1. A nanotudomány által használt fogalmak definiálása
1.1. A nano mint mérettartomány
1.2. Kvantumjelenségek, ezek fizikai háttere
1.2.1. Diffúzió nanoméretekben
1.2.2. Szórási jelenségek
1.2.3. Transzportfolyamatok (hő, elektromos)
1.3. Újdonságok a nanovilágban: miért nem „kicsi mikro” a nano?
1.4. Bottom-up, top-down technikák
1.5. Self-assembly
2. A szén allotrop módosulatai (gyémánt, grafit, fullerének, nanocsövek)
2.1. Kristálytani leírás
2.2. Szilárdtestfizikai jellemzők
2.3. Makroszkopikus fizikai jellemzők (mechanikai, elektromos, egyéb), ezek mikroszkopikus értelmezése
2.4. Alkalmazási területei a nanotechnológiában
2.4.1. Elektronikai (passzív és aktív) építőelemek
2.4.2. Szén alapú kompozitok, ezek mechanikai tulajdonságai
2.4.3. Grafén alapú felületi elektronika víziója
2.4.4. Nanocsövek alkalmazása a szenzorikában
3. Egy-, két- és háromdimenziós nanoobjektumok
3.1. Nanostruktúrák osztályozása anyaguk alapján, az egyes csoportok fő „nano” jellegzetességei
3.1.1. Elemi félvezetők
3.1.2. Vegyületfélvezetők
3.1.3. Oxidok
4. Elektromos és fotonikai alkalmazások.
4.1. Az eszközök működésének fizikai alapjai (LED, lézer, tranzisztorok, logikai kapuk)
4.2. Többrétegű nanoszerkezetek, mágneses anyagok
4.3. Szerves és szervetlen nanorendszerek együttműködése
4.4. Fénykeltés nanoobjektumokkal
4.5. Mechanikai érzékelők, bioszenzorok
5. Különleges anyagi rendszerek
5.1. A SiO2-protein rendszer
5.2. A DNS mint nano-építőelem
5.3. Biomolekulák
6. Vizsgálati módszerek
6.1. Mikroszkópia: pásztázószondás, pásztázó és transzmissziós elektronmikroszkópia (röviden)
6.2. Spektroszkópiai módszerek
6.3. Optikai közeltér-mikroszkóp