Az elemi analízis alapfogalmai (egyváltozós függvények deriválása és integrálása).

A vektoralgebra alapfogalmai (algebrai műveletek vektorokkal).

A kötelező előtanulmányi rend az adott szak honlapján és képzési programjában található.

A tárgy célja a középiskolában megszerzett ismeretek rendszerezése, kiegészítése. A korszerű természettudományos világszemlélet kialakítása és a modellalkotási készség fejlesztése. Olyan egyetemi szintű fizikai ismeretek elsajátítása amely feltétlenül szükséges a szaktárgyak megalapozásához valamint elengedhetetlen a XXI. századi technika világában eligazodni és alkotni akaró mérnök munkájához.

ELEKTRODINAMIKA: Faraday-féle indukciótörvény. Öninduktivitás és kölcsönös induktivitás. Az anyag mágneses tulajdonságai. Mágneses adattárolás. A Maxwell egyenletek rendszere. Elektromágneses hullámok keltése, terjedése, visszaverődése. A geometriai optika alapjai. A fizikai optika, interferencia, diffrakció. A poláros fény.

AZ ATOMFIZIKA ALAPJAI: A természetes és a koherens fényforrások. Az optikai kommunikáció fizikai alapjai. A deBroglie hullámok. A Schrödinger egyenlet. Az atomok elektronszerkezete. Az elektron spin. Fémek szabadelektron elmélete. Fermi-Dirac statisztika. Szilárd testek energiasáv szerkezet. A szupravezetés jelensége. Kvantummechanikai jelenségek a modern elektronikában.

Az előadás (3 óra/hét) a "Hudson-Nelson: Útban a modern fizika felé, LSI" tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.

A tantárgyat felvevő hallgatónak félévvégi "aláírást" és "vizsgajegyet" kell szereznie. A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése.

A féév során a hallgató kétféle ZH-t ír. Az aláírás feltétele ezek egyenkénti sikeres teljesítése. Ezek a következők: i., a gyakorlatokon írt 6 db. kis ZH átlaga; ii., 1 db. összefoglaló nagy ZH.  

Az írásbeli vizsga és az évközi munka (ZH eredmények) alapján a hallgató egy magajánlott jegyet kap. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbeli vizsgával nem javítható. Ha a hallgató szóbeli vizsgát is tesz, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. A zárthelyik és az írásbeli vizsga felépítése és ezek értékelési módja minden előadónál azonos.

A részletes pontozás megtekinthető a Fizika Tanszék honlapján.

A szorgalmi időszakban megírt zárthelyik pótlására a szorgalmi időszak végén egy alkalmat biztosítunk a mindenkori TVSZ-nek megfelelően. 

Azok számára, akik a pótlás ellenére sem érték el az aláíráshoz szükséges (40 %-os) eredményt még egy lehetõség van az aláírás megszerzésére (az egyetemi vizsgaszabályzatban előírtaknak megfelelően). Ekkor a hallgtók egy, a teljes tananyagot lefedő (annak lényeges ismereteire rákérdező) zárthelyit írnak. Ennek szerkezete megegyezik a félévközi zárthelyikével.
Ennek két eredménye lehet:
–"nem megfelelő" (ekkor a hallgató aláírást nem kaphat), vagy
–"megfelelő" (ekkor a hallgató megkapja az aláírást).
Azonban ebben az esetben a hallgató vizsgaeredményébe csak a minimálisan adható eredmény számít be.

A szorgalmi időszakban az előadók (az igényektől függő rendszerességgel, de maximum) heti egy alkalommal konzultációt tartanak. A félévközi zárthelyik előtt, egy alkalommal, felkészítő konzultáció van.

A vizsgaidőszakban minden vizsga előtt egy alkalommal konzultáció van.

Tankönyv:
Hudson-Nelson: Útban a modern fizika felé, LSI