Útmutató PhD fokozatért illetve habilitációért folyamodók számára a publikációkkal kapcsolatos adatok megadásához

(utolsó javítás: 2012. január 31.)

 

Ez az útmutató a pályázati anyagok összeállításához és értékeléséhez nyújt segítséget. Rögzíti a publikációkkal kapcsolatos alapfogalmakat, és összefoglalja, hogy milyen formában legyenek az ezekkel kapcsolatos információk megadva.

Alapfogalmak

1. Publikációnak (tudományos közleménynek) csak az írásban teljes formában megjelent és közkönyvtárban hozzáférhető művek tekinthetők. Ebben az értelemben tehát nem publikációk a belső kutatási jelentések, a le nem írt előadások, vagy azok az előadások, melyeknek csak a kivonata jelent meg. Ugyanakkor ezek a tudományos munka részei akkor is, ha nem tekinthetők publikációknak, ezért a habitus megítélésekor tudni kell róluk. Ezért a jelöltek összes tudományos közleményüket maguk csoportosítsák, és így adják meg a mellékelt minta címszavai szerint, a végén ezeket a járulékos eredményeket is világos kategóriákban megadva.

Speciális a helyzet a World Wide Web-en elektronikusan közzétett publikációkkal, ezeket lejjebb elemezzük.

2. A lényegében azonos, de más nyelvű vagy más kiadású publikációkat (például egy könyv kiadása több nyelven, konferenciacikk közzététele elektronikusan a World Wide Web-en is) nem tekintjük külön publikációnak, bár természetesen értéket képviselnek. Ezért a fordításokat ill. többszöri kiadásokat azonos tételen belül tüntessük fel.

3. Sok félreértés származik a lektorált, referált, stb. kifejezésekből. Ezért itt megadunk egy-egy definíciót, és a publikációjegyzékekben, egyéb anyagokban ezek használatát kérjük, az alábbi értelemben.

  • referált (referenced) a jelölt műve (tehát a könyvfejezetek kivételével minden más mű) a jelölt neve szerint megjelenik egy kereshető adatbázisban (pl. Engineering Index, Web of Science/Science Citation Index, Scopus, stb.), vagy egy referáló folyóiratban.

Speciális helyzet az, ha a szerző gondoskodott arról, hogy publikációja a WWW-n elektronikus formában elérhető legyen, és kulcsszavas kereséssel keresőprogramok megtalálhassák (önmagában az elektronikus közzététel erre nem elegendő, mert kulcsszavakkal nem feltétlenül található meg). Ilyenkor a publikáció nem referált ugyan, de WWW alapú kereséssel megtalálható (elektronikusan kereshető). Ez a tény ellenőrizhető úgy, hogy megnézzük: valamelyik közkeletű keresőprogrammal (Google, Altavista, Yahoo, stb.) a dokumentumot kulcsszavak alapján meg tudjuk-e találni.

  • hivatkozott (cited) más szerző publikációja hivatkozik az adott műre. A hivatkozó és a hivatkozott publikáció társszerzői között sem lehet közös, különben önhivatkozás-ról van szó, melyet nem tekintünk figyelembe vehető hivatkozásnak.

Recenzió megjelenése (a mű rövid ismertetése folyóiratban vagy kivonatoló folyóiratban)  nem hivatkozás, hanem referálás. A hivatkozások között ne adjuk meg.

Speciális az elektronikus adabázisba ( Science Citation Index / Web of Science, Scopus, IEEE Crossref search) felvett, illetve webes keresővel (google scholar) megtalálható hivatkozás az adott műre. Ezt a mi területeinken általában nem várhatjuk el, különösen a néhány éven belül végzett doktoranduszoknál, de feltétlenül érték. Ezért a jelöltek az ilyen hivatkozásokat tüntessék fel (ennek módját lásd lejjebb). A keresés elektronikusan könnyen elvégezhető (lásd segédlet).

  • A folyóirat évente tipikusan legalább négyszer (de mindenképpen legalább kétszer), a folyóirat számára írt cikkekkel megjelenő, egységesen szerkesztett kiadvány, ISSN számmal.
  • Egyre több pályázatban és felmérésben kérdeznek rá a folyóiratok Impakt Faktorára. Ez a folyóirat egyes cikkeire történő hivatkozások bizonyos fajlagos mutatója, a Thomson Reuters (korábban az Institute of Scientific Information, ISI) számítja ki és teszi közzé évente a Science Citation Index alapján. Mivel az SCI alapkutatás-centrikus, és sok fontos folyóiratot nem is tartalmaz, az Impakt Faktor a műszaki területen mérsékelten alkalmazható, és így persze nem is univerzális mérőszám. Mindazonáltal ad valamelyes tájékoztatást és legalábbis adott szakmán belüli összehasonlítást arról, hogy a folyóirat szakmai rangja milyen. Ezért írja ki az MTMT és a BME-PA is, legalábbis ott, ahol ez nem nulla. Megadás hiányában az Impakt Faktort nullának tekintjük. A fentiek alapján viszont az Impakt Faktor nulla volta nem feltétlenül hátrány.

A tudományos publikációjegyzék formája

A publikációk adatait és az egyes publikációk PDF állományát vagy ha ez utóbbiak a saját/tanszéki weben valahol megjelennek, ezek URL-jét a BME Publikációs Adattárba (BME-PA) kell felvinni, és a a listát beadáshoz innen kell kinyomtatni (pontozással).  Az ehhez fűzendő szerzői megjegyzéseket külön lapon kell leírni és beadni.

A listába a pontos igazságot kell beírni (ha valami megjelenés alatt van, akkor azt be lehet írni a megjegyzéshez), és ahogy az adatok pontosulnak, az adattárban javítani kell. Ha fontos a részpontszám (az adattár csak megjelenés után, a teljes adatok alapján rendel hozzá pontot), akkor ezt a Doktori Tanács számára külön levélben jelezni lehet, a szükséges igazolásokat mellékelve.

Az egyes közleményeknél megadható a szerzői részesedés. A részesedés azonban nem lehet akármilyen kicsi (vegyük komolyan a szerzőséget...).

  • ennek a minimuma 0,05 vagy
  • minden szerzőre egyformának kell lennie.

Kivétel a találmány, ott a találmány szerzői részesedését írjuk be.

Közlemények kategóriái

1. Könyv, könyvrész

    A könyvet vagy egy részét, mely legalább 20 oldal, a pályázó írta, és neve megjelenik a címlapon, vagy legalább a belső címoldalon vagy ennek hátoldalán, mint szerzőtárs. A ma már sok konferenciánál szokásos könyvformájú proceedings-et nem itt, hanem a konferenciacikkeknél adjuk meg.

    Az adatokból legyen egyértelmű, hogy a könyv címlapján (vagy belső címoldalán) ki szerepel szerzőként: a publikáció megadása kezdődjön az itt szereplő nevekkel.

Megadhatók szerző(k) és szerkesztő(k). Ebben ragaszkodjunk ahhoz, hogy mi jelenik meg a címlapon: a fejezetek írói a fejezetek szerzői, általában nem a könyv szerzői is egyben.

   Különleges a helyzet a szerkesztett könyvekkel (csak szerkesztő van feltüntetve, a jelölt mint szerkesztő szerepel, a szerzők külön nem). Ilyenkor a publikáció értékének megítélése nagyon változó lehet, és inkább a bírálóra bízhatjuk. Nyilvánvaló, hogy a konferencia cikkeinek utólagos könyvbe rendezése más értékű, mint felkért szerkesztőként, fejezetírókat meghíva könyvet szerkeszteni. Az értékelhető tényeket mindenesetre írjuk oda a tétel végére (konferencia-kiadvány szerkesztett formában; kiadó által felkért könyvszerkesztés, stb.).

2. Könyvfejezet

Ilyenkor a könyvfejezet fölött külön-külön megjelenik a szerzők neve, de elöl (a címlapon, a belső címoldalon vagy ennek hátoldalán) nem. A konferencia-előadás változatlan formában való megjelentetése a konferencia-előadáshoz kerül, még akkor is, ha végül is könyvformában adták ki.

3. Cikk szerkesztett könyvben

Ez a helyzet például akkor, ha meghívás alapján rövidebb cikket, fejezetet ír valaki, esetleg konferencia-előadás alapján a konferencia után, de az előadás leadott szövegét lényegesen kiegészítve. Így tehát ez a publikáció a konferencia-előadás mellett külön tétel.

4. Disszertáció

5. Nyomtatott egyetemi jegyzet

6. Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk

Fontos, hogy az adatok ellenőrizhetők legyenek, és egyértelműen kiderüljön, van-e Web of Science-ban vagy Scopus-ban nyilvántartott folyóiratcikk. Ezért legalább egy tételnél meg kell adni a WoS azonosítót (UT) vagy Scopus azonosítót (ScopusID), aminek alapján a publikációs lista weboldalán megjelenik egy kattintható link. Ezek a szerkesztési oldalon a "További adatok" megnyomása után szerkeszthetők. Az import eleve átveszi őket, de kézzel is könnyen megkereshetők és pótolhatók.

Több kiadvány (pl. a "Springer Lecture Notes on ..." helyzete bizonytalan: a Web of Science könyvfejezetként, a Scopus folyóiratcikként adja meg, pedig konferenciacikkeket tartalmaz). Ma már a főtípusoknál megfelelő formában megadható a besorolás: Konferenciacikk/Előadás vagy poszter cikke, Folyóiratcikk/Konferenciacikk folyóiratban, Könyvfejezet/Konferenciakiadvány része). Ha adatbázisból importálunk, elfogadhatjuk az importált típust, és a besorolással az igazságnak megfelelő adat megadható. Az előírt angol nyelvű lektorált folyóiratcikk ezzel azonban nem teljesíthető: az előírás célja a tényleges folyóiratpublikáció, nem pedig konferenciacikk utánnyomása. Hasonló a helyzet a Zeitschrift für Angewandte Mathematik und Mechanik (ZAMM)  T...  oldalszámú cikkeivel (Tagung), az Annals of the New York Academy of Sciences, Material Science Forum, a Journal of Winter School of Computer Graphics (J WSCG) cikkeivel, stb.

7. Magyarországon megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk

A WoS/Scopus folyóiratcikk előírása ebben a kategóriában is teljesíthető.

8. Nemzetközi konferencia-kiadványban megjelent idegen nyelvű előadás

    A konferencia helyét és idejét (tól-ig) is adjuk meg. Célszerű a Digital Object Identifier-t (DOI) is megadni, ha van, és a teljes cikk szabadon olvasható URL-jét.

9. Külföldi szabadalom

10. Technical Report

    Technical report csak akkor szerepeljen a listában, ha könyvtáron keresztül beszerezhető.

11. Magyar nyelvű folyóiratcikk

12. Magyar nyelvű konferencia-előadás

    Csak ha írásban megjelent. A konferencia helyét és idejét (tól-ig) is adjuk meg.

13. Magyar szabadalom

14. Elektronikus publikáció

Ilyen publikációk akkor adhatók meg, ha számítógépes keresőprogramokkal fellelhetők (l. segédlet). Meg kell adni a szerző(ke)t, a címet, az oldalszámot, a számítógépes címet (URL), és legalább egy keresőprogramot és egy kulcsszót (kulcsszavakat), amivel a publikáció megtalálható.

Nem publikációértékű munkák (ha van ilyen, akkor ez az elválasztó fejléc kötelező)

1. Könyvtárakban el nem helyezett kutatási jelentés

2. Nemzetközi forgalomban terjesztett program gépkönyvvel

3. Tudományos Diákköri dolgozat

4. Csak kivonatban megjelent konferencia-előadás

5. Csak szóban elhangzott előadás

A még meg nem jelent, de a lista összeállításakor legalább első teljes formában benyújtott közlemények felvehetők a listába, ha a helyzet pontosan leírva megjelenik az adatok végén (például benyújtva időpont; benyújtva első javítás után időpont; elfogadva megjelenik kb. időpontban; stb.). Elfogadott, de még meg nem jelent publikáció esetén az elfogadó levél másolatát mellékelni kell e nélkül a publikáció nem tekinthető elfogadottnak.

Az olyan publikációk, melyek lényegében változatlan formában többször megjelentek (például konferencia-előadás cikként, ill. elektronikusan; fordítások; új kiadások), egy tételként jelenjenek meg a legrangosabbnak tartott kategóriában, a többi formákat is megemlítve.

A Habilitációs Bizottságok és Doktori Tanácsok, illetve a felkért bírálók és referálók kizárólag pontos és teljes bibliográfiai adatokat tartalmazó listákat fogadnak el. Így minden publikációnak tartalmaznia kell:

  • az összes szerzőket név szerint felsorolva,
  • a címet az eredeti nyelven (ezután következhet a magyar fordítás, ha szükségesnek látszik). A nem az egyetem hivatalosan használt nyelvein (magyar, angol, német, francia, orosz) készült publikációk esetén meg kell adni a cím magyar fordítását, és a végén a nyelvet is (pl. ?lengyel nyelven). Cirill betűs címek szükség esetén megadhatók latin betűs szabványos átírásban, de a nyelvet mindenképpen fel kell tüntetni.
  • a könyv vagy folyóirat pontos címét a más főcímű kiadványoknál (folyóiratok, konferencia-kiadványok stb) a pontos és teljes kiadványcímet és szerzőt vagy szerkesztőt is meg kell adni, ami alapján megtalálhatók, konferenciáknál a hely és idő megadásával együtt,
  • a megjelenés dátumát,
  • a tól-ig oldalakat, önálló műveknél a teljes oldalszámot,
  • könyv esetén a  kiadót és a kiadás helyét,
  • különleges kiadványoknál (elektronikus publikáció, technical report) a megtaláláshoz szükséges valamennyi adatot,

A nem a fenti formában megadott tételeket sem az előterjesztő, sem a bíráló, sem a Habilitációs Bizottságok és Doktori Tanácsok nem veszik publikációként figyelembe.

A publikációjegyzékben felsorolt műveket amennyiben nincsenek mellékelten benyújtva az előterjesztő/bíráló betekintésre bekérheti, erre tehát minden jelölt legyen felkészülve.

A valótlan adatot tartalmazó kérelmek pedig minden további vizsgálat nélküli visszautasítást vonnak maguk után, és új eljárás csak 2 év elteltével indítható.