Kísérleti digitális rádióadás VIK közreműködéssel

2020. december 14.

Az első hazai DAB-sugárzás 1995. december 1-én indult meg, a magyar rádiózás kezdetének 70. évfordulóján. Ennek bevezetésében komoly szerepet játszott a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának ― sajnos már elhunyt ― egyik oktatója, Dr. Szokolay Mihály, az akkori Mikrohullámú Híradástechnika Tanszék tanára. A DAB-rendszer Magyarországon nem lett sikeres ― világszerte is meglehetősen vegyes képet mutat―, így végül idén szeptemberben lekapcsolták. Ennek eredményeképpen csendes lett az éter, legalábbis a digitális rádiózás szempontjából, szerencsére azonban csak néhány hónapra.  

 A DRM-szabványt az ezredforduló környékén alkotta meg az azonos nevű konzorcium, kezdetben azzal a célkitűzéssel, hogy a hosszú-, közép- és rövidhullámú rádiózást „felélessze”. Az „FM-korszak” előtt intenzív tevékenység folyt ezeken a frekvenciákon, de a hangminőség meglehetősen kompromisszumos volt, ezért a sztereó FM-adások hamar háttérbe szorították e klasszikus AM-sávokat. A DRM olyan digitális rádiórendszer, amely kiegészítő szolgáltatások (például futó hírszalag és képek) továbbítása mellett az FM-sztereó adásokéhoz hasonló hangminőséget biztosít ― mindössze 5 – 20 kHz közötti sávszélességben! Körülbelül egy évtizede kidolgozták e szabvány URH-sávú (többek között a jelenlegi FM-adók mellé, esetleg kiváltására szánt) változatát is.

Az Antenna Hungária 2008-ban egy hónapig kísérleti jelleggel sugárzott DRM-műsort középhullámon, a közelmúltban pedig, a Solton működő Kossuth-adó felújításakor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság előírására olyan adóberendezést telepítettek, amely DRM-üzemmóddal is rendelkezik. E ponton fontos kiemelni, hogy hazánk világrekordot állított fel három éve: az új adó beüzemelésekor 2 MW-os teljesítménnyel DRM-adást is sugárzott az Antenna Hungária, ami egyedülálló a világon.

 

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is kivette a részét a DRM-hez kapcsolódó tevékenységekből. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszéke 2015. óta tagja a DRM Konzorciumnak. E tanszék Szombathy  Csaba tudományos segédmunkatárs által vezetett műsorszórási laboratóriuma a Konzorcium Műszaki Bizottságában fejt ki szakmai tevékenységet, emellett tavaly, fél éven keresztül sugárzott kísérleti DRM-adást ― először a  V1 épület tetejéről, majd egy érdi telephelyről. Ennek pozitív nemzetközi visszhangja és biztató eredményei voltak*, így az idén, december 1-én újra indult a sugárzás, ezúttal Budapesten a János-hegyről.

 

Az idei kísérleti adás két okból is különleges: egyrészt, a magyar rádiózás kezdetének 95. évfordulóján indult újra, ami méltó tisztelgés az elődök  előtt; másrész, a jelen pillanatban ez az egyetlen digitális műsorszóró rádiójel a hazai éterben. A DRM Konzorcium a honlapján egy elegáns sajtóközleménnyel azonnal tudatta a hírt a világgal (https://www.drm.org/hungary-re-launches-drm-shortwave-transmissions-in-budapest/).

 

A kísérleti sugárzás célja részben műszaki lefedettségi vizsgálatok végzése, a rendszerrel kapcsolatos mélyreható tapasztalatok szerzése, részben pedig a hazai rádiózás (tartalomszolgáltatók, műsorkészítők, stb.) figyelmének felhívása a digitális rádiózásban rejlő, jelenleg teljes mértékben kiaknázatlan lehetőségekre.

 

Viszonylag kevés készülék kapható a piacon, amellyel foghatók a DRM-adások. Könnyít a helyzeten, hogy ingyenesen letölthető egy DREAM nevű, LINUX operációs rendszer alatt futó, nyílt forráskódú szoftver, amely alkalmas e jelek vételére, „csupán” egy külső kiegészítő vevő szükséges hozzá. Másik lehetőség az adás nyomon követése a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján futó, a hazánkba eljutó közép- és rövidhullámú DRM-adások megfigyelésére szolgáló felületen (www.nmhh.hu/drm).

 

A teljesség kedvéért megemlítendő, hogy e projekt külső közreműködők nélkül nem jöhetett volna létre, ipari és kutatóintézeti szereplők közös erőfeszítésének az eredménye is. A Magyar Telekom biztosítja a jelenlegi sugárzáshoz szükséges, hullámterjedési szempontból kiváló tulajdonságokkal rendelkező telephelyet, az Erlangenben működő Frauhofer Intézet bocsátja a BME rendelkezésére a műsortartalom szerkesztéséhez szükséges programrendszert, a Mária Rádió a hanganyagot, a Nagyfrekvencia Kft. és a SZOMEL kft. pedig a műszaki kivitelezést, telepítési munkálatokat biztosítja, az utóbbi a projekt költségeit is fedezve.