Szakirányválasztási szabályzat

 

Elfogadta a Kari Tanács 2003. októbrer 28-i ülése (2004. január 1-i hatállyal),

módosította a Kari Tanács 2005. május 17-i ülése (2005. június 1-i hatállyal).

 

 

1.§ A szabályzat hatálya

 

(1) Jelen szabályzat hatálya 2004. január 1-jétől kiterjed a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán a villamosmérnöki és a műszaki informatikai szakon, a nappali és a kiegészítő képzési formában résztvevő hallgatók szakirány-választására.

 

(2) A szabályzat alapját a következő egyetemi dokumentum adja:

a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzata, amely 2002. szeptember 1-jei hatállyal lépett érvénybe.

 

(3) Jelen dokumentumban nem szabályozott elvi kérdésekben a dékán, lebonyolítási kérdésekben az oktatási dékánhelyettes, egyéb kérdésekben a Kari Tanulmányi Bizottság az illetékes.

 

2.§ A szakirány-választás általános szabályai

 

(1) A hallgatók csak a szakuknak meghirdetett szakirányokat vehetik fel.

 

(2) Az egyes szakirányok alsó és felső létszámkorlátját a tanszékek és a Kari Hallgatói Képviselet egyetértésével a Dékán határozza meg, az egyetértés hiánya esetén a Kari Tanács dönt.

A jelenlegi érvényes főszakirányos létszámkorlátok (min. 20, max. 50) az eddig tipikusnak mondható évi kb. 250 főnyi főszakirányba menő hallgatói létszám mellett érvényesek. Ha ez a létszám 200 alá csökkenne, akkor 50 fős kvantumok szerint a létszámkorlátokat arányosan csökkenteni kell. Tehát pl. 150-200 főnyi hallgató esetén min. 16, max. 40 főre.

 

(3) A szakirány-választás a szakirányok indítását megelőző félévben történik.

 

(4) A szakirányok közül adott évben azok indulnak, melyekre összejött a szükséges hallgatói létszám. A Kar a villamosmérnöki szakon az összes főszakirány elindítását garantálja -- akár úgy is, hogy a létszám nem éri el az alsó létszámkorlátot, vagyis a Kar nem alkalmaz kényszerbesorolást.

A Kar keresztféléves becsatlakozást -- a főszakirányokat gondozó tanszékek évenkénti nyilatkozata alapján - egyes főszakirányokon és az informatikus szakirányokon biztosít. A főszakirányt gondozó tanszékek az előzetes hallgatói jelentkezési statisztikák ismeretében (tehát a főszakirány egyenes indítása előtti két hét folyamán) nyilatkoznak arról, hogy fogadnak-e keresztféléves becsatlakozókat. (A kényszerbesorolás megszüntetése és a becsatlakozók fogadásának válaszhatósága a 2003/04. tanév 2. félévében és a 2004/05. tanév 1. félévében kísérleti jellegű, az egy éves ciklus végén a dékán joga eldönteni, hogy ezeket fenntartja-e, vagy a régi kényszerbesorolást, illetve a minden főszakirányon érvényesülő becsatlakozást visszaállítja-e).

 

(5) A becsatlakozó hallgatóknak ugyanazokat a feltételeket kell teljesíteniük, amelyeknek az egyenesben bejutott hallgatók is megfeleltek.

 

 

3.§

A szakirány-választás speciális szabályai a villamosmérnöki szakon

 

(1) A villamosmérnöki szakon a mintatanterv a főszakirányt a 6-9., a mellék-szakirányt a 7-9. szemeszterekre írja elő. A főszakirány általában a tavaszi félévben kezdhető meg, de az őszi félévben - a 2.§ (4) figyelembe vételével - becsatlakozhatnak azok a hallgatók is, akik a bejutási feltételeket csak a tavaszi félévben teljesítik a vizsgaidőszak harmadik hetének végéig. A mellék-szakirányokon nincs lehetőség keresztféléves becsatlakozásra.

Az egyes szakirányoknak joguk van - a keresztfélévben becsatlakozó hallgatók számára - kötelező érvénnyel előírni egyes mérések előzetes elvégzését és/vagy megadott anyagrészek áttanulmányozását.

 

(2) A főszakirányok felső és alsó létszámkorlátja egységes. A mellék-szakirányok felső létszámkorlátja a tanszékek oktatási kapacitásának függvényében szakirányonként eltérő lehet, alsó létszámkorlátja egységes. A felső létszámkorlát megváltoztatására az illetékes szakbizottság tehet javaslatot a dékánnak.

 

(3) A főszakirány tárgyainak felvételére azon hallgató jogosult, aki a következő kritériumoknak legkésőbb a szakirányba menetelt közvetlenül megelőző vizsgaidőszak 3. hetének végéig eleget tett (1. körös besorolás):

  • a mintatanterv által az első 4 szemeszterre előírt 120 kreditpontot megszerezte;
  • a mintatanterv által az 5. szemeszterre előírt 4 szakirány-alapozó tárgy közül legalább három aláírását megszerezte;
  • a Közgazdaságtan I-II. tárgyak közül legalább az egyik kreditpontját megszerezte
  • a tantervben előírt szigorlatokat (Digitális technika, Matematika, Hálózatok és rendszerek) eredményesen teljesítette;
  • legalább egy, élő idegen nyelvből rendelkezik C típusú alapfokú állami nyelvvizsgával, illetve azzal egyenértékű egyéb, a Nyelvi Intézet által egyenértékűnek elfogadott nyelvvizsgával.

(4) Akik a (3)-ban felsorolt kritériumokat a vizsgaidőszak 3. hete után, de legkésőbb a vizsgaidőszak végéig teljesítik, rangsorátlaguk szerint, a fennmaradt szabad helyekre sorolhatók be az általuk megadott szakirány-választási sorrend figyelembe vételével (2. körös besorolás).

 

(5) Az előzetes jelentkezések ismeretében a dékán engedélyezheti, hogy olyan főszakirányokba, amelyekre a jelentkezők száma nem éri el a minimális előírt értéket, egy főszakirányba jutási feltétel (vagyis egy tárgy, vagy egy szigorlat, vagy a nyelvvizsga-feltétel) teljesítése híján is be lehessen kerülni.

 

(6) A kiegészítő nappali képzésben résztvevők szakirány tárgyak felvételére akkor jogosultak, ha az átmeneti félév összes követelményét teljesítették az 5. félévi vizsgaidőszak végéig. Az ő besorolásuk ekkor is első körösnek minősül.

 

(7) A mintatanterv 5. szemeszterében szereplő szakirány-alapozó tárgyak: Híradástechnika, Elektronikai technológia, Szabályozástechnika, Villamos energetika. A német nyelvű képzésben résztvevők számára a szakirány-alapozó tárgyakat a képzés kari felelőse határozza meg és a Kari Tanulmányi Bizottság hagyja jóvá. Az 5. szemesztert egyéni külföldi részképzésben töltő hallgató kérelmére a Kari Kreditátviteli Bizottság javaslata alapján a Kari Tanulmányi Bizottság a fentiektől eltérő szakirány-alapozó tárgyakat is megállapíthat.

 

(8) A mellék-szakirány tárgyainak felvételére mindazok a hallgatók jogosultak, akik a főszakirányba jutás követelményeit teljesítették.

 

(9) A rangsorátlag számítása a fő- és a mellék-szakiránynál megegyezik. Az alapképzésben résztvevők számára a rangsorátlag az alábbi tárgyak érdemjegyeinek kreditértékkel (szigorlatok esetében 5-tel) súlyozott számtani közepeként számítandó:

  • a mintatanterv első 4 szemeszterre előírt tárgyai, közismereti tárgyak nélkül;
  • Közgazdaságtan I. (vagy II.);
  • a hallgató további közismereti tárgyai közül a 3 legjobb eredménnyel teljesített;
  • a mintatantervben előírt 3 szigorlat;

 

A kiegészítő nappali képzésben résztvevő hallgatók számára a rangsorátlag az alábbi eredmények súlyozott átlagaként számítandó:

  • az átmeneti félév érdemjegyei, kreditponttal súlyozva
  • a főiskolai oklevél minősítése, 5-tel súlyozva;
  • felvételi átlag, 5-tel súlyozva.

 

4.§ A szakirány-választás speciális szabályai a műszaki informatika szakon

 

(1) A műszaki informatika szakon a mintatanterv a szakirányt a 7-9. szemeszterekre írja elő.  A szakirány általában az őszi félévben kezdhető meg, de a tavaszi félévben becsatlakozhatnak azon hallgatók is, akik a bejutási feltételeket csak az őszi félévben teljesítik a vizsgaidőszak harmadik hetének végéig (1. körös besorolás).

 

(2) A szakirányok felső létszámkorlátja a tanszékek oktatási kapacitásának függvényében szakirányonként eltérő lehet. Az alsó létszámkorlát egységes.

 

(3) A szakirány megkezdésére azon hallgató jogosult, aki legkésőbb a szakirányba menetelt közvetlenül megelőző vizsgaidőszak 3. hetének végéig a következő kritériumoknak eleget tett:

  • a mintatanterv által az első 4 szemeszterre előírt 120 kreditpontot megszerezte;
  • az 5. szemeszterből előírt szakirány-alapozó tárgyak kreditpontjait megszerezte;
  • a Közgazdaságtan I. és II. tárgyak kreditpontjait megszerezte
  • a tantervben előírt szigorlatokat (Analízis, Digitális rendszerek, Számításelmélet) eredményesen teljesítette;
  • egy élő, idegen nyelvből rendelkezik legalább C típusú alapfokú állami nyelvvizsgával, illetve azzal egyenértékű egyéb, a Nyelvi Intézet által egyenértékűnek elfogadott nyelvvizsgával.

(4) Azok, akik a bejutási feltételeket csak halasztott vizsgával teljesítik, illetve azok a becsatlakozók, akik a (3)-ban felsorolt kritériumokat a vizsgaidőszak 3. hete után, de legkésőbb a vizsgaidőszak végéig teljesítik, rangsorátlaguk szerint, a fennmaradt szabad helyekre sorolhatók be (2. körös besorolás).

 

(5) A kiegészítő nappali képzésben résztvevők szakirány felvételére akkor jogosultak, ha az első átmeneti félév összes tárgyát teljesítették és a második átmeneti félév egy kijelölt tárgyának kreditpontjait megszerezték.

 

(6) A mintatanterv 5. szemeszterében szereplő szakirány-alapozó tárgyak: Számítógép hálózatok és Adatbázisok. A kiegészítő nappali képzésben résztvevők számára a második átmeneti félévben kötelező tárgyat a Műszaki Informatika Szakbizottság elnöke határozza meg. A német nyelvű képzésben résztvevők számára a szakirány-alapozó tárgyakat a képzés kari felelőse határozza meg és a Kari Tanulmányi Bizottság hagyja jóvá. Az 5. szemesztert egyéni külföldi részképzésben töltő hallgató kérelmére a Kari Kreditátviteli Bizottság javaslata alapján a Kari Tanulmányi Bizottság a fentiektől eltérő szakirány-alapozó tárgyakat is megállapíthat.

 

(7) A rangsorátlag az alábbi tárgyak érdemjegyeinek kreditértékkel (szigorlatok esetében 5-tel) súlyozott számtani közepeként számítandó:

  • a mintatanterv első 4 szemeszterére előírt tárgyai, közismereti tárgyak nélkül;
  • Közgazdaságtan I. és II.;
  • a mintatantervben előírt 3 szigorlat;
  • az 5. szemeszterre előírt két szakirány-alapozó tárgy

A kiegészítő nappali képzésben résztvevő hallgatók számára a rangsorátlag az alábbi eredmények súlyozott átlagaként számítandó:

  • a felvételi átlag, 5-tel súlyozva,
  • az első átmeneti félévre előírt tárgyak érdemjegyei, kreditponttal súlyozva,
  • a főiskolai oklevél minősítése 5-tel súlyozva.

 

5.§ A rangsorolás és beosztás

 

 (1) Az adott félévre történő besorolás alapját képező első körös rangsorátlagot a regisztrációs hétig kell meghatározni és közzétenni az addigi összes teljesítés figyelembevételével.

 

(2) A 2. körös teljesítők rangsorátlag szerinti besorolását legkésőbb a regisztrációs hét 2. napjáig kell elvégezni és közzétenni.

 

(3) A szakirány-beosztás a rangsor alapján történik. A beosztás konkrét algoritmusát és adott félévre szóló ütemtervét az oktatási dékánhelyettesel egyeztetve a Kari Hallgatói Képviselet dolgozza ki.

 

(4) Szakirányra beosztani csak olyan hallgatót lehet, aki az összes felsorolt kritériumot teljesítette. Akik a kritériumokat késedelmesen (a beosztás közzétételét követően), de még a szorgalmi időszak megkezdése előtt teljesítik, kérésükre pótlólagosan besorolhatóak a fennmaradt szabad helyekre.

 

 (5) Azon hallgató, aki korábban már beosztásra került valamely szakirányra, de azt passzív félév, külföldi részképzés vagy egyéb ok miatt nem kezdte meg, a számára biztosított helyet nem veszíti el, nem kerül újbóli rangsorolás és beosztás alá.

Ez alól kivételt képez az, amikor a hallgató maga dönt úgy, hogy kérvényezi szakirányának megváltoztatását. Ezt - méltányossága terhére - egy alkalommal, a szakirányba kerülés kezdetétől számított egy éven belül, és csak akkor teheti meg, ha legfeljebb egy szemeszterben vett fel tárgyat az adott szakirányból.

 A méltányossági kérelmet az oktatási dékán-helyettesnek címezve kell benyújtani a Központi Tanulmányi Hivatalnál a szakirányba kerülést követő két félév valamelyikében a szakirány-választási időszakban. A kérelem elfogadása esetén a hallgató a következő félévtől kikerül az eredeti szakirányról, és részt vehet az aktuális besoroláson ugyanazokkal a feltételekkel, mint azok a hallgatók, akik még nem voltak szakirányon. A szakirányt váltó hallgató ösztöndíjának megállapításakor az előző félévi átlaga szakirányos átlagnak minősül. A szakirányt váltó hallgatónak az eredeti szakirányon elvégzett tárgyai választható tárgyakká minősülnek át. Önálló laboratórium nem minősíthető át választott tárggyá, ezért az elvégzett Önálló laboratóriumot a hallgatónak kérvényeznie kell az új szakirányát gondozó tanszéken: a tanszék elfogadó nyilatkozatát a szakirányváltási kérvényhez mellékelni kell, e nélkül a kérvény érvénytelen. Ha a kérvényt a befogadó tanszék elutasítja, meghiúsul a szakirányváltás.

A méltányossági kérelem elbírálásakor az oktatási dékánhelyettes figyelembe veszi, hogy az átjelentkezések nem eredményezhetik a beindult szakirányok létszámának olyan mértékű csökkenését, ami a szakirányban maradók számára a képzés folytatását az érvényes alsó létszámkorlát miatt veszélyeztetné.

Az átjelentkezés következtében a hallgató számára az államilag finanszírozott képzés összes időtartama nem változik meg.

 

 

6.§ A szakirány-választás menete

 

(1) A Dékáni Hivatal koordinálásával és a tanszékek közreműködésével az őszi félévben legkésőbb október 31-ig, a tavaszi félévben legkésőbb március 31-ig el kell juttatni a hallgatókhoz a szakirányokat bemutató anyagokat, nyomtatott vagy elektronikus formában. Ezzel egyidejűleg közzé kell tenni a beosztás algoritmusát, és a tanszéki honlapokon elérhetővé kell tenni az egyes szakirányok tárgyainak részletes leírását is.

 

(2) A választást megelőzően, legkésőbb a szorgalmi időszak 9. hetének végéig bemutatót kell rendezni, ahol az érdeklődő hallgatókat személyesen is tájékoztatják az egyes szakirányok célkitűzéseiről és tárgyairól, valamint a szakterületekben rejlő lehetőségekről.

 

(3) A bemutatótól kezdődően legalább 1 hétnek kell a hallgatók rendelkezésére állnia, hogy választásukat leadják. Ezen időszak alatt a tanszékek további konzultációs időpontokat adhatnak meg, amikor az érdeklődő hallgatók kérdéseire válaszolnak, valamint betekintést nyújtanak a tanszék életébe.

A választás leadása általában több szakiránynak a hallgató által előnyben részesített sorrend szerinti megadását jelenti a hallgatói információs rendszer igénybevételével.

A meghirdetett szakirány-választási időköz letelte után szakirány választását, vagy a leadott választási sorrenden való változtatást kérni további egy héten át -- külön-eljárási díj befizetését követően -- a Központi Tanulmányi Hivatalnál benyújtott kérvénnyel lehet, a dékán-helyettesnek címezve. Ezt követően nincs mód pótlólagos jelentkezésre vagy a jelentkezési sorrend megváltoztatására.

 

(4) A választás után az elindítandó szakirányok körét a hallgatói preferenciák alapján a Kari Hallgatói Képviselettel egyeztetve az oktatási dékánhelyettes határozza meg. A döntést követően a nem induló szakirányra jelentkezett hallgatókat a jelentkezéskor megadott választási sorrend alapján átsorolják.

 

(5) A végleges rangsort és beosztást az 5.§ (2) pontban megadott ütemterv szerint kell elkészíteni, majd közzétenni. Ezt követően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy minden szakirány-választó hallgató megtekinthesse a beosztás alapját képző adatokat.

 

7.§ A szakirány-választás lebonyolításáért felelős személyek és testületek

 

(1) A szakirány-választások lebonyolítását a Dékáni Hivatal koordinálja, így gondoskodik az egységes szakirány-tájékoztatók (nyomtatott vagy elektronikus formában történő) közzétételéről, a hallgatók megfelelő tájékoztatásáról, a választások technikai feltételeinek biztosításáról, továbbá a rangsorolást végző szervezet vagy személyek részére történő adatszolgáltatásról.

 

(2) Az egyes szakirányokat ismertető anyagokat a szakirányt meghirdető tanszékek készítik el, az egységes tájékoztató füzet összeállításáról a Dékáni Hivatal gondoskodik.

 

(3) Az új szakirányok ismertetőit és a hozzá tartozó tárgyak adatlapjait az illetékes Szakbizottság és a Kari Tanulmányi Bizottság véleményezi.

 

(4) A rangsorátlag meghatározását és a besorolást a dékán felkérésére a Kari Hallgatói Képviselet is elvégezheti. Ebben az esetben a Hallgatói Képviselet által megbízott hallgatók közreműködnek a hallgatók tájékoztatásában, elvégzik a szakirány-beosztást, és biztosítják a hallgatók számára az ellenőrzési lehetőséget.

 

2005. május 17.