975 óta az Európai Űrügynökség (ESA – European Space Agency) űrkikötőként használhat.

A felbocsátásra előreláthatólag helyi idő szerint 7:00h és 9:00h között kerül sor, ami magyar idő szerint 11:00h és 13:00h közötti időpontnak felel meg. A felbocsátás előtt három és fél perccel minden rendszer startra kész és elindul a visszaszámlálás, majd az indítást követően több rakétafokozat emeli a magasba és állítja pályára a hasznos terhet, amelynek része a Masat-1 is. Az egész művelet alig több mint 70 percig tart. A sikeres pályára állás után kb. 5 órával a Masat-1 Magyarország fölé ér. Ezt követően weboldalunkon - cubesat.bme.hu - �pikoműholdunk aktuális pozíciója folyamatosan követhető lesz.

Az első magyar műhold, a Masat-1 – melynek neve a magyar és a satellite szavak összetételéből származik – egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit, az építés alapjául szolgáló szabvány miatt CubeSat-nak is nevezik. Ez a szabvány meghatározza a befoglaló méreteit és tömegét. A Masat-1 építése egy pilot projekt, amely elsősorban oktatási célt szolgál. A Masat-1 pályára állását követően gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a szintén a BME-s csapat által erre a célra kialakított földi vevőállomásra továbbít, későbbi feldolgozásra. A földi állomás központi vezérlőjének a Mérnöktovábbképző Intézet ad otthont, míg az antennarendszer a BME „E” épületének tetején kapott helyet. A fedélzeten elhelyezésre került egy fél-aktív mágneses stabilizáló rendszer, amelynek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.

A Masat-1 projekt révén a fejlesztői csapat olyan tapasztalatra és tudásra tett szert, amelyre a bontakozó hazai űripar igényeit kielégíteni képes, magas színvonalú oktatást és mérnökképzést alapozhatunk. Ezen túlmenően a projekt olyan fejlesztői tapasztalatot és referenciát jelent Magyarország számára az űreszközök tervezése, építése és üzemeltetése területén, amely demonstrálja hazánk rátermettségét, érettséget a teljes jogú ESA tagságra. A projekt egy olyan technológiai vonalat kíván megalapozni, amely lehetőséget biztosít a jövőben nem csak a Műegyetemen működő, hanem más hazai szakmai műhelyek tudományos kísérleteinek befogadására és világűrben történő üzemeltetésére is.